Aktuális

Közösségi mediáció és békítő körök - beszámoló

2017 márciusában vettem részt egy három alkalomból álló képzésen. Az első, bevezető alkalom a moderálás alapjairól szólt, másodszorra a grafikus facilitáció következett, a záró tréning pedig a konfliktuskezelés egy formájáról, a békítő kör módszerről szólt.

A kezdeti aggodalmam már a képzés első pillanataiban felerősödött. Vajon hogy tud az ember olyan nyugodt, sima és nyitott lenni, amilyen egy körnek az őrzője? Ganyu Boróka elérhetetlennek tűnő példát mutatott. Úgy tűnik, a módszer szimpla: a kör őrzője háromszor körbe küldi a beszélő tárgyat, mindenki megvilágítja a körbe hozott problémát a saját szemszögéből, majd szinte magától jönnek a javaslatok a megoldásra. Borókának biztosan, de a tréningjének résztvevői egyelőre bepillantást kaphattak a hosszú útba, ami előttük áll, ha békítő köröket terveznének facilitálni a jövőben.

A békítő körök módszerének alapvetése, hogy minden összeköttetésben van egymással, mindannyian kapcsolatban vagyunk a közösségben. Ennek következtében senki sem vonhatja ki magát a közösségből, senkit sem lehet kitenni, senkitől nem lehet megszabadulni. A kör módszereket persze ősidők óta alkalmazzák, a természeti, közösségi társadalmakban élő népek nem közösíthették ki embertársaikat, mikor azok nem viselkedtek a normákkal összhangban. A kiközösítettek magukra hagyottan elpusztultak volna a természetben. Ezért kellett mindent megtennie a közösség tagjainak azért, hogy aki valaki más számára kárt okozott, az a közösség része maradjon azáltal, hogy megérti a cselekedetei következményeit és jóvá teszi azokat. Aki pedig elszenvedte a sérelmet, az ki tudja fejezni érzéseit és meg tudja fogalmazni, hogy a sérelmet okozó fél hogyan teheti azt jóvá a számára.

A körben mindenki lehetőséget kap tehát, hogy saját tapasztalatáról, érzelméről, igényeiről, sérelméről, vágyairól beszéljen. Ahhoz, hogy erre képes legyen a körben ülő, bizalmat kell adni, előlegezni a többieknek. Ez iszonyú hosszú, nagyon szép folyamat, még akkor is, ha a spiritualitás néhányaknak túlzónak tűnhetett. A tréning résztvevői sokat és mélyen beszéltek személyes ügyeikről. Ganyu Borókának sikerült megnyitnia a résztvevőket – ezúttal valószínűleg bizonyos szempontból könnyebb dolga volt a személyiségükből, közös érdeklődésből, aktivizmusból adódóan. Ők, mi pedig igaz, szép pillanatokat kaptunk a többiektől. Létrejött az, ami a körnek a kiindulópontja és tulajdonképpen célja is. Boróka azt mondja, ez a tartály, amit ki kell alakítanunk, hogy utána ebből meríthessünk a konfliktus megoldásához. Ezért már megérte ott lenni.

Az egynapos képzés tényleg csak ízelítőt adhat. Lehetetlenség 5 óra alatt elméletet adni, helyzetgyakorlatokat csinálni és érzelmi töltetet képezni. Mégis jó inspiráció volt a folytatáshoz, tanuláshoz.

Ivány Borbála

Fotó: Várady István

Erőszakmentes kommunikáció képzés a Közélet Iskolájában

 

A Közélet Iskolája egy közösségi oktató- és kutatóközpont, amely a kirekesztett csoportok aktív társadalmi részvételét támogatja.

Eleged van abból, hogy sosem jutsz szóhoz, mások elnyomják a véleményedet? Szeretnél változtatni azon, hogy megbeszéléseken vagy a közösségedben a kommunikációddal elnyomsz másokat? Szeretnéd megtanulni, hogyan fejezd ki a véleményedet vagy akár nemtetszésedet úgy, hogy az ne veszekedésre, hanem együttműködésre inspiráljon? Szeretnél fejlődni abban, hogy hogyan fogadd a kritikát úgy, hogy tanulni tudj belőle?

Akkor gyere el a Közélet Iskolája erőszakmentes kommunikáció képzésére!

Kiket várunk? Mindazokat, akik társadalmilag aktívak (pl. aktivisták, szervezők, oktatók, segítők). Különösen várjuk érdekvédelmi szervezetek és önszerveződő közösségek hátrányos helyzetű tagjainak jelentkezését!

Mikor? 2017. június 3., szombat, 9.00-17.00 óra

Hol? Auróra közösségi központ (Budapest, 8. kerület, Auróra utca 11.)

A képzésen a részvétel ingyenes, de ha be tudod fizetni a 20.000 Ft/fő részvételi díjat, akkor hozzájárulsz ahhoz, hogy a képzéseink hosszú távon is mindenki számára elérhetőek legyenek!

A képzés alatt kávét, teát, rágcsálnivalót és meleg ebédet biztosítunk.

 Minden résztvevő utazási költségét megtérítjük (Budapestre és a Budapesten belüli tömegközlekedésre is), aki ezt az igényét előre jelzi. Minden esetben a legolcsóbb utazási formát tudjuk csak támogatni.

A képzés ideje alatt tudunk gondoskodni a résztvevők gyerekeiről, kérjük, előre jelezd, ha erre igényt tartasz! 

Jelentkezni lehet telefonon vagy e-mailben a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével. A jelentkezés határideje: 2017. május 15. (hétfő).

Jelentkezés és további tájékoztatás: Dósa Mariann (06 70 509 8510), kozeletiskolaja@gmail.com

Fotó: Várady István

„A médiajelenlét tanulható!” – beszámoló a Média az érdekképviseletben képzésről

 

2017 márciusában háromnapos képzést tartottunk arról, milyen szerepe lehet a médiának az érdekvédelemben. A képzésre nagyon sokszínű csapat jött össze az ország minden tájáról és a résztvevők nagyon sokféle területen dolgoznak a társadalmi igazságosságért: többek között a betegjogok területén, a szegénység és hajléktalanság elleni küzdelemben, a közmunkások jogaiért, illetve a közösségi média és az LMBTQ emberek érdekvédelmében. A képzést mindannyian nagyon élveztük és az értékelésekből az tűnik ki, hogy a résztvevők nagyon sok hasznos tudást tudtak visszavinni a saját csoportjaikhoz, szervezeteikhez.

A képzés elején a média felépítésével és működésével ismerkedtünk meg, majd a gyakorlati is kipróbáltuk a nyilvános megjelenés a sajtóban való nyilatkozás csínját-bínját. Minden résztvevővel készült egy kamerára felvett gyorsinterjú, amit közösen értékeltünk, elemeztünk ki. Néhány szervezet honlapját és Facebook oldalát is megnéztük közösen és visszajelzéseket adtunk egymásnak azok hatásosságáról. A résztvevők házi feladatot is kaptak: a két képzési alkalom között eltelt időben meg kellett valósítaniuk valamilyen kommunikációs tevékenységet, amit aztán ismét közösen értékeltünk. Úgy tűnt, a résztvevők nagyon sokat tanultak egymástól és volt, aki már ebben a rövid időszakban is a gyakorlatba ültette a képzésen tanultakat. Az egyik legnehezebb feladatnak a hír- és sajtóközlemény írás bizonyult, amit több körben is gyakoroltunk, majd a képzés végén két csoportban élő sajtótájékoztatót tartottunk a résztvevők által kiválasztott témákban.

Végül, arról, hogy milyennek találták a képzést, így írtak a résztvevők:

Nagyon jó volt és szakmailag sokat segített a fejlődésben.

Sok gyakorlati tapasztalattal és tanáccsal segített.

Segített a hiányosságaim pontos meghatározásában és abban, mit kellene még tanulni, fejlődni.

Megtanultam, hogy egy szervezet sikeres sajtószerepléseinek, láthatóságának milyen különböző aspektusai vannak, hogyan lehet ezeken dolgozni.

Nagyobb odafigyelést tanultam embertársaim felé és azt is, hogy messze még a cél.

Mindig érdekelt a média, főleg a vizuális része. A sajtótájékoztató szervezése nagyon nagy élmény volt.

Nagyon fontos volt a nyilatkozás, a sajtóközlemény és a storytelling.

Köszönjük mindenkinek az aktív részvételt és azt, hogy mindenki ennyire nyitottak és konstruktívan állt a többiek munkájához. Jövőre folytatjuk :-)

Képek a képzésről

Fotó: Várady István

Művészeti egyetemeken tartottunk órát

 

Az elmúlt hetek során több felkérést is kaptunk neves magyar egyetemekről, hogy tartsunk órát az ott folyó képzések keretében. 

Első alkalommal a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) művészetelmélet szakán zajló, Válság, Művészet, Aktivizmus című kurzus egy óráján vettünk részt, ahol BA és MA szakos hallgatókkal beszélgettünk a tudáshoz való demokratikus hozzáférésről, a kritikai pedagógiáról és arról, hogy a Közélet Iskolája milyen szerepet vállal mindebben.

Néhány nappal később, az első felkéréstől teljesen függetlenül, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékén folyó Köz, közös, közösség című órán vettünk részt. Ennek a kurzusnak minden órájára más-más vendég érkezik, olyan szervezetek vagy kezdeményezések képviselői, akik valamilyen társadalmi-politikai cél érdekében dolgoznak és ők beszélgetnek a diákokkal közösségről, közösségi munkáról, a társadalmi változ(tat)ás lehetőségeiről.

Mi minden ilyen felkérésnek nagyon örülünk, mert egyrészt jó visszaigazolása ez a munkánk hatásának, másrészt fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb körben be tudjuk mutatni azt a munkát, amit végzünk, illetve azt ezt megalapozó elvi alapvetéseinket. És az így kapott visszajelzéseket is nagyon értékesek a számunkra, ezek nyomán tudjuk folyamatosan fejleszteni a munkánkat.

A művészeti eszközökkel, illetve kifejezésmódokkal dolgozó diákokkal folytatott beszélgetéseket pedig azért is nagyon fontosnak tartottuk, mert hiszünk abban, hogy a kritikai pedagógiában ezeknek az eszközöknek és kifejezésmódoknak fontos szerep juthat. Egyrészt segíthetik a megértést azok számára, akik számára valamilyen társadalmi hátrányukból kifolyólag az írásbeli tudásanyag nehezen hozzáférhető. Másrészt ezek a kifejezésmódok elérhetik azokat az embereket is, akiknek a vizuális érzékenysége vagy az érzelmi fogékonysága az erős. Éppen ezért már most is sokat dolgozunk képzőművészekkel, illetve alkalmazott grafikusokkal (pl. a Feketemosó c. közéleti szabadlapunk kiadása során, a Tettek Ideje részvételi akciókutatásunk eredményeit közzétevő kiállítás során), illetve a képzéseink tananyagába is igyekszünk minél több kreatív eszközt beépíteni - például filmet, fotót, drámapedagógiát, grafikus moderálást.

A hallgatók mindkét alkalommal érdeklődőek voltak, izgalmas kérdéseket vetettek fel a munkánkkal kapcsolatban. Reméljük, hogy a jövőben is lesz még lehetőségünk hasonló együttműködésekben részt venni.

Fotó: Vörös Anna

 

Megjelent a Feketemosó 2017 áprilisi száma!

 

A Feketemosó egy havonta megjelenő, ingyenesen terjesztett, független közéleti magazin, ami közérthető módon tájékoztat hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat fontos politikai kérdésekről, a társadalmi igazságosság szellemében.

A közmédia és az olcsón hozzáférhető nyomtatott lapok egyoldalú, manipulatív és alacsony színvonalú tájékoztatást nyújtanak, viszont nagyon sok ember csak ezekhez jut hozzá. Emiatt sokaknak sérülnek a politikai szabadságjogai és emellett ez az egyik akadálya annak is, hogy a társadalmi igazságossághoz kapcsolódó értékek széles körben elterjedjenek. A Feketemosó lehetőséget biztosít az alacsonyan iskolázott, elszigetelt helyzetű emberek számára arra, hogy tájékozottak legyenek, átlássák a körülöttük zajló társadalmi folyamatokat és aktívan felléphessenek a változás érdekében.

A lap szabadon letölthető és terjeszthető, az aktuális számot itt találod!

A korábbi számainkat innen töltheted le.

Ha tudsz abban segíteni, hogy a lapból viszel hátrányos helyzetű közösségekbe vagy olyan helyszínekre, ahol hátrányos helyzetű emberek megfordulnak, jelezd nekünk!

Email: kozeletiskolaja@gmail.com

Telefon: 0670 509 8510 (Dósa Mariann)

A Feketemosó a Közélet Iskolája és a Kettős Mérce közös gondozásában jelenik meg.

Ha szeretnéd, hogy minél több emberhez eljusson a Feketemosó, támogasd munkánkat vagy fizess elő a Feketemosóra!

 

Részvételi akciókutatás műhely - 5. alkalom

 

A Közélet Iskolája egy közösségi oktató- és kutatóközpont, amely a kirekesztett csoportok aktív társadalmi részvételét támogatja. Hiszünk abban, hogy a tudás hatalom. Az iskola egyik fő tevékenysége a „mély” részvételen alapuló részvételi akciókutatások módszertanának terjesztése és fejlesztése. A részvételi akciókutatás lényege, hogy azok kutatnak egy társadalmi problémát, akiket az közvetlenül érint.

2016. szeptember és 2017. június között 6 alkalomból álló szakmai műhelysorozatot szervezünk. A műhelyek során a részvételi akciókutatás és az egyéb részvételen alapuló kutatások történetét és módszertanát dolgozzuk fel, valamint a résztvevők aktív közreműködésével tapasztalatot cserélünk, és szakmai támogatást nyújtunk egymásnak.

A következő műhely időpontja: 2017. április 21. péntek, 15-18h

Helyszín: Auróra közösségi ház (Budapest VIII. ker. Auróra utca 11)

Az április 21-i alkalommal két témát fogunk feldolgozni: Narratív közösségi munka és részvételi akciókutatás a közfoglalkoztatásról

NARRATÍV KÖZÖSSÉGI MUNKA

Hajdú Judit, családterapeuta, a Börtönrádió egyik megalapítója és mentora: A narratív közösségi munka célja, hogy a narratív megközelítés eszközeivel segítsen közösségeknek megfogalmazni, elismerni, dokumentálni és más közösségek felé elérhetővé tenni az életükre vonatkozó tudásukat, a felhalmozott tapasztalatok bölcsességét. Technikái a történeteket, metaforákat, dalokat és a közösség életében fontos más rituálékat használja fel egy közös cél elérésére. A részvételi akció kutatásban a csoport bevonásához, az alkotó együtt-gondolkodás hangulatának megteremtéséhez lehet jól használni.

KULTURÁLIS KÖZFOGLALKOZTATÁS – ÚJ MUNKA KÖR

Kutatásunkat a tartósan munkanélküliek és közfoglalkoztatottak/kulturális közfoglalkoztatottak és a téma iránt érdeklődő aktivisták, társadalomtudósok részvételével végezzük, amely a munkanélküli szolgáltató rendszer és a közfoglalkoztatás jelenlegi hatásait kívánja feltárni és változtatási irányokat kezdeményezni. Munkánkban építünk a Közmunkás Mozgalom a Jövőért csoport aktivista tapasztalataira.

Csoportunk kéthetente találkozik, hogy feltárjuk a közfoglalkoztatás rendszerét, abban a kulturális közfoglalkoztatás helyét, hogyan kerülnek be a munkavállalók, milyen az őket foglalkoztató intézményrendszer, és milyen tapasztalatai vannak az ott dolgozóknak. Célunk hogy feltárjuk ezt a rendszert, annak kedvezményezettjeit és azokat, akik a hátrányait elszenvedik, és későbbi akcióinkkal tegyünk azért hogy az ide bekerült emberek helyzete megváltozzon.

Résztvevők: Bálint Mónika, Dávid Orsi, Dobrovits Orsolya, Kerékgyártó Gyöngyi, Muhari Adrienn, Pécsiné Anikó, Stekovics Rita, Szanyi Nóra, Sziklai István

A műhely idejére kávét, teát és rágcsálnivalót biztosítunk. A részvétel ingyenes!

Minden résztvevő utazási költségét megtérítjük (Budapestre és a Budapesten belüli tömegközlekedésre is), aki ezt az igényét a jelentkezési lapon előre jelzi. Minden esetben a legolcsóbb utazási formát tudjuk csak támogatni.

Jelentkezés az online elérhető űrlapon. Jelentkezési határidő: 2017. április 17.

További információ: Udvarhelyi Tessza (06 20 381 8996), kozeletiskolaja@gmail.com, www.kozeletiskolaja.hu

"Sokat tanultam az emberi jogokról, megismertem hova fordulhatok jogorvoslatért" - beszámoló ag ergi börtönben tartott kurzusról

 

„Sokat tanultam az emberi jogokról, megismertem hova fordulhatok jogorvoslatért. Olyan dolgokról hallottunk, ami a hétköznapi életben nem jut tudomásunkra”

– ezzel összegezte az egyik résztvevő a Közélet Iskolája és a TASZ közösen megtartott Állampolgári ismeretek képzés során tanultakat. A 2016/2017-es tanévünk őszi félévében már második alkalommal tartottuk meg ezt a képzést, amelynek célja az állampolgári, alapjogi és demokratikus jogérvényesítés lehetőségeinek tudatosítása és az önálló alapjog-érvényesítéshez szükséges készségek fejlesztése volt. Most is büntetésvégrehajtási intézetben zajlott az oktatás, ezúttal fogvatartott nők körében, ezért az is a kurzus célja volt, hogy a résztvevők eszközöket kapjanak ahhoz, hogy a szabadulás után  jobban tudjanak boldogulni a társadalomban, mint a bebörtönzésük előtt. Az első órán nagy örömmel láttuk, hogy sok a visszatérő résztvevő, a 18 nő kb. fele részt vett az előző félévben ugyanebben az intézetben megtartott Társadalmi egyenlőtlenségek képzésünkön. Ez egyrészt megalapozta a bizalmi viszonyt, és az előző képzés sikeréről árulkodott.

A kurzus elején az egyetemes emberi jogokkal ismerkedtünk meg – a résztvevők megvitatták egymás között, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában felsoroltak közül számukra melyek a legfontosabb jogok, majd konszenzusra is kellett jutniuk a 10 legfontosabbról. Ez -- szerencsére -- nem minden csoportnak sikerült, de nagyon jó érvekkel próbálták egymást meggyőzni a résztvevők. Az érvekből kibontakozott, hogy az emberi jogok oszthatatlanok és kölcsönösen összefüggnek, egységes rendszert alkotnak, amelyből nem lehet egyik vagy másik elemtől megszabadulni anélkül, hogy a többit veszélyeztetnénk.

A következő alkalommal a polgári, politikai és szociális jogok viszonyát értelmeztük és helyzetgyakorlatokon keresztül vizsgáltuk meg az önrendelkezés jelentőségét. Egyrészt egy-egy mobilszolgáltató, illetve hitelszerződés megkötését és a szociális segéllyel kapcsolatos fellebbezés benyújtását eljátszva vettük sorra, hogy mire jók a valóságban a polgári jogaink és mire kell odafigyelni érvényesítsük során. Másrészt egy-egy műtéti beavatkozáshoz készült, eredeti betegtájékoztatót használva helyzetgyakorlatokon keresztül áttekintettük, milyen feltételek között gyakorolható hatékonyan az egészségügyi önrendelkezés; milyen információk segíthetnek a betegnek a tájékozott beleegyezéshez szükséges felelős döntéshozatalban, és hogyan lehet érvényesíteni a  tájékoztatáshoz való jogát.

Ezt követően az állam szerepéről, az alkotmányosságról és a jogállamiságról, majd a demokrácia előnyeiről és a demokratikus intézmények hiányosságairól tanultunk. Ezzel összefüggésben tisztáztuk a választójog hatékony gyakorlásához szükséges legfontosabb tudnivalókat (mind az intézeten belül, mind annak falain kívül), és sorra vettük a két választás között rendelkezésre álló állampolgári részvételi lehetőségeket. A résztvevőknek nagyon sok kérdésük volt a különböző típusú választásokkal, illetve a jelöltállítással kapcsolatban. A beszélgetésből az is kiderült, hogy a passzív választójoggal, vagyis a választhatóság jogával kapcsolatban különösen kevés ismeretük volt a képzést megelőzőleg, ugyanakkor felismerték a jelentőségét: a politikai kínálattal elégedetlen résztvevőket érdekelték a jelöltségben, közhivatalviselésben rejlő képviseleti és közösségépítési lehetőségek.

Az olvasmányokat és a csoportos gyakorlatokat filmvetítéssel is kiegészítettük: a Büszkeség és bányászélet című, a brit bányászok 1984-es országos sztrájkját és a velük tevőlegesen is szolidaritást vállaló helyi meleg és leszbikus mozgalom történetét bemutató film nagyon megindította a résztvevőket, és fontos gyakorlati tanulságokkal is szolgált számukra a gyülekezési joggal, illetve a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban.

A képzés utolsó óráin a magyar állami intézményrendszer felépítésével ismerkedhettek meg a résztvevők. Főként arról tanultunk, hogy milyen típusú ügyekben melyik hatóságok, bíróságok vagy intézmények az illetékesek, hová és hogyan lehet fordulni, ha valaki szeretne a gyakorlatban is élni az állampolgári jogaival. A hátrányos megkülönböztetés témájának és az ez elleni fellépés lehetséges módjainak egy külön órát szántunk. A  visszajelzések alapján a résztvevők egyértelműen ezeket az alkalmakat tartották a leghasznosabbnak.
Végül foglalkoztunk fogvatartotti jogokkal is, valamint azokkal a jogérvényesítési lehetőségekkel, amelyek közvetlenül a szabadulás utáni időszakban lehetnek relevánsak a résztvevők számára.

A képzést ezúttal is közös Szociopoly-zással zártuk – az ezt megelőző képzésen is résztvevők közül többen nagyon várták már, hogy kipróbálhassák, hogy ha a játék elején más stratégiát választanak, vajon sikerül-e kitörniük a szegénységből. A szomorú tanulság az volt, hogy bármilyen stratégiát választ is valaki, szinte lehetetlen kitörni abból a béklyóból, amibe a kisetelepülések lakói ma Magyarországon zárva vannak. Ebből is látszik, hogy az az egyedüli járható út, amit a résztvevők saját elmondásuk szerint ezen a képzésen megtanultak: „ki kell állnunk magunkért” és „semmit nem szabad annyiban hagyni”.

A képzés idei tapasztalatai alapján a következőképpen szeretnénk továbbfejleszteni a tematikát és az alkalmazott  módszereket, természetesen az aktuális résztvevőkhöz igazodva:

1.    A jogállami, demokratikus intézmények hanyatlását a fogvatartottak is észlelik, sőt, fogvatartásuk előtti és szabadulásuk utáni életkörülményeiket is gyakran éppen az intézményeknek való kiszolgáltatottság jellemzi. Ezért a jövőben tovább szeretnénk szűkíteni a demokráciára és a jogállamiságra vonatkozó ideálok részletes feltárását, mivel ezekkel az ideálokkal a résztvevők éppen kiszolgáltatottságuk okán pontosan tisztában vannak. (Röviden: az állami intézményeknek általában ellenkezőleg kellene működniük, mint ahogy velük bántak.) Ehelyett még nagyobb hangsúlyt tervezünk fektetni az itt és most, Magyarországon a jog- és érdekérvényesítésre alkalmas állampolgári készségek, ismeretek fejlesztésére ill. megszerzésére. A demokráciára és a jogállamra vonatkozó elvontabb kérdéseket is gyakorlati felvetéseken keresztül próbáljuk majd tisztázni: például a jog- és érdekérvényesítés közötti különbségre felhívva a figyelmet.

2.    A jövőben – az intézeten kívül megszervezett kurzusokon – minden résztvevőnek feladata lesz egy önálló állampolgári, közéleti projekt végiggondolása és egy ehhez kapcsolódó cselekvési terv bemutatása a képzés többi résztvevőjének. Szeretnénk, ha minden résztvevő átgondolná, hogy a képzésen megismert eszköztárat hogyan használná fel egy általa észlelt társadalmi igazságtalanság elleni küzdelem során. Az elkészült cselekvési tervekre pedig a csoport többi tagja is visszajelzést adna, így a képzés résztvevői a jövőben rögtön a saját életükben vagy környezetükben megtapasztalt  problémára alkalmaznák a tanultakat.

3.    Az olyan csoportokban, ahol a különböző „életstratégiák” kipróbálása nem szolgál különösebb tanulságokkal a Szociopoly foglalkozás során (pl. mert csupán a saját élettapasztalatukat idézi fel), külön figyelmet szeretnénk fordítani a résztvevők számára releváns tanulságok levonására a játékból, ami a játékhoz kapcsolódó narratíva átdolgozásával jár. Ha pedig egy adott képzésen az aktuális csoport számára nem lehetséges a tanulságos, a kurzus céljaival összhangban álló átdolgozás, akár más, releváns játékkal zárnánk a képzést.

Dósa Mariann (Közélet Iskolája) és Mráz Attila (TASZ)

Civilek nélkül nem megy: Magyarországnak szüksége van ránk

 

A magyar társadalomnak szüksége van a civil szervezetek munkájára. Sokféle és pótolhatatlan munkát végzünk a közjó és a demokrácia kiteljesítése érdekében: az állampolgárok önszerveződésének biztosítunk lehetőséget, keretet adunk közös tevékenységeiknek a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem vagy az érdekérvényesítés területén. Lehetővé tesszük, hogy az állampolgárok csoportjai közösen képviselhessék érdekeiket, részt vegyenek a közéletben és ellenőrizzék a politikai hatalom mindenkori gyakorlóit.

Mi, az állásfoglaláshoz csatlakozó civil szervezetek elutasítjuk a kormány korlátozó és megbélyegző törekvéseit, mert tudjuk, hogy a magyar társadalomnak szüksége van ránk. Olyan ügyekkel foglalkozunk, amikre mások nem fordítanak kellő figyelmet. Kiállunk magunkért és egymásért.

Magyarországnak szüksége van civilekre

Az Országgyűlés 2017. első félévi jogalkotási terve szerint a közeljövőben napirendre kerül a civil szervezetek működését meghatározó törvények módosítása. Egy 2017. március 14-én tartott sajtótájékoztatóból úgy tudjuk, hogy a Fidesz ötpárti konzultációt kezdeményez a „külföldről támogatott” szervezeteket érintő törvénytervezetről. A kormány erről „nemzeti konzultációt” is kíván kezdeményezni, egyelőre ismeretlen tartalommal. Egyes politikusok azonban odáig mentek, hogy egyes civil szervezetek „eltakarításának” lehetőségét is felvetették, míg mások idegen ügynököknek nevezték őket.

Mi, az állásfoglaláshoz csatlakozó civil szervezetek határozottan tiltakozunk az egyesülési szabadságot sértő szabályozás ellen. Ugyanígy elutasítjuk a civil szervezetek és ügyfeleik, szimpatizánsaik, támogatóik megbélyegzését. Ez nemcsak az egyes szervezetek munkáját és megítélését befolyásolja, de általában is korlátozza a demokratikus véleménynyilvánítás, a közügyekben való állampolgári részvétel lehetőségét. Az eddig elhangzott nyilatkozatok alapján a tervezett jogszabály ellentétes lehet a Magyarország által is aláírt, vonatkozó nemzetközi egyezményekkel  és kérdéses, hogy egyáltalán kiállná-e az alkotmányosság próbáját.

A „nemzeti konzultációt” pedig alkalmatlannak tartjuk arra, hogy az állampolgárok valódi, tényeken alapuló véleményt alkossanak, és fejtsenek ki. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy ez nem helyettesítheti a valós társadalmi vitát.

A civil szektor hatályos magyarországi szabályozása megfelelő keretet és kellő biztosítékokat ad ahhoz, hogy a civil szervezetek jogszerűen, átláthatóan és elszámoltathatóan csinálják azt, amire létrejöttek.  Gazdálkodásának átláthatósága ma is kielégítően szabályozott terület, a sajtónyilatkozatokban emlegetett adatok bárki által megismerhetőek.

Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az új jogalkotási elképzelésekről és a “nemzeti konzultációról” csak a sajtóból értesüljünk, hogy egyes politikusok nyilatkozataikban megpróbálják a civileket lejáratni és megosztani. Elvárjuk, hogy az új törvény(módosítás) az érintettek bevonásával, szakmai vitában nyerje el végső formáját, ahogy az egy demokratikus jogállamban elvárható, és ahogy azt Magyarországon is jogszabályok írják elő.

Követeljük, hogy a civil szektor, a civil szervezetek működésének szabályozása az átláthatóság, a támogatások és a tevékenységek szempontjából egységes, a nemzetközi és európai normáknak megfelelő legyen, és biztosítsa az állampolgárok jogát ahhoz, hogy szabadon szerveződjenek és keressenek forrásokat tevékenységükhöz. 

A kiálláshoz csatlakozó szervezetek listája >>>

Ki mit tud a helyi ügyekről? Közérdekű adatok használata az érdekvédelemben

 

A Közélet Iskolája egy közösségi oktató- és kutatóközpont, amely a kirekesztett csoportok aktív társadalmi részvételét támogatja.

Erre a képzésünkre elsősorban a hátrányos helyzetű emberek érdekeit védő szervezetek, önszerveződő közösségek és társadalmi mozgalmak képviselőit várjuk, akik szeretnének gyakorlatot szerezni abban, hogyan lehet internetes eszközök segítségével közérdekű adatokat gyűjteni és ezeket az adatokat hogyan tudják felhasználni érdekvédelmi munkájuk során.  

A 2x1 napos képzés témái:

•    Közérdekű adatigénylés: mi az a közérdekű adat, milyen módon lehet igényelni, kitől;
•    Mi az a KiMitTud?;
•    Az adatigénylés jogi háttere;
•    Tényleges adatigénylések megfogalmazása és ezek kiértékelése;
•    A beérkezett adatok alapján nyilvános kommunikáció és nyomásgyakorlás megtervezése.

Mikor? 2017. április 22. (szombat) 10.00-18.00 és május 20. (szombat) 10.00-18.00
Hol? LogMeIn iroda (Budapest, Paulay Ede utca 12.)

A részvétel ingyenes. A képzés idejére kávét, teát, rágcsálnivalót és ebédet biztosítunk.
A képzés megtartásához számítógépet tudunk biztosítani. Minden résztvevő utazási költségét megtérítjük (Budapestre és a Budapesten belüli tömegközlekedésre is), de kérjük, hogy előre jelezd, ha erre igényt tartasz! Minden esetben a legolcsóbb utazási formát tudjuk csak támogatni. A képzés idejére játszóházat is tudunk biztosítani a résztvevők gyerekeinek, ha erre igényt tartanál, jelezd nekünk előre!

Jelentkezés a honlapon elérhető űrlapon >>>

Jelentkezési határidő: 2017. április 12. szerda éjfél

A képzést az atlatszo.hu független oknyomozó újságíróközpont újságírói és jogászai tartják. Az atlatszo.hu független oknyomozó újságíróközpont egyik kitűzött célja a korrupció elleni küzdelem, amelyhez elengedhetetlen a közpénzek nyomonkövethetősége. 2012-ben hoztuk létre a KiMitTud online felületet, egy magánemberek által könnyen használható eszközt, amellyel közérdekű adat kiadása iránti igényt lehet benyújtani költségvetési szervekhez, állami ügynökségekhez és állami tulajdonban álló cégekhez.

További információ: 06 30 400 3993 (Vitrai Edit), kozeletiskolaja@gmail.com

Fotó: Várady István

We were at a movement training

 

Lot of people ask the question worldwide how to assert their interest as a group when they are supressed, they suffer encroacments on their rights or similar problems. We learnt a lot about these in Budapest in the past 2 months in Közélet Iskolája through films – by discussing and interpreting the films as well as reading related literature to the subject.

 How to start with it  -  what is the recipe?

We need a smart group of people. One of them should be a leader who can speak for the group and who is able to communicate coherently. We need a plan, and a  strategy. If we document our work there is more chance to be successful. It is advisable to ask for lawyer’s help in order to support our fight for a legal act, arbitrament or modifying paragraphs. There is always a possibility to get intarnational help and it is worth quoting international norms.  And people will support us as they realise we are fighting with all our hearts for a good case,or trying to solve a problem, which could affect all of them.

What kind of films did we see?

We came to learn several cases, like homeless ,disabled persons from Hungary, Africa, and from the United States, victims of police agression, factory squatters, enviroment protectors, victims of countries at the edge of financial bankruptcy. The lecturers helped us to focus on the relevant issues and put us in the picture regarding the actual situations. The historical study handouts were of a great help for us and made us able to become helpers ourselves  to people struggling with similar problems.

 We decided to keep in touch as a group, which was made up by a lot of different people: students and  long-time activists like refugee helpers, environment protectors, as well as disabled , unemployed and homeless persons.

We met members of the Movement of Public Workers, and the activists of  The City is for All as well as organisations participating in a program of Védegylet.

You will probably hear from us soon!

a participant

Photo: István Várady

Older Oldest