Aktuális

A felszabadítás pedagógiája - a második alkalom után

Az első alkalommal bár részletekbe menően nem tudtunk belemenni a kritikai pedagógia fogalomkörébe, a csoportmunkában elvégzett együttgondolkodás számomra a mindennapi gondolkodásban is gyökeret vert. Az első alkalom után hasznos volt a több hetes szünet is, mivel így tudott érni az első alkalom csoportmunkája.

A szünetben külön feladatot is kaptunk, előre elkészített sablon alapján megterveztük az általunk tervezett kritikai pedagógia alkalmat, melyet saját csoportunkkal, közösségünkben tartunk. A feladat elkészítése nem volt könnyű, sokat kellett érlelni csoportunk potenciális igényeit, saját készségeinket és érdeklődésünket is, a feladat azonban mindenképpen megnyitotta a gyakorlati megvalósítás lehetőségét, hiszen össze tudtuk benne adni azt, amit már tudunk, ismerünk, és amit elsajátítottunk az első alkalommal. A feladat leadása után mindenképpen tudatosabban indultam neki a második alkalomnak. A "nagy" feladat mellett többen vállalhattunk kisebb, bemelegítő feladatok megtartását a második alkalmon, így szintén gyakorolhattuk a tréneri szerepet.

A második alkalmon a bemelegítő feladatok után külön módszertani segítséget is kaptunk a tréneri szerep értelmezéséről az első nap első felében, majd délután két lehetséges kritikai pedagógiai megközelítés, módszertan eszköztárát ismerhettük meg. Először fórumszínházas feladatokba kóstolhattunk bele, melyeket mi is elvégeztünk. Elsősorban képszínházas módszerekkel dolgoztunk, és elnyomott-elnyomó viszonyokat dolgoztunk fel. A délután második részében részvételi akciókutatással foglalkoztunk, egy rövid bevezető után jó példákat ismerhettünk meg, majd röviden mi is modelleztünk egy kutatás vázlatos felépítését. A feladatokat itt is közösen végeztük, így ezek során nem csak a témával, de az eszközökkel és feldolgozás módjával is ismerkedtünk.

A második nap bemelegítő feladatai után igazán inspiráló délelőttöt töltöttünk különböző civil szervezetek képviselőivel, akik munkájukban megjelenítik a kritikai pedagógia egy-egy szeletét. Többek között hallhattunk börtönökben végzett közismereti foglalkozásokról, mélyszegénységben élőkkel közösen feldolgozott nagypolitikai vitákról, borsodi településeken, nők részvételével eljátszott szociodrámáról, és budapesti közösségi térben fiatalokkal végzett esélyteremtő munkáról.

Ez az alkalom a megismerésen túl a kérdések feltételének is teret engedett, emellett a kapcsolatépítés is helyet kapott. A délután folyamán feldolgoztuk az elküldött próbatanítás terveket, mindenkinek lehetősége volt átbeszélni a tervével kapcsolatos kérdéseit, visszajelzést kapott a megvalósításra vonatkozóan. Ahogy az elejétől tudtuk, egyre jobban központi szerepet kaptunk mi, résztvevők, így tudtunk egyre jobban bevonódni a folyamatokba, illetve dolgozni a saját "projektünkön".

A nap zárásaként lehetőségem volt elgyakorolni a saját óratervemet, melynek bemutatására egy órát kaptam, majd fél órában a visszajelzések következtek. Mivel sosem csináltam még hasonló dolgot, nem tudtam, milyen hatással lesznek a feladatok a résztvevőkre. A bemutató alatt a szabadság fogalmával dolgoztunk, melyet egy interaktív slam poetry szöveg segítségével dolgoztunk fel. Először én adtam elő a szöveget, melynek kérdéseire a közönségnek kellett a szabad szóval válaszolnia. Mivel a kérdések között voltak provokatívabbak is, a produkció után ki tudtuk elemezni, hogy milyen értelmezései vannak annak, hogy mi szabad és mi nem, számunkra mit jelent, hogy valamit megengedünk-e vagy sem (akár magunknak is), illetve milyen az, ha valaki ki szeretne mondatni valamit, amit mi nem tartunk helyesnek. Ezután a szöveg segítségével kis csoportokban részletesebben belementünk egy-egy témába, például meddig szabad elmenni, ha valaki nemet mond nekünk, vagy szabad-e nekünk másokon nevetnünk, hogy felsőbbrendűnek tarthassuk magunkat. A visszajelzések nekem a vártnál is hasznosabbak voltak, sokat tudok finomítani az előzetes terveken.

A következő alkalmon a többiek próbatanítását fogjuk "elgyakorolni", így minél többen visszajelzést tudunk kapni a tervezett alkalomról. Első kézből mondhatom, nagyon sokat segít.

Vercseg Zsuzsanna

Fotó: Várady István

Have a strategy for reaching a goal - report by a training participant

 

In April, 2017 we held a training on grassroots organizing at the Central European University, which is currently under attack by the Hungarian government, so the topic was very relevant to our everyday realities. The student who initiated the training reports back about her experiences.

I contacted The School of Public Life for a grassroots organizing workshop because I saw a gap in my formal education on human rights and wanted a practical approach to social change. A few months before, I had started a student group hoping to find like-minded activists. However, few of us had experience with social movements. We were passionate but lacked a framework for how to accomplish the change we wanted to see in the world.

The workshop gave us useful insights into how momentum and organizations interrelate and the differences between community development and community organizing, strategies and tactics, and activism and organizing. One of the key takeaways for me was to have a conscious methodology, a strategy for reaching a goal. After being provided with clear examples, the workshop participants collaborated on plans for achieving various kinds of social change.

When the workshop ended, we were not only more knowledgeable about grassroots organizing, but energized by people from diverse backgrounds who were able to work together on important social projects. Even those who have had a lot of prior experience with activism had a lot to learn and think about. The 8-hour workshop gave my classmates and I a taste of grassroots organizing, and we hope to dive deeper into it thanks to the very inspiring workshop led by Tessza and Mariann.

Andrea Schnitzer

 

Grafikus facilitálás - egy résztvevő beszámolója

 

2017. március 18.-án a Közélet Iskolája "Közösségi konfliktusmegoldás" képzés második alkalma a grafikai facilitálás volt. Három részben tanultunk gyakorlati és elméleti tudást délelőtt tíztől fél hatig az Aurórában az Auróra utcában.

Egy bemelegítő asszociációs, bemutatkozós játék után az első részben áttekintettük a grafikai facilitáció elméleti keretét. mi egy grafikai facilitátor? Milyen feladatai vannak? Milyen eszközök állnak rendelkezésére és mi a célja? Ezen a ponton kezdett tudatosulni bennem, milyen hasznos a grafikai facilitáció, mennyire lehet hasznos különféle helyzetekben, amikben van valamiféle megbeszélés, közös munka. A grafikai facilitáció segíti a résztvevőket az értelmezésben és az előfordult tartalom megjegyzésében, mivel az emberek nagy része vizuális típus, ahogy azt megtanultuk.

Majd áttértünk a második részben a grafikai facilitátor gyakorlati készségeinek fejlesztése. Nagyon hasznos tippeket és trükköket tanultunk az egyszerű vizualizálásra még azoknak is, akik amúgy se vizuális típusok, illetve azt érezték, nem tudtak és nem tudnak rajzolni. Tanultunk "egyszerű, de nagyszerű" arcokat, kifejezéseket, jellegzetességeket, tematikus elválasztóvonalakat, kereteket, embereket rajzolni és látványosan használni az eszközöket. Ezt sokan nagyon élvezték és kiengedhettük kreativitásunkat.

A harmadik, ebéd utáni részben tovább kibontakoztathattuk kreativitásunkat: Először egy saját sablont kellett alkotni egy tetszőleges téma vizualizálására, amit felhasználhatunk majd facilitátorként. Majd csoportokban készítettünk plakátokat egy programra vagy megbeszélésre, előadtuk ezeket és közösen értékeltük, erősségeket, javítási javaslatokat kerestünk a vizualizálásokban.

Összegezve nagyon hasznos volt a grafikai facilitációról szóló képzés, mert egyrészt sok olyan elemet tartalmazott és ötletet adott amit használhatunk majd saját facilitációnkon, másrészt rávilágított a vizualizáció hasznosságára és harmadrészt hasznos gyakorlati készségeket sajátítottunk el a grafikai facilitációhoz.

Teidelt Magdalena

Fotó: Várady István

Nemcsak pedagógiai szemlélet, hanem cselekvési folyamat - beszámoló a Felszabadítás Pedagógiája képzésről 1.

 

Már nagyon vártuk a kritikai pedagógia képzést, és nem is csalódtunk, nagyon inspiráló volt az első két nap. Sokszínű társaság jött össze, ez szerintünk – visszajáróként mondjuk – a KIA képzések egyik különlegessége, hogy így a különböző alapokra építkezve tanulhatunk együtt. Mi a csapatunkkal egy ifjúsági közösségi hely létrehozásán dolgozunk Deviszont! néven, és erre szeretnénk felkészülni minél jobban, ezért is jöttünk el a képzésre.

Az ismerkedés után először a kritikai pedagógia elméleti alapjait beszéltük át, Paulo Freire nézőpontját vizsgáltuk meg részletesebben, aki ennek a szemléletnek a legismertebb képviselője. Nagyon izgalmas volt kis csoportokban átbeszélni, hogy milyen sok ponton fontos nekünk, amit még a hatvanas években gondolt az elnyomásról, és a felszabadítás pedagógiájáról. Végül azzal zártuk a napot, hogy beszéltünk olyan magyar példákról, amik valamilyen szempontból kritikai pedagógiának tekinthetők, például a bögötei anarchista iskoláról vagy a Népi Kollégiumok Országos Szövetségéről. Szuper volt, hogy valójában minden egyes foglalkozással egyben egy módszert is tanultunk. Ahogy mi feldolgoztunk a képzés során az egyes résztémákat, azokkal a módszerekkel mi is tudunk majd dolgozni a saját csoportunkban.

Másnap megpróbáltunk közösen definiálni, hogy számunkra mit jelent a kritikai pedagógia, ami kapcsán rengeteg apró dilemma és kérdés vetődött fel. Mint például, hogy mi a célja, mik az értékei és eszközei. Abban maradtunk, hogy számunkra ez nem csak pedagógiai szemlélet, hanem cselekvési folyamat is egyben, aminek célja az elnyomás tudatosítása és felismerése, a hatalmi viszonyok megértése és megkérdőjelezése, valamint az elnyomás alóli felszabadulás és a kritikai gondolkodás.

Ezen a hétvégén még hangsúlyosabb volt az elmélet, de innentől egyre inkább a gyakorlat irányába haladunk majd. A második nap végén már rátértünk a tanítási gyakorlatunk tervezésére, mivel az is a képzés része, hogy mindannyian megpróbálunk valamilyen közösségben foglalkozást tartani a tanult módszerekkel. Ezeket közösen is tervezzük, és segítjük egymást az első lépésekben. Egyelőre még csak az ötletelés és kísérletezés fázisában vagyunk ezzel kapcsolatban, de nagyon izgalmasnak ígérkezik, úgyhogy szorítsatok, hogy jól sikerüljön!

Fernengel Ági és Szarka Alexandra

Fotó: Várady István

Megjelent a Feketemosó 2017 májusi száma!

 

A Feketemosó egy havonta megjelenő, ingyenesen terjesztett, független közéleti magazin, ami közérthető módon tájékoztat hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat fontos politikai kérdésekről, a társadalmi igazságosság szellemében.

A közmédia és az olcsón hozzáférhető nyomtatott lapok egyoldalú, manipulatív és alacsony színvonalú tájékoztatást nyújtanak, viszont nagyon sok ember csak ezekhez jut hozzá. Emiatt sokaknak sérülnek a politikai szabadságjogai és emellett ez az egyik akadálya annak is, hogy a társadalmi igazságossághoz kapcsolódó értékek széles körben elterjedjenek. A Feketemosó lehetőséget biztosít az alacsonyan iskolázott, elszigetelt helyzetű emberek számára arra, hogy tájékozottak legyenek, átlássák a körülöttük zajló társadalmi folyamatokat és aktívan felléphessenek a változás érdekében.

A lap szabadon letölthető és terjeszthető, az aktuális számot itt találod!

A korábbi számainkat innen töltheted le.

Ha tudsz abban segíteni, hogy a lapból viszel hátrányos helyzetű közösségekbe vagy olyan helyszínekre, ahol hátrányos helyzetű emberek megfordulnak, jelezd nekünk!

Email: kozeletiskolaja@gmail.com

Telefon: 0670 509 8510 (Dósa Mariann)

A Feketemosó a Közélet Iskolája és a Kettős Mérce közös gondozásában jelenik meg.

Ha szeretnéd, hogy minél több emberhez eljusson a Feketemosó, támogasd munkánkat vagy fizess elő a Feketemosóra!

Közösségi mediáció és békítő körök - beszámoló

 

2017 márciusában vettem részt egy három alkalomból álló képzésen. Az első, bevezető alkalom a moderálás alapjairól szólt, másodszorra a grafikus facilitáció következett, a záró tréning pedig a konfliktuskezelés egy formájáról, a békítő kör módszerről szólt.

A kezdeti aggodalmam már a képzés első pillanataiban felerősödött. Vajon hogy tud az ember olyan nyugodt, sima és nyitott lenni, amilyen egy körnek az őrzője? Ganyu Boróka elérhetetlennek tűnő példát mutatott. Úgy tűnik, a módszer szimpla: a kör őrzője háromszor körbe küldi a beszélő tárgyat, mindenki megvilágítja a körbe hozott problémát a saját szemszögéből, majd szinte magától jönnek a javaslatok a megoldásra. Borókának biztosan, de a tréningjének résztvevői egyelőre bepillantást kaphattak a hosszú útba, ami előttük áll, ha békítő köröket terveznének facilitálni a jövőben.

A békítő körök módszerének alapvetése, hogy minden összeköttetésben van egymással, mindannyian kapcsolatban vagyunk a közösségben. Ennek következtében senki sem vonhatja ki magát a közösségből, senkit sem lehet kitenni, senkitől nem lehet megszabadulni. A kör módszereket persze ősidők óta alkalmazzák, a természeti, közösségi társadalmakban élő népek nem közösíthették ki embertársaikat, mikor azok nem viselkedtek a normákkal összhangban. A kiközösítettek magukra hagyottan elpusztultak volna a természetben. Ezért kellett mindent megtennie a közösség tagjainak azért, hogy aki valaki más számára kárt okozott, az a közösség része maradjon azáltal, hogy megérti a cselekedetei következményeit és jóvá teszi azokat. Aki pedig elszenvedte a sérelmet, az ki tudja fejezni érzéseit és meg tudja fogalmazni, hogy a sérelmet okozó fél hogyan teheti azt jóvá a számára.

A körben mindenki lehetőséget kap tehát, hogy saját tapasztalatáról, érzelméről, igényeiről, sérelméről, vágyairól beszéljen. Ahhoz, hogy erre képes legyen a körben ülő, bizalmat kell adni, előlegezni a többieknek. Ez iszonyú hosszú, nagyon szép folyamat, még akkor is, ha a spiritualitás néhányaknak túlzónak tűnhetett. A tréning résztvevői sokat és mélyen beszéltek személyes ügyeikről. Ganyu Borókának sikerült megnyitnia a résztvevőket – ezúttal valószínűleg bizonyos szempontból könnyebb dolga volt a személyiségükből, közös érdeklődésből, aktivizmusból adódóan. Ők, mi pedig igaz, szép pillanatokat kaptunk a többiektől. Létrejött az, ami a körnek a kiindulópontja és tulajdonképpen célja is. Boróka azt mondja, ez a tartály, amit ki kell alakítanunk, hogy utána ebből meríthessünk a konfliktus megoldásához. Ezért már megérte ott lenni.

Az egynapos képzés tényleg csak ízelítőt adhat. Lehetetlenség 5 óra alatt elméletet adni, helyzetgyakorlatokat csinálni és érzelmi töltetet képezni. Mégis jó inspiráció volt a folytatáshoz, tanuláshoz.

Ivány Borbála

Fotó: Várady István

Erőszakmentes kommunikáció képzés a Közélet Iskolájában

 

A Közélet Iskolája egy közösségi oktató- és kutatóközpont, amely a kirekesztett csoportok aktív társadalmi részvételét támogatja.

Eleged van abból, hogy sosem jutsz szóhoz, mások elnyomják a véleményedet? Szeretnél változtatni azon, hogy megbeszéléseken vagy a közösségedben a kommunikációddal elnyomsz másokat? Szeretnéd megtanulni, hogyan fejezd ki a véleményedet vagy akár nemtetszésedet úgy, hogy az ne veszekedésre, hanem együttműködésre inspiráljon? Szeretnél fejlődni abban, hogy hogyan fogadd a kritikát úgy, hogy tanulni tudj belőle?

Akkor gyere el a Közélet Iskolája erőszakmentes kommunikáció képzésére!

Kiket várunk? Mindazokat, akik társadalmilag aktívak (pl. aktivisták, szervezők, oktatók, segítők). Különösen várjuk érdekvédelmi szervezetek és önszerveződő közösségek hátrányos helyzetű tagjainak jelentkezését!

Mikor? 2017. június 3., szombat, 9.00-17.00 óra

Hol? Auróra közösségi központ (Budapest, 8. kerület, Auróra utca 11.)

A képzésen a részvétel ingyenes, de ha be tudod fizetni a 20.000 Ft/fő részvételi díjat, akkor hozzájárulsz ahhoz, hogy a képzéseink hosszú távon is mindenki számára elérhetőek legyenek!

A képzés alatt kávét, teát, rágcsálnivalót és meleg ebédet biztosítunk.

 Minden résztvevő utazási költségét megtérítjük (Budapestre és a Budapesten belüli tömegközlekedésre is), aki ezt az igényét előre jelzi. Minden esetben a legolcsóbb utazási formát tudjuk csak támogatni.

A képzés ideje alatt tudunk gondoskodni a résztvevők gyerekeiről, kérjük, előre jelezd, ha erre igényt tartasz! 

Jelentkezni lehet telefonon vagy e-mailben a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével. A jelentkezés határideje: 2017. május 15. (hétfő).

Jelentkezés és további tájékoztatás: Dósa Mariann (06 70 509 8510), kozeletiskolaja@gmail.com

Fotó: Várady István

„A médiajelenlét tanulható!” – beszámoló a Média az érdekképviseletben képzésről

 

2017 márciusában háromnapos képzést tartottunk arról, milyen szerepe lehet a médiának az érdekvédelemben. A képzésre nagyon sokszínű csapat jött össze az ország minden tájáról és a résztvevők nagyon sokféle területen dolgoznak a társadalmi igazságosságért: többek között a betegjogok területén, a szegénység és hajléktalanság elleni küzdelemben, a közmunkások jogaiért, illetve a közösségi média és az LMBTQ emberek érdekvédelmében. A képzést mindannyian nagyon élveztük és az értékelésekből az tűnik ki, hogy a résztvevők nagyon sok hasznos tudást tudtak visszavinni a saját csoportjaikhoz, szervezeteikhez.

A képzés elején a média felépítésével és működésével ismerkedtünk meg, majd a gyakorlati is kipróbáltuk a nyilvános megjelenés a sajtóban való nyilatkozás csínját-bínját. Minden résztvevővel készült egy kamerára felvett gyorsinterjú, amit közösen értékeltünk, elemeztünk ki. Néhány szervezet honlapját és Facebook oldalát is megnéztük közösen és visszajelzéseket adtunk egymásnak azok hatásosságáról. A résztvevők házi feladatot is kaptak: a két képzési alkalom között eltelt időben meg kellett valósítaniuk valamilyen kommunikációs tevékenységet, amit aztán ismét közösen értékeltünk. Úgy tűnt, a résztvevők nagyon sokat tanultak egymástól és volt, aki már ebben a rövid időszakban is a gyakorlatba ültette a képzésen tanultakat. Az egyik legnehezebb feladatnak a hír- és sajtóközlemény írás bizonyult, amit több körben is gyakoroltunk, majd a képzés végén két csoportban élő sajtótájékoztatót tartottunk a résztvevők által kiválasztott témákban.

Végül, arról, hogy milyennek találták a képzést, így írtak a résztvevők:

Nagyon jó volt és szakmailag sokat segített a fejlődésben.

Sok gyakorlati tapasztalattal és tanáccsal segített.

Segített a hiányosságaim pontos meghatározásában és abban, mit kellene még tanulni, fejlődni.

Megtanultam, hogy egy szervezet sikeres sajtószerepléseinek, láthatóságának milyen különböző aspektusai vannak, hogyan lehet ezeken dolgozni.

Nagyobb odafigyelést tanultam embertársaim felé és azt is, hogy messze még a cél.

Mindig érdekelt a média, főleg a vizuális része. A sajtótájékoztató szervezése nagyon nagy élmény volt.

Nagyon fontos volt a nyilatkozás, a sajtóközlemény és a storytelling.

Köszönjük mindenkinek az aktív részvételt és azt, hogy mindenki ennyire nyitottak és konstruktívan állt a többiek munkájához. Jövőre folytatjuk :-)

Képek a képzésről

Fotó: Várady István

Művészeti egyetemeken tartottunk órát

 

Az elmúlt hetek során több felkérést is kaptunk neves magyar egyetemekről, hogy tartsunk órát az ott folyó képzések keretében. 

Első alkalommal a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) művészetelmélet szakán zajló, Válság, Művészet, Aktivizmus című kurzus egy óráján vettünk részt, ahol BA és MA szakos hallgatókkal beszélgettünk a tudáshoz való demokratikus hozzáférésről, a kritikai pedagógiáról és arról, hogy a Közélet Iskolája milyen szerepet vállal mindebben.

Néhány nappal később, az első felkéréstől teljesen függetlenül, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékén folyó Köz, közös, közösség című órán vettünk részt. Ennek a kurzusnak minden órájára más-más vendég érkezik, olyan szervezetek vagy kezdeményezések képviselői, akik valamilyen társadalmi-politikai cél érdekében dolgoznak és ők beszélgetnek a diákokkal közösségről, közösségi munkáról, a társadalmi változ(tat)ás lehetőségeiről.

Mi minden ilyen felkérésnek nagyon örülünk, mert egyrészt jó visszaigazolása ez a munkánk hatásának, másrészt fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb körben be tudjuk mutatni azt a munkát, amit végzünk, illetve azt ezt megalapozó elvi alapvetéseinket. És az így kapott visszajelzéseket is nagyon értékesek a számunkra, ezek nyomán tudjuk folyamatosan fejleszteni a munkánkat.

A művészeti eszközökkel, illetve kifejezésmódokkal dolgozó diákokkal folytatott beszélgetéseket pedig azért is nagyon fontosnak tartottuk, mert hiszünk abban, hogy a kritikai pedagógiában ezeknek az eszközöknek és kifejezésmódoknak fontos szerep juthat. Egyrészt segíthetik a megértést azok számára, akik számára valamilyen társadalmi hátrányukból kifolyólag az írásbeli tudásanyag nehezen hozzáférhető. Másrészt ezek a kifejezésmódok elérhetik azokat az embereket is, akiknek a vizuális érzékenysége vagy az érzelmi fogékonysága az erős. Éppen ezért már most is sokat dolgozunk képzőművészekkel, illetve alkalmazott grafikusokkal (pl. a Feketemosó c. közéleti szabadlapunk kiadása során, a Tettek Ideje részvételi akciókutatásunk eredményeit közzétevő kiállítás során), illetve a képzéseink tananyagába is igyekszünk minél több kreatív eszközt beépíteni - például filmet, fotót, drámapedagógiát, grafikus moderálást.

A hallgatók mindkét alkalommal érdeklődőek voltak, izgalmas kérdéseket vetettek fel a munkánkkal kapcsolatban. Reméljük, hogy a jövőben is lesz még lehetőségünk hasonló együttműködésekben részt venni.

Fotó: Vörös Anna

 

Megjelent a Feketemosó 2017 áprilisi száma!

 

A Feketemosó egy havonta megjelenő, ingyenesen terjesztett, független közéleti magazin, ami közérthető módon tájékoztat hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat fontos politikai kérdésekről, a társadalmi igazságosság szellemében.

A közmédia és az olcsón hozzáférhető nyomtatott lapok egyoldalú, manipulatív és alacsony színvonalú tájékoztatást nyújtanak, viszont nagyon sok ember csak ezekhez jut hozzá. Emiatt sokaknak sérülnek a politikai szabadságjogai és emellett ez az egyik akadálya annak is, hogy a társadalmi igazságossághoz kapcsolódó értékek széles körben elterjedjenek. A Feketemosó lehetőséget biztosít az alacsonyan iskolázott, elszigetelt helyzetű emberek számára arra, hogy tájékozottak legyenek, átlássák a körülöttük zajló társadalmi folyamatokat és aktívan felléphessenek a változás érdekében.

A lap szabadon letölthető és terjeszthető, az aktuális számot itt találod!

A korábbi számainkat innen töltheted le.

Ha tudsz abban segíteni, hogy a lapból viszel hátrányos helyzetű közösségekbe vagy olyan helyszínekre, ahol hátrányos helyzetű emberek megfordulnak, jelezd nekünk!

Email: kozeletiskolaja@gmail.com

Telefon: 0670 509 8510 (Dósa Mariann)

A Feketemosó a Közélet Iskolája és a Kettős Mérce közös gondozásában jelenik meg.

Ha szeretnéd, hogy minél több emberhez eljusson a Feketemosó, támogasd munkánkat vagy fizess elő a Feketemosóra!

 

Older Oldest