Aktuális

Mik a politikai stratégia alapkérdései, és hogyan írjunk választási programot?

73088104_445600682748694_4651914297029427200_o-730x487
from közéletiskolája on Flickr

Ez a cikk eredetileg a Mércén jelent meg.

Mi is lehet a civil szervezetek szerepe a jelöltállításon túl? Milyen a jó jelölt, hogyan érdemes kiválasztani és milyen csapatra és erőforrásokra van szükség egy választási kampányhoz? Cikksorozatunk első és második részében ezeket a kérdéseket dolgoztuk fel. Ezúttal pedig Molnár György és Udvarhelyi Tessza írásainak szerkesztett változatát adjuk közre, amely a politikai stratégiaalkotás és a programírás folyamatát mutatja be.

Közösségi érdekérvényesítés a munkahelyeken – online képzés

IMG_6385
from közéletiskolája on Flickr

A munkakörülményeink, a fizetésünk alapjaiban határozzák meg az életünket. Éppen ezért fontos, hogy ebbe beleszólásunk legyen, azaz ki tudjunk állni magunkért és egymásért a munkahelyeken is. Ezen a képzésen megtanulhatod, hogy hogyan építhetsz szolidáris, tenni akaró közösséget a munkában, hogy biztonságos és méltányos körülmények között dolgozzhassunk.

Az online képzésen ilyen kérdésekre keresünk megoldásokat:

- Hogyan lesz munkatársakból egy közös érdekekért kiálló csapat?

- Melyek a munkahelyi érdekérvényesítés eszközei (pl. sztrájk, aláírásgyűjtés)?

- Hogyan lesz egy munkahelyi problémából megnyerhető ügy?

- Mitől erős egy szakszervezet?

"Nem fáradtam el a feladatoktól, inkább energikusabb és motiváltabb lettem" - beszámoló az online moderátorképzésről

jelenléti 1. nap
from közéletiskolája on Flickr

A koronavírus-járvány óta nagyon sok minden megváltozott az életünkben. Sokan otthonról és online dolgoznak, és a legtöbb civil szervezeti és önkéntes tevékenység is sok esetben az online térbe szorult vissza.

Korábban is használtunk online eszközöket, eddig is zajlottak online megbeszélések, ám míg a valós térben való találkozásaink száma és gyakorisága csökkent, addig az online térben való jelenlétünk és aktivitásunk jelentősen megnőtt az elmúlt egy évben. Tapasztalatom szerint online térben való viselkedésünket, hatékonyabb működésünket még tanulni kell, főleg akkor, ha korábban nem kellett dolgoznunk ebben a térben.

Erre az igényre érzett rá a Közélet Iskolája, és vélhetően ezért szervezték meg az online moderátori képzést, hogy az érdeklődőknek, erre nyitott személyeknek segítséget nyújtsanak.

Nyelvtöröttek – olvasókör az oktatási egyenlőtlenségekről

A Közélet Iskolája önkéntesei által szervezett interaktív online olvasókör során arról beszélgetünk, hogy nyelvi és kulturális szempontból mennyire befogadó az iskola.
Könnyen érthető szövegek alapján beszélgetünk a következőkről:
► Mit üzen a tananyag és az oktatás nyelvezete?
► Mitől függ, hogy egy gyerek hogyan boldogul az iskolában?
► Milyen hátterű diákok vannak összehangban az iskola kultúrájával, és mi történik a többiekkel?
► Ki és mit tehet azért, hogy az oktatás ne csak tovább növelje a társadalmi szakadékot?
Kiket várunk?
Mindenkit, akit érdekel a téma, és szeretne többet megtudni az oktatási egyenlőtlenségekről és az ezt meghatározó hatalmi viszonyokról. Előnyben részesülnek azok, akiknek korábban nem volt lehetősége ezekről a témákról tanulni.

Egyenlő házasság Magyarországon? - beszélgetés LMBTQ aktivitstákkal

A film annak a bő 10 éves kampánynak a történetét dolgozza fel, amely végül elérte, hogy 2014-ben az írek megszavazták, hogy azonos nemű párok is házasodhassanak. A mozgalom egy személyes történetből indult el: Katherine és Ann Louise Kanadában házasodtak össze a 2000-es években, majd megpróbálták ezt otthon is érvényesíteni. Mivel erre nem volt lehetőslg, beperelték az ír államot, amiért az diszkriminálja őket. Saját ismerettségi körükből szervezték meg az utóbb Egyenlő Házasság nevet viselő szervezetet, amely először az ő bírósági ügyüket segítette, majd a házasságért való küzdelem motorja lett.

Bár az ő személyes ügyüket elkaszálta a bírói döntés, maga a folyamat felkavarta az állóvizet, a média pedig elkezdett foglalkozni a dologgal. A film főleg a szerveződő kampány kulisszatitkaiba avat be bennünket: aktivisták mesélnek arról, hogy hogyan toboroztak szakembereket a stábjukba, hogyan alakították az üzenetük megfogalmazását az általuk készített közvéleménykutatások eredményeinek fényében. Beszélnek arról is, hogy milyen ellentétek léteztek és mégis milyen szövetségek köttettek a mozgalom hátterében, hogy hogyan környékezték meg az ír parlament 160 képviselőjét, milyen volt vitákon részt venniük és mik jelentették a fordulópontokat a kampány során.

A filmet követő beszélgetés meghívott vendégei Dudits Luca (Háttér Társaság), Merész Gabi (Budapest Pride) és Mészáros Gyuri (kutató és aktivista) voltak.

Hogyan válasszunk jelöltet, milyen a jó kampánycsapat, és hogy lesz a kampány a közösségi építkezés része?

65864122_10220412237282877_1674240941323452416_o-VA-1140x855
from közéletiskolája on Flickr

Mi lehet a civil szervezetek szerepe a jelöltállításon túl? Erről szólt sorozatunk első írása, ezúttal pedig arról lesz szó, hogy milyen a jó jelölt, hogyan érdemes kiválasztani, és milyen csapatra és erőforrásokra van szükség egy választási kampányhoz. A cikk eredetileg a Mércén jelent meg.

Milyen a jó jelölt?

Minden szervezetben és településen más és más szempontok lehetnek meghatározóbbak abban, hogy ki számít jó jelöltnek, azonban összességében biztos, hogy egy jó jelölt felkészült, és politikai tudása, ismeretei nemcsak a pártokra terjednek ki, hanem a helyi viszonyokra, és az őt jelölő közösség céljaira és képességeire is. Tudja vagy megtanulja, milyen készségeket igényel a képviselői funkció, ismeri a saját képességeit és állóképességét, és hajlandó gyorsan tanulni.

Magabiztos, vagy segítséggel azzá tud válni. Nagy munkabírásúnak kell lennie, és nagyvonalúnak is. Nem eshet könnyen kétségbe, a konfliktusok elől nem térhet ki, hanem a megoldásokon kell fáradoznia, és képesnek kell lennie arra, hogy tanácsokat fogadjon el a társaitól. Bírnia kell az őt jelöltként megválasztó kisebb-nagyobb közösség többségének bizalmát. És végül fontos az is, hogy csapatjátékos legyen, és közösségben gondolkodjon.

Fontos szempont lehet (noha nem feltétel) egy szervezet számára a jelöltje kiválasztásánál, hogy korábban is ismert legyen a helyi vagy országos közéletben. Ugyanennyire fontos, hogy a jelölt ne kívülről érkezzen, hanem ismerje az a kerületet, települést vagy közösséget, amit képviselni szeretne. Hatalmas előny, ha maga is ott él vagy dolgozik.

Az országgyűlési választás fontos lehetőség a civil szerveződéseknek is – hogyan éljetek vele?

Közélet Iskolája 2017 óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Számos képzést tartottunk a témában és megjelent A választás mindenkié! című kisokosunk második kiadása is, amelyben hasznos tanácsokat adunk civil szervezeteknek vagy akár informális csoportoknak helyi választási kampányok szervezéséhez.

Most induló cikksorozatunkban a kisokos alapján dolgozzuk fel azokat a kérdéseket, dilemmákat, feladatokat, amikkel a választásokban aktív szerepet játszó alulról szerveződő csoportoknak meg kell küzdeni. Mi is lehet a civil szervezetek szerepe a jelöltállításon túl? Első írásunkban ezt dolgozza fel Sebály Bernadett, a kisokos egyik szerzője.

A társadalmi változásért küzdeni olyan, mint futballozni. Az idő nagy részében futunk az események után, néha helyzetbe kerülünk, és nagy ritkán sikerül nyerni. A választás is olyan „helyzet”, amit nem érdemes kihagyni – nem csak a politikai pártoknak, hanem a civil szerveződéseknek sem. A nyilvánosságon keresztül lehetőség van arra, hogy emeljük a nekünk fontos ügyek politikai tétjét, rá lehet irányítani a jelöltek figyelmét egy problémára, és a közösség aktív közéleti szereplőként jelenhet meg, amellyel a választások után is számolni kell.

Milyen formáit választhatják a civil szerveződések a részvételnek? Mik az előnyök és hátrányok? Érdemes-e egyáltalán belevágni? Ezt segít mérlegelni ez a cikk.

Mit akartok elérni a közösségetek számára?

Ha civil szerveződésként szeretnétek valamit csinálni a 2021-es előválasztás, illetve a 2022-es országgyűlési választások kapcsán, lényegében két dolgot kell jó előre eldönteni:

1) Mit akartok elérni a szerveződésetek számára a választások végén? Hogyan lesz jobb azoknak, akiket képviseltek?

A második kérdés az elsőből következik:

2) Akkor vagytok hatékonyabbak, ha (A) a választások alatt és között formáljátok az éppen hatalmon lévő vagy a megválasztásért küzdő politikusok nézeteit, tehát maradtok a „civil mezőben”, vagy ha (B) a szervezet tagjai belépnek a „politikai térbe” és ők maguk lesznek a választott képviselők?

Alább ennek a két lehetőségnek az előnyeit és a buktatóit mutatjuk be.

Van hatása a képzéseinknek? Lemértük!

47831768562_f60d90fadb_k
from közéletiskolája on Flickr

Már pár éve foglalkoztat minket a gondolat, hogy vajon a Közélet Iskolája képzései jelentős hatást gyakorolnak-e a résztvevőkre. A programok alkalmával természetesen éreztük a résztvevők lelkesedését, tapasztaltuk, hogy remek beszélgetések jönnek létre és erős közösség formálódik, ám sosem tudtuk ezt szisztematikusan mérni. Rendelkezésünkre álltak a képzés végén kitöltött kérdőívekből értékelések, melyekben igen magasra értékelték a képzéseinket (4,7 pontra az 5-ből), ám ez nem bizonyítja, hogy a kívánt hatást is elérjük azon felül, hogy a résztvevők jól érezték magukat.  Ezért 2020-ban úgy döntöttünk, hogy belevágunk a hatásmérésbe!

A fő kérdésünk ez volt:

Sikerül-e kollektív cselekvésre, aktivizmusra, hatékonyabb érdekvédelemre ösztönözni a résztvevőket?

111 embert töltötte ki a hosszú kérdőívet, melyben sok nyitott kérdés is szerepelt. A kitöltők egy része már részt vett Közélet Iskolája képzésen, egy részük jelentkezett erre, de még nem vett részt. Köztük mértük le a különbséget, melyet feltételezhetőleg a képzésen való részvétel okozott.

„Teret ad a tanulásra, érzékenyítésre, találkozásra“ – beszámoló a Kommunikáció az érdekvédelemben online képzésről

 Először vettem részt a Közélet Iskolája képzésén, és remélem, lesz még rá alkalmam a jövőben is.

Ez a kurzus először valósult meg az online térben, aminek, mint mind tudjuk, megvan a negatív és a pozitív oldala is. Egyértelműen pozitívnak tartom, hogy könnyebb a képzés időpontjaihoz szervezni az életed, mikor a részvétel a saját otthonodból vagy valójában bárhonnan kivitelezhető. Féltem tőle, hogy az online tér miatt odavész majd a közvetlenség, és gyakran akasztja majd meg a programot valamilyen technikai malőr. Ennek ellenére az első alkalom után nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a szervezők 100 %-osan felkészültek, hogy minden zökkenőmentesen működjön. A virtuális tér ellenére a résztvevők aktívak voltak, a szervezők pedig nagy figyelmet szenteltek annak, hogy mindenki szóhoz juthasson és egyenlően vegyen részt a kurzuson.

Bár sokunknak van már elege a Zoom találkozókból és a képernyő folyamatos látványától, az interaktív feladatok és a csoportos foglalkozások gyakran elfelejtették velem, hogy a kollégiumi szobámban ülök teljesen egyedül.

"Olvasni, megosztani, közösen gondolkodni" - beszámoló olvasókörről

Olvasni, megosztani, közösen gondolkodni. Ezek voltak olvasókörünk fő alkotóelemei.

Immár egy éve, hogy mindannyiunk közös valósága a karantén, a sok otthonlevés és az új emberek megismerésének, új impulzusoknak a hiánya. A közösen eltöltött szerda este a napok hömpölygését megtörte, alkalom került ismeretlen arcokkal találkozni és minket érintő kérdésekről beszélgetni. Köszönet a Közélet Iskolájának, hogy teret adott a találkozásnak.

Bár mindannyian tudjuk, hogy egyenlőtlenségek léteznek, azok pontos megfigyelésére és az azokat kialakító rendszerekre ránézni és vitatkozni róluk, mégis limitáltak a lehetőségeink.

Az olvasókör jellegzetessége, hogy egyszerre gondolkodtunk és beszélgettünk egy minket körülvevő nagyobb képről, és saját élményeinkről, reakcióinkról, a bennünk keltett érzésekről és azokkal kapcsolatos megnyilvánulási lehetőségeinkről.

Older Oldest