Aktuális

"Nem fáradtam el a feladatoktól, inkább energikusabb és motiváltabb lettem" - beszámoló az online moderátorképzésről

jelenléti 1. nap
from közéletiskolája on Flickr

A koronavírus-járvány óta nagyon sok minden megváltozott az életünkben. Sokan otthonról és online dolgoznak, és a legtöbb civil szervezeti és önkéntes tevékenység is sok esetben az online térbe szorult vissza.

Korábban is használtunk online eszközöket, eddig is zajlottak online megbeszélések, ám míg a valós térben való találkozásaink száma és gyakorisága csökkent, addig az online térben való jelenlétünk és aktivitásunk jelentősen megnőtt az elmúlt egy évben. Tapasztalatom szerint online térben való viselkedésünket, hatékonyabb működésünket még tanulni kell, főleg akkor, ha korábban nem kellett dolgoznunk ebben a térben.

Erre az igényre érzett rá a Közélet Iskolája, és vélhetően ezért szervezték meg az online moderátori képzést, hogy az érdeklődőknek, erre nyitott személyeknek segítséget nyújtsanak.

Nyelvtöröttek – olvasókör az oktatási egyenlőtlenségekről

A Közélet Iskolája önkéntesei által szervezett interaktív online olvasókör során arról beszélgetünk, hogy nyelvi és kulturális szempontból mennyire befogadó az iskola.
Könnyen érthető szövegek alapján beszélgetünk a következőkről:
► Mit üzen a tananyag és az oktatás nyelvezete?
► Mitől függ, hogy egy gyerek hogyan boldogul az iskolában?
► Milyen hátterű diákok vannak összehangban az iskola kultúrájával, és mi történik a többiekkel?
► Ki és mit tehet azért, hogy az oktatás ne csak tovább növelje a társadalmi szakadékot?
Kiket várunk?
Mindenkit, akit érdekel a téma, és szeretne többet megtudni az oktatási egyenlőtlenségekről és az ezt meghatározó hatalmi viszonyokról. Előnyben részesülnek azok, akiknek korábban nem volt lehetősége ezekről a témákról tanulni.

Egyenlő házasság Magyarországon? - beszélgetés LMBTQ aktivitstákkal

A film annak a bő 10 éves kampánynak a történetét dolgozza fel, amely végül elérte, hogy 2014-ben az írek megszavazták, hogy azonos nemű párok is házasodhassanak. A mozgalom egy személyes történetből indult el: Katherine és Ann Louise Kanadában házasodtak össze a 2000-es években, majd megpróbálták ezt otthon is érvényesíteni. Mivel erre nem volt lehetőslg, beperelték az ír államot, amiért az diszkriminálja őket. Saját ismerettségi körükből szervezték meg az utóbb Egyenlő Házasság nevet viselő szervezetet, amely először az ő bírósági ügyüket segítette, majd a házasságért való küzdelem motorja lett.

Bár az ő személyes ügyüket elkaszálta a bírói döntés, maga a folyamat felkavarta az állóvizet, a média pedig elkezdett foglalkozni a dologgal. A film főleg a szerveződő kampány kulisszatitkaiba avat be bennünket: aktivisták mesélnek arról, hogy hogyan toboroztak szakembereket a stábjukba, hogyan alakították az üzenetük megfogalmazását az általuk készített közvéleménykutatások eredményeinek fényében. Beszélnek arról is, hogy milyen ellentétek léteztek és mégis milyen szövetségek köttettek a mozgalom hátterében, hogy hogyan környékezték meg az ír parlament 160 képviselőjét, milyen volt vitákon részt venniük és mik jelentették a fordulópontokat a kampány során.

A filmet követő beszélgetés meghívott vendégei Dudits Luca (Háttér Társaság), Merész Gabi (Budapest Pride) és Mészáros Gyuri (kutató és aktivista) voltak.

Hogyan válasszunk jelöltet, milyen a jó kampánycsapat, és hogy lesz a kampány a közösségi építkezés része?

65864122_10220412237282877_1674240941323452416_o-VA-1140x855
from közéletiskolája on Flickr

Mi lehet a civil szervezetek szerepe a jelöltállításon túl? Erről szólt sorozatunk első írása, ezúttal pedig arról lesz szó, hogy milyen a jó jelölt, hogyan érdemes kiválasztani, és milyen csapatra és erőforrásokra van szükség egy választási kampányhoz. A cikk eredetileg a Mércén jelent meg.

Milyen a jó jelölt?

Minden szervezetben és településen más és más szempontok lehetnek meghatározóbbak abban, hogy ki számít jó jelöltnek, azonban összességében biztos, hogy egy jó jelölt felkészült, és politikai tudása, ismeretei nemcsak a pártokra terjednek ki, hanem a helyi viszonyokra, és az őt jelölő közösség céljaira és képességeire is. Tudja vagy megtanulja, milyen készségeket igényel a képviselői funkció, ismeri a saját képességeit és állóképességét, és hajlandó gyorsan tanulni.

Magabiztos, vagy segítséggel azzá tud válni. Nagy munkabírásúnak kell lennie, és nagyvonalúnak is. Nem eshet könnyen kétségbe, a konfliktusok elől nem térhet ki, hanem a megoldásokon kell fáradoznia, és képesnek kell lennie arra, hogy tanácsokat fogadjon el a társaitól. Bírnia kell az őt jelöltként megválasztó kisebb-nagyobb közösség többségének bizalmát. És végül fontos az is, hogy csapatjátékos legyen, és közösségben gondolkodjon.

Fontos szempont lehet (noha nem feltétel) egy szervezet számára a jelöltje kiválasztásánál, hogy korábban is ismert legyen a helyi vagy országos közéletben. Ugyanennyire fontos, hogy a jelölt ne kívülről érkezzen, hanem ismerje az a kerületet, települést vagy közösséget, amit képviselni szeretne. Hatalmas előny, ha maga is ott él vagy dolgozik.

Az országgyűlési választás fontos lehetőség a civil szerveződéseknek is – hogyan éljetek vele?

Közélet Iskolája 2017 óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Számos képzést tartottunk a témában és megjelent A választás mindenkié! című kisokosunk második kiadása is, amelyben hasznos tanácsokat adunk civil szervezeteknek vagy akár informális csoportoknak helyi választási kampányok szervezéséhez.

Most induló cikksorozatunkban a kisokos alapján dolgozzuk fel azokat a kérdéseket, dilemmákat, feladatokat, amikkel a választásokban aktív szerepet játszó alulról szerveződő csoportoknak meg kell küzdeni. Mi is lehet a civil szervezetek szerepe a jelöltállításon túl? Első írásunkban ezt dolgozza fel Sebály Bernadett, a kisokos egyik szerzője.

A társadalmi változásért küzdeni olyan, mint futballozni. Az idő nagy részében futunk az események után, néha helyzetbe kerülünk, és nagy ritkán sikerül nyerni. A választás is olyan „helyzet”, amit nem érdemes kihagyni – nem csak a politikai pártoknak, hanem a civil szerveződéseknek sem. A nyilvánosságon keresztül lehetőség van arra, hogy emeljük a nekünk fontos ügyek politikai tétjét, rá lehet irányítani a jelöltek figyelmét egy problémára, és a közösség aktív közéleti szereplőként jelenhet meg, amellyel a választások után is számolni kell.

Milyen formáit választhatják a civil szerveződések a részvételnek? Mik az előnyök és hátrányok? Érdemes-e egyáltalán belevágni? Ezt segít mérlegelni ez a cikk.

Mit akartok elérni a közösségetek számára?

Ha civil szerveződésként szeretnétek valamit csinálni a 2021-es előválasztás, illetve a 2022-es országgyűlési választások kapcsán, lényegében két dolgot kell jó előre eldönteni:

1) Mit akartok elérni a szerveződésetek számára a választások végén? Hogyan lesz jobb azoknak, akiket képviseltek?

A második kérdés az elsőből következik:

2) Akkor vagytok hatékonyabbak, ha (A) a választások alatt és között formáljátok az éppen hatalmon lévő vagy a megválasztásért küzdő politikusok nézeteit, tehát maradtok a „civil mezőben”, vagy ha (B) a szervezet tagjai belépnek a „politikai térbe” és ők maguk lesznek a választott képviselők?

Alább ennek a két lehetőségnek az előnyeit és a buktatóit mutatjuk be.

Van hatása a képzéseinknek? Lemértük!

47831768562_f60d90fadb_k
from közéletiskolája on Flickr

Már pár éve foglalkoztat minket a gondolat, hogy vajon a Közélet Iskolája képzései jelentős hatást gyakorolnak-e a résztvevőkre. A programok alkalmával természetesen éreztük a résztvevők lelkesedését, tapasztaltuk, hogy remek beszélgetések jönnek létre és erős közösség formálódik, ám sosem tudtuk ezt szisztematikusan mérni. Rendelkezésünkre álltak a képzés végén kitöltött kérdőívekből értékelések, melyekben igen magasra értékelték a képzéseinket (4,7 pontra az 5-ből), ám ez nem bizonyítja, hogy a kívánt hatást is elérjük azon felül, hogy a résztvevők jól érezték magukat.  Ezért 2020-ban úgy döntöttünk, hogy belevágunk a hatásmérésbe!

A fő kérdésünk ez volt:

Sikerül-e kollektív cselekvésre, aktivizmusra, hatékonyabb érdekvédelemre ösztönözni a résztvevőket?

111 embert töltötte ki a hosszú kérdőívet, melyben sok nyitott kérdés is szerepelt. A kitöltők egy része már részt vett Közélet Iskolája képzésen, egy részük jelentkezett erre, de még nem vett részt. Köztük mértük le a különbséget, melyet feltételezhetőleg a képzésen való részvétel okozott.

„Teret ad a tanulásra, érzékenyítésre, találkozásra“ – beszámoló a Kommunikáció az érdekvédelemben online képzésről

 Először vettem részt a Közélet Iskolája képzésén, és remélem, lesz még rá alkalmam a jövőben is.

Ez a kurzus először valósult meg az online térben, aminek, mint mind tudjuk, megvan a negatív és a pozitív oldala is. Egyértelműen pozitívnak tartom, hogy könnyebb a képzés időpontjaihoz szervezni az életed, mikor a részvétel a saját otthonodból vagy valójában bárhonnan kivitelezhető. Féltem tőle, hogy az online tér miatt odavész majd a közvetlenség, és gyakran akasztja majd meg a programot valamilyen technikai malőr. Ennek ellenére az első alkalom után nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a szervezők 100 %-osan felkészültek, hogy minden zökkenőmentesen működjön. A virtuális tér ellenére a résztvevők aktívak voltak, a szervezők pedig nagy figyelmet szenteltek annak, hogy mindenki szóhoz juthasson és egyenlően vegyen részt a kurzuson.

Bár sokunknak van már elege a Zoom találkozókból és a képernyő folyamatos látványától, az interaktív feladatok és a csoportos foglalkozások gyakran elfelejtették velem, hogy a kollégiumi szobámban ülök teljesen egyedül.

"Olvasni, megosztani, közösen gondolkodni" - beszámoló olvasókörről

Olvasni, megosztani, közösen gondolkodni. Ezek voltak olvasókörünk fő alkotóelemei.

Immár egy éve, hogy mindannyiunk közös valósága a karantén, a sok otthonlevés és az új emberek megismerésének, új impulzusoknak a hiánya. A közösen eltöltött szerda este a napok hömpölygését megtörte, alkalom került ismeretlen arcokkal találkozni és minket érintő kérdésekről beszélgetni. Köszönet a Közélet Iskolájának, hogy teret adott a találkozásnak.

Bár mindannyian tudjuk, hogy egyenlőtlenségek léteznek, azok pontos megfigyelésére és az azokat kialakító rendszerekre ránézni és vitatkozni róluk, mégis limitáltak a lehetőségeink.

Az olvasókör jellegzetessége, hogy egyszerre gondolkodtunk és beszélgettünk egy minket körülvevő nagyobb képről, és saját élményeinkről, reakcióinkról, a bennünk keltett érzésekről és azokkal kapcsolatos megnyilvánulási lehetőségeinkről.

A Közélet Iskolája képzéseinek hatása a résztvevőkre - összefoglaló

Artboard 1
from közéletiskolája on Flickr

Készítette: Szekeres Hanna és Bartha Diána (2020)

Elméleti háttér és célok

 

A hatásmérésben azt mértük, hogy a Közélet Iskolája Alapítvány (KIA) képzései változást értek-e el olyan attitűdökben és tudásban, amik társadalmi és közösségi szerveződés szempontjából jelentősek, illetve olyan mozgósító feltételekben és változókban, amelyek a kollektív cselekvéshez, aktivizmushoz vezetnek, illetve hatékonyabbá teszik azokat.

A hatásmérés jellemzői és módszertana:

A mérést online anonim kérdőívvel végeztük.

Összesen 500 főnek küldtük el a kérdőívet, akik közül 92 fő volt a 2020 őszi képzéseink résztvevője. Végül összesen 111 személy töltötte ki a kérdőívet. Nagyrészt kvantitatív módszert alkalmaztunk, a kérdésekre skálán válaszoltak a kitöltők, ezeken statisztikai elemzést végeztünk. Nyílt kérdéseket is használtunk, ezeken tartalomelemzést végeztünk.

A hatásmérést kontrollcsoportos módszerrel végeztük, tehát összehasonlítottuk azoknak a válaszait, akik a képzéseken már részt vettek (program csoport, 69 kitöltő) azokkal, akik még nem vettek részt (kontroll csoport, 42 kitöltő). Ez utóbbi kontrollcsoport olyan személyekből állt, akik jelentkeztek és már bekerültek valamely KIA képzésre (amin 1 héten belül részt is vesznek majd), de a kitöltés időpontjában még nem vettek részt, tehát ők leendő résztvevők voltak. Ez azért alkalmas kontroll csoport, mert a leginkább hasonló motivációkkal és sajátosságokkal rendelkeznek azokhoz képest, akik már részt vettek KIA képzéseken. Tehát ha különbséget találunk a két csoport között, akkor az valószínű, hogy az a KIA képzéseinek hatása, és nem a képzéseken résztvevők alaptulajdonsága vagy külső történések hatása. (Néhány résztvevő között elő- és utótesztelést is végeztünk, de az alacsony elemszám miatt ezek az eredmények nem értelmezhetőek.)

A program csoportnak és a kontroll csoportnak ugyanazt a kérdőívet küldtük ki, és ez alapján teszteltük, hogy a KIA képzéseken már részt vett csoport különbözik-e a várt attitűdökben és viselkedésben. Ebből adódóan bármilyen változás, ami a kontroll csoport és a program csoport között megmutatkozott bizonyos, hogy a képzés hatására történt.

Gyakornokság - lehetőség vagy kizsákmányolás? - beszámoló online beszélgetésről

zoom beszélgetés
from közéletiskolája on Flickr

Egy fiatal férfi, miután nem talál munkát, gyakornoki pozíciók keresésébe fog, ám azzal szembesül, hogy ezek mind fizetetlen állások. Végül úgy dönt, egy filmprojekt kedvéért (ebből lett ez a dokumentumfilm) elvállal egy ilyen pozíciót az ENSZ genfi központjában, és hogy anyagilag is kijöjjön, a menő munkája mellett és ellenére a városi tó partján sátrazik. A film során szakértők oszlatják el a gyakornokságot övező mítoszokat, például azt, hogy ez a lehetőség mindenki számára elérhető, hogy hosszútávon kifizetődő, hiszen segíti a későbbi munkavállalást, hogy elengedhetetlen lépése a sikeres karrierépítésnek és hogy a történelem során ennek megfelelő gyakorlatok mindig is léteztek.

Emellett a film megszólaltat két másik embert, akik korábban fizetetlen gyakornokként dolgoztak. Az ő történetükön keresztül nem csak érthetővé, de átérezhetővé is válik, hogy milyen bizonytalanságot, kiszolgáltatottságot, alávetett helyzetet jelent ilyen pozícióban lenni. Egyiküket azután bocsátják el állásából (Obama kampányán dolgozott), miután zaklatásért panaszt tett a feletteseivel, kollégáival szemben. Másikuk egy zenei cégnél volt, ám magánéleti okokból hajléktalanná vált, de mivel a munkája nem járt bevétellel, nem volt jogosult támogatásra sem – és végül a gyakornoki állásából is kirakták. A film végén mesélnek az egyéni érdekérvényesítési próbálkozásaikról is, illetve röviden hallhatunk a Fizetett Gyakornoki Mozgalomról is.

A filmet követően Fernengel Ági egyik beszélgetőpartnere Horváth Bence 444-es újságíró volt, aki gyakran foglalkozik a munka világának változásával és ennek az életünkre gyakorolt hatásával. A másik vendég pedig Dvorácskó Balázs volt, aki a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának szervezési titkára, és egyben a Közélet Iskolája munkahelyi érdekvédelem képzésének egyik vezetője is.

Older Oldest