Aktuális

A felszabadítás pedagógiája - beszámoló a 3. alkalomról

 

A Felszabadítás pedagógiája képzés utolsó két napos alkalma már a búcsúzkodás és a jövő tervezésének jegyében telt. Első nap még megismerkedhettünk két új módszerrel. Csoszó Gabriella meghívott vendégként mesélt a munkájáról. Fényképek készítése és elemzése körül forognak az ő foglalkozásai. Ezek a képek segítenek abban, hogy részvevők beszéljenek a környezetükről és tudatosabban viszonyuljanak hozzá, gondolkozzanak, hogyan alakíthatnak rajta. Gabi egyébként A Város Mindenkié csoportnak is tartott már képzést, a szervezetről a sajtóban megjelenő képek sokszor az általa képzett hajléktalan aktivisták képei.

Aztán a másik módszert, a közösségi riport készítését kicsiben ki is próbáltuk. Ennek az a lényege, hogy néhány érintett riportvideóban valahogy elmondja a véleményét, ismerteti azt a helyzetet, amivel a riport foglalkozik. Ez a helyzetről való információ gyűjtésének és feldolgozásának ahogy mi is megtapasztaltuk, nagyon élvezetes módszere. Sőt, lehetőséget ad a megosztásra, kommunikációra is, akár döntéshozatalban felelős emberekkel.

Ez után olyan programpontok jöttek amikor kipróbáltuk azokat a foglalkozásterveket, amikkel társaink készülnek, vagy készültek a gyakorlótanításukra. Egy ilyennek fejeződött be a szombat és egy ilyennel kezdődött a vasárnap is.

Meghallgattuk egymás beszámolóit a gyakorlótanításaikról és egy kis időt töltöttünk azzal is, hogy tervezgettünk, ki hogyan fogja az itt tanultakat továbbvinni, milyen tevékenységet tervez, ami kritikai pedagógiához köthető.

Értékeléssel zártuk a képzést. Elővettük azokat a célokat és félelmeket is, amiket még a kezdetek kezdetén írtunk össze. A visszajelzések határozottan pozitívak voltak. Mindannyian örültünk, hogy megismerhettünk ennyi lelkes és hasonló irányba változtatni akaró embert, valamint ennyi példát és módszert, amit alkalmazhatunk. Reméljük még látjuk egymást és nem adjuk fel azokat a terveket, amikről meséltünk.

Ván Janka

Fotó: Várady István

Az egyetemi “közösségi oktatás” lehetőségei – tanulmányúton jártunk Skóciában

 

2017 májusában egy Erasmus+ program keretében 5 napot töltöttem Skóciában, ahol közel 30 résztvevővel közösen látogattunk sorra különböző közösségi célú kezdeményezéseket, illetve olyan egyetemi tanszékeket, akik valamilyen módon kapcsolódnak annak a helynek a tágabb közösségéhez, ahol működnek. Engem elsősorban utóbbi vonzott ebben a lehetőségben, mert már jó ideje foglalkoztat, hogy hogyan lehetne Magyarországon az egyetemeken felhalmozódó közös erőforrásainkat (kutatásokra rendelkezésre álló pénztőkét, tudást, infrastruktúrát, technológiát stb.) igazságosabban felhasználni – tehát úgy, hogy minél szélesebb rétegek javát szolgálják az egyetemek és ezáltal sokkal inkább igaz lehessen rájuk, hogy valós társadalmi funkciókat töltenek be. Számos inspiráló példáját ismerjük annak, hogy az egyetem hogyan tud felelősen élni a rá bízott közösségi erőforrásokkal, a Közélet Iskolájának több programja is ezekből a példákból inspirálódott, ezért nagyon örültem a lehetőségnek, hogy bepillantást nyerhetünk további ilyen programokba.

Ebből a szempontból kicsit csalódás volt ez az út, de így is sokat tanultam belőle és ezeket a tapasztalatokat is biztosan tudjuk majd hasznosítani a munkánkban. Az út során közel 30 fős csoportunkkal több helyi civil szervezetet látogattunk meg, amelyek mindegyike valamilyen fontos társadalmi cél megvalósításán dolgozik – pl. tanodákat működtetnek, menekültként Skóciába érkező nők beilleszkedését támogatják, társadalmi vállalkozásként működtetnek kávézót, menzát, közösségi központot. Ezek a szervezetek több szálon kötődnek a helyi egyetemekhez - az egyetemi diákok önkéntesként dolgoznak náluk vagy ott töltik az egyetemi gyakorlatukat, esetenként az egyetemi kutatások eredményeit is fel tudják használni a munkájukban. De számomra érdekesebb és hasznosabb volt, az az egyetemek ún. közösségi oktatási programjainak megismerése. Az elmúlt néhány évben a skót (és általában a brit) egyetemeken sorra jöttek létre a Közösségi Oktatás és Fejlesztés fókuszú egyetemi képzési programok, amelyeknek az a céljuk, hogy professzionalizálják a fiatalokkal és a közösségekben végzett munkát.    

Összesen három ilyen egyetemi program munkatársaival beszélgettünk és ezek alapján sok közös vonást fedeztem fel ezekben a képzésekben:

    BA és mester szinten is tanítják a diákokat;

    a diákokra jellemző, hogy idősebben kerülnek be a képzésre, mint a többi szak hallgatói – ennek az az oka, hogy ők a gyakorlat oldaláról érkeznek, tehát már dolgoztak valamilyen közösségi programban vagy civil szervezetnél, illetve szereztek valamilyen aktivista tapasztalatot, mielőtt belekezdtek az egyetemi tanulmányaikba. Vagy olyan társadalmi háttérrel rendelkeznek, ami alapján korábban (18-19 éves korukban) nem volt számukra nyitva az egyetemi tanulás lehetősége – ezen keresztül ezek a programok hozzájárulhatnak annak a szerves értelmiségnek a létrejöttéhez, ami a Közélet Iskolája munkájának is fontos célja;

    emiatt sok diák ezeken a szakokon nem is “főállású diák”, hanem munka mellett végzi a tanulmányait, sok esetben a munkájához szorosan kapcsolódik az, amit a szakon tanul.

Nekem nagyon tetszett ezekben a programokban, hogy jó arányban kínálnak a diákoknak elméleti tudást a közösségekkel végzett munkáról és gyakorlati részvételi lehetőséget ilyen programokban, illetve lehetőséget arra, hogy ezekről a tapasztalatokra diáktársaikkal közösen, a tanáraik segítségével gondolkodjanak. Több helyen egész részletesen bemutatták nekünk a képzési program tanmenetét és ezek alapján nagyon jó volt látni, hogy milyen fontos részét képezi a programok elméleti szakaszának a társadalmi igazságtalanságokkal kapcsolatos társadalmi, politikai és szakpolitikai tudás átadása. Az Edinburgh-i Egyetemen például az az egyik ilyen mesterszak címe, hogy “Közösségi Cselekvés és Társadalmi Igazságosság”.

Ezek a programok a tudásátadás mellett jellemzően kétféle módon teremtenek kapcsolatot az egyetem és a helyi közösségek között: Egyrészt gyakorlati, tapasztalati tanulási lehetőséget biztosítanak a diákok számára közösségi, illetve civil szervezetekben. A szervezők hangsúlyozták, hogy ez ebben az esetben nem egy hagyományos gyakornoki pozíciót jelent, amikor a diákok ingyenmunkát végeznek különböző szervezeteknek, jellemzően valamilyen a szakmájukhoz kevésbé kapcsolódó területen (pl. fénymásolás, mosogatás, kávéfőzés), hanem érdemi tanulási lehetőséget kapnak a szervezetnél. Ezt úgy biztosítják, hogy maga az egyetem keresi a kapcsolatot (folyamatosan) a szóba jöhető szervezetekkel, így a diákoknak rendelkezésére áll egy lista, ahonnan gyakorlati helyet választhatnak maguknak – szemben az itthoni gyakorlattal, ami szerint a diákok felé elvárás bizonyos szakokon szakmai gyakorlat szerzése, viszont semmilyen érdemi segítséget nem kapnak a megfelelő gyakorlati hely megtalálásában. Ennek gyakran az a következménye, hogy a diákok nagyon kedvezőtlen feltételek között kénytelenek végezni szakmai gyakorlatukat, ami erősen korlátozza, hogy abból mennyi érdemi, használható tapasztalatot tudnak gyűjteni. Ezen túlmenően, az Edinburgh-i Egyetem például azt is elvárja a gyakorlati helyet biztosító szervezetektől, hogy szakmai mentort és tényleges oktatást biztosítsanak a gyakornoknak, amíg náluk töltik gyakorlati idejüket. Sőt, ehhez az egyetemen mentorképzést biztosítanak a szervezet munkatársainak.

A gyakornoki programok mellett több, általunk meglátogatott egyetemi intézményben folytatnak részvételi kutatási programokat – ez a kutatói hozzáállás nekünk is nagyon fontos a Közélet Iskolájában. (Erről bővebben itt olvashatsz.) A diákokat bátorítják, hogy a diplomakutatásukat alapozzák a közösségi tapasztalataikra, illetve általánosságban arra, hogy olyan kutatásokat végezzenek, amelyeknek gyakorlati haszna lehet. Emellett az egyetemen tanulók és kutatók részt vesznek olyan kutatásokban is, amelyek valamely partner civil szervezet szükségleteire reagálnak - tehát ha egy szervezetnek adatokra, információra, valamilyen tudásra van szüksége a munkájához, akkor ezek összegyűjtésében együtt tud működni az egyetemmel.  

A képzési programok sok pozitívuma ellenére bennem maradtak kérdések és kétségek a látottakkal kapcsolatban. Szerintem megvan annak a veszélye, hogy az egyetemek ilyen képzési programok bevezetésével letudják a társadalmi felelősség vállalását a helyi közösségek felé és így ez a felelősségvállalás nem válik az egész intézmény eszmeiségének és munkájának szerves részévé. Az például bennem erős kétséget ébresztett, amikor megkérdeztem az egyetemek oktatóit, hogy a célzottan a közösségi oktatásra fókuszáló képzési programok mellett milyen módokon vesz részt az egyetem a helyi közösségek életében és azt a választ kaptam, hogy kapcsolatban vannak helyi civil szervezetekkel és helyi üzleti vállalkozásokkal, amelyekkel össze tudják kötni a diákjaikat, így ők oda tudnak menni dolgozni az egyetemi éveik alatt/után. Az egyetem társadalmi szerepe messze túl kell, hogy mutasson egy érzékeny munkaerő-közvetítőn.  Én azt az irányt tartanám követendőnek, hogy az egyetemek minden tevékenységükkel kapcsolatban mérjék fel, hogy az hogyan tudja szolgálni a helyi közösségeket, aktívan keressék a kapcsolatot ezekkel a közösségekkel és próbáljanak velük élő, a kölcsönösségen alapuló viszonyt kialakítani, és az egyetem erőforrásait minél nagyobb arányban olyan tevékenységekre fordítsák, amelyek a helyi közösségek céljait és érdekeit szolgálják. Tehát szerintem a követendő irány egyértelműen az egyetemek elit intézményből közösségi intézménnyé alakítása.   

Dósa Mariann

NGOs: We’re here to stay and to continue our work

 

On Tuesday, 13 June, after two postponed votes, the Hungarian Parliament adopted the Law on the Transparency of Foreign Funded Organisations. The community of civil society organisations united in the Civilizáció campaign continue to believe that the law is unnecessary, stigmatising and harmful. Unnecessary, because Hungarian civil society organisations are already transparent in their operations, provide accurate information about their donors and finances in annual reports and carry out their activities before the public. Stigmatising, because the law implies that organisations which work for the benefit of Hungarian society by receiving foreign grants for their work pose a threat to the country. Harmful, because it undermines mutual trust in society and questions the right to freedom of expression.

We, as civil society organisations, are diverse. However, we are united in our protest against being stigmatised and the efforts to stop us from carrying out our mission. We help millions of people each year by serving homeless persons, giving free legal advice or welfare services, educating or supporting disadvantaged children or senior citizens, or by protecting our environment. We work on genuine and pressing social issues that receive less attention than needed and often do the job of state authorities.

There is reason to fear that the newly adopted law will not stop the several years old governmental campaign to denounce Hungarian civil society organisations. On the contrary, this is a new step in a longer process that aims at fully discrediting civil society organisations. However, there can be no real democracy and civil liberties without independent and critical thinking and a strong civil society.

We, civil society organisations, cherish our diversity but stand united in our goal to make Hungary a better, more liveable place. All organisations affected by the law will keep this in their mind when they make their respective decisions on implementing the law on “foreign funded organisations”. We are convinced that the new law is in breach of Hungary’s Basic Law and many other international treaties ratified by Hungary because it unjustifiably restricts the right to freedom of association and freedom of expression. Hence, by using all opportunities afforded by law, we will continue to protest against the ‘foreign funded NGO’ law before all available domestic and international fora. We are here to stay and to continue our common work as we must not abandon Hungarian society and the people who need and count on our support.

More about the campaign to stop the stigmatization of civil society organizations >>>

Állásfoglalás: Maradunk civilek és folytatjuk!

 

Kétszeri halasztás után június 13-án az Országgyűlés elfogadta a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvényt. A Civilizáció kampányban együttműködő civil szervezetek sokasága fenntartja: ez a törvény felesleges, megbélyegző és káros. Felesleges, mert a civilek már most is átláthatóan működnek, támogatóikról pontos képet adnak az éves beszámolóikban, tevékenységük a nyilvánosság előtt zajlik. Megbélyegző, mert azt sugallja, hogy a magyar társadalomért dolgozó, nemzetközi forrásokat munkájukkal elnyerő szervezetek veszélyt jelenthetnek az országra. És káros, mert aláássa a társadalmi bizalmat és megkérdőjelezi a demokratikus véleménynyilvánítás lehetőségét.

Mi, civilek sokfélék vagyunk, de egyetértésben tiltakozunk a megbélyegzés és ellehetetlenítés ellen. Évente több millió embernek segítünk: hajléktalanokat látunk el, ingyenes jogsegélyt biztosítunk az állampolgároknak, szociális ellátást nyújtunk, hátrányos helyzetű gyerekeket és időseket oktatunk és támogatunk, óvjuk mindannyiunk környezetét. Valós társadalmi problémákon dolgozunk – gyakran állami
feladatokat ellátva – olyan ügyeken, amelyek másoktól nem kapnak kellő figyelmet.

Félő, hogy a most elfogadott törvénnyel nem ér véget a hazai civilek elleni immár több éve zajló kormányzati lejáratókampány. Ellenkezőleg: ez egy folyamat újabb állomása, amelynek a végső célja a civil szervezetek teljes hiteltelenítése lehet. De szabad és kritikus gondolkodás, erős civil társadalom nélkül nincsen valódi demokrácia és állampolgári szabadság.

Mi, civilek sokfélék vagyunk, de összeköt minket a célunk, hogy Magyarországot egy élhetőbb, jobb hellyé tegyük. Minden szervezet elsősorban ezt tartja szem előtt, amikor arról dönt, hogy miképpen jár el a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvénnyel kapcsolatban. Megítélésünk szerint az új jogszabály ellentétes Magyarország Alaptörvényével és több, hazánk által is aláírt nemzetközi szerződéssel, ugyanis korlátozza az egyesülési és véleményszabadság mindenkit megillető jogát. Ezért élve a rendelkezésünkre álló törvényes lehetőségekkel, minden hazai és nemzetközi fórumon folytatjuk a tiltakozást ellene. Eközben maradunk, és végezzük tovább közös munkánkat, mert nem hagyhatjuk cserben a magyar társadalmat, nem hagyhatjuk cserben azokat az embereket, akiknek szüksége van a segítségünkre.

További információ a civil szervezetek megbélyegzése elleni kampányról >>>

Megjelent a Feketemosó 2017 júniusi száma!

 

A Feketemosó egy havonta megjelenő, ingyenesen terjesztett, független közéleti magazin, ami közérthető módon tájékoztat hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat fontos politikai kérdésekről, a társadalmi igazságosság szellemében.

A közmédia és az olcsón hozzáférhető nyomtatott lapok egyoldalú, manipulatív és alacsony színvonalú tájékoztatást nyújtanak, viszont nagyon sok ember csak ezekhez jut hozzá. Emiatt sokaknak sérülnek a politikai szabadságjogai és emellett ez az egyik akadálya annak is, hogy a társadalmi igazságossághoz kapcsolódó értékek széles körben elterjedjenek. A Feketemosó lehetőséget biztosít az alacsonyan iskolázott, elszigetelt helyzetű emberek számára arra, hogy tájékozottak legyenek, átlássák a körülöttük zajló társadalmi folyamatokat és aktívan felléphessenek a változás érdekében.

A lap szabadon letölthető és terjeszthető, az aktuális számot itt találod!

A korábbi számainkat innen töltheted le.

Ha tudsz abban segíteni, hogy a lapból viszel hátrányos helyzetű közösségekbe vagy olyan helyszínekre, ahol hátrányos helyzetű emberek megfordulnak, jelezd nekünk!

Email: kozeletiskolaja@gmail.com

Telefon: 0670 509 8510 (Dósa Mariann)

A Feketemosó a Közélet Iskolája és a Kettős Mérce közös gondozásában jelenik meg.

Ha szeretnéd, hogy minél több emberhez eljusson a Feketemosó, támogasd munkánkat vagy fizess elő a Feketemosóra!

FELHÍVÁS: Civilség és politika / civil politika

 

Civil vagy és politizálsz? Civil vagy, de nem politizálsz? Civil vagy, ezért nem politizálsz? Egyszerűen csak foglalkoztat civil társadalom és politika viszonya? Itt a lehetőség, hogy a szélesebb nyilvánosság előtt is bemutasd a munkádat, illetve másokkal is megvitasd az elképzeléseidet civilség és politika kapcsolatáról!

A Város Mindenkié csoport és a Közélet Iskolája idén is megrendezi – immár a hatodik – közösségi nyári egyetemét. Az idei témánk: Civilség és politizálás kapcsolata, a civil politizálás lehetősége.

A rendezvényen lehetőséget biztosítunk civil szervezetek, állampolgári kezdeményezések és mozgalmak számára, hogy bemutassák, hogy a tevékenységük hogyan teremt kapcsolatot civil társadalom és politika között vagy épp hogyan értelmezi újra civilség és politika fogalmát, illetve a két fogalom viszonyát.

Tapasztalataink szerint nagyon sokféle módon gondolkodunk ezekről a fogalmakról Magyarországon és a mindennapokban nem könnyű az eltérő elképzelések talaján párbeszédet folytatni, tényleges tevékenységet megvalósítani pedig még nehezebb. Az idei nyári egyetemünk ezen a helyzeten szeretne változtatni azzal, hogy lehetőséget és fórumot biztosít az eltérő nézőpontok tisztázására, illetve ütköztetésére és a gyakorlatban megvalósított tevékenységek tapasztalatainak megismerésére.  

A vendégprogramok formája teljesen szabad, lehet jelentkezni műhelyfoglalkozás megtartásával, művészeti vagy egyéb kreatív kezdeményezések bemutatásával, kerekasztal-beszélgetés megszervezésével, filmvetítéssel, vagy bármilyen más programmal, ami a nyári egyetem témájához illeszkedik. Mindenkit arra biztatunk, hogy a nyári egyetem többi résztvevőjét aktívan bevonó bemutatkozási formát válasszon.   

Időpont: 2017. augusztus 26-27. (szombat-vasárnap) 10-18h
Helyszín: Gólya Szövetkezeti Presszó – Budapest, 8. kerület, Bókay J. u. 34.

Vidékről érkező szervezetek tagjai számára tudunk utazási támogatást adni, és a rendezvény mindkét napján meleg ebédet biztosítunk a résztvevőknek.

Jelentkezni a megtartandó program és a jelentkezést benyújtó szervezet/csoport/kezdeményezés rövid bemutatásával lehet. Kérjük, hogy jelentkezéskor mutassátok be a tervezett program formáját/módszertanát is!

A jelentkezéseket 2017. július 1-ig várjuk a kozeletiskolaja@gmail.com címre.

További információ: Dósa Mariann, 06 70 509 8510, kozeletiskolaja@gmail.com

Fotó: Várady István

Éves beszámoló - 2016

 

Az Alapítvány Alapító Okiratban rögzített céljait az alább összefoglalt tevékenységekkel valósítottuk meg 2016-ban.

1.       Oktatás, képzés

2016 folyamán összesen 15 képzést tartottunk. A résztvevők száma összesen közel 300 volt, a visszajárók miatt mintegy 250 embert értünk el. A résztvevők toborzásának módja, amely nem változott a korábbi évek gyakorlatához képest: terjesztés a Közélet Iskolája Facebook oldalán és honlapján, a képzések felhívásainak célzott eljuttatása a Közélet Iskolája szimpatizánsaihoz és budapesti szociális és közösségi intézményekhez, személyes meghívások.

A képzések, melyek helyszíne 2016-ban is legtöbb esetben az Auróra közösségi központ volt, a hátrányos helyzetű résztvevők számára ingyenesek. Szükség szerint utazási támogatást, a vidéki résztvevőknek szállást biztosítottunk, emellett mindenki kapott ebédet, kávét, teát és rágcsálnivalót a képzések idején.

2016-ban elkezdtük a közösségi szállásadás gyakorlatát is, amikor az Iskola szimpatizánsai szállásolták el egy-egy képzésünk vidéki résztvevőit, önkéntesen, szívességi alapon. Több alkalommal tudtunk ilyen módon szállást biztosítani a résztvevőknek, amivel megtakarítottunk némi pénzt és közösségi kapcsolatokat is építettünk.

A felhívásokban mindig közöljük, hogy aki teheti, a részvételhez járuljon hozzá adománnyal. 2016-ban 388.000 forint képzési hozzájárulást adtak adományként azok, akik saját maguk vagy küldő szervezetük segítségével ezt megengedhették maguknak.

A 2015. évhez hasonlóan szinte minden képzést a Közélet Iskolája egy munkatársa tartott meg egy külső szakértő, illetve több esetben meghívott vendégelőadók részvételével; de 2016-ban már egy olyan képzésünk is volt, amelynek megtartásában nem vett részt közvetlenül Közélet Iskolája munkatárs (Híres leszek az interneten képzés).

A csoportok maximális létszáma 25 fő, túljelentkezés esetén a hátrányos helyzetű jelentkezőket részesítjük előnyben.

Elméleti képzéseink:

A felszabadítás pedagógiája címmel képzést tartottunk az Artemisszió Alapítvánnyal együttműködésben egy 3x2 napos kurzus keretében, melyen 18 fő vett részt.

Beszámolók: http://www.kozeletiskolaja.hu/post/a-felszabaditas-pedagogiaja-beszamolo-1 és http://www.kozeletiskolaja.hu/post/beszamolo-a-felszabaditas-pedagogiaja-kepzes-2-reszerol)

Társadalmi mozgalmak filmeken címmel a Zöld Pók Alapítvánnyal kötött megbízási szerződés megvalósításaként 8 hetes képzést tartottunk, melynek során társadalmi mozgalmakról készült dokumentumfilmeket vetítettünk és vitattunk meg a résztvevőkkel, meghívott előadók segítségével. A képzésen 10 fő vett részt.

Beszámoló: http://www.kozeletiskolaja.hu/post/mozgalmi-kepzesen-voltunk

Társadalmi egyenlőtlenségek címmel tartottunk képzést 12 héten keresztül heti egy alkalommal a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet egri objektumában, melyen 18 fő vett részt.

Beszámoló: http://www.kozeletiskolaja.hu/post/igy-szerintem-jobban-at-tudom-gondolni-a-viszonylatokat

Állampolgári ismeretek képzést két alkalommal tartottunk: első alkalommal a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Kozma utcai objektumában, alkalmanként 6-10 fő részvételével, majd a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet egri objektumában, 18 fő részvételével.

Beszámolók: http://www.kozeletiskolaja.hu/post/nincs-minden-veszve-allampolgari-ismeretek-kepzes-a-budapesti-fegyhaz-es-borton-drogprevencios-korleten és http://www.kozeletiskolaja.hu/post/sokat-tanultam-az-emberi-jogokrol-megismertem-hova-fordulhatok-jogorvoslatert

Nemi szerepek és nemek közötti egyenlőtlenségek címmel 3 napos haladó képzést tartottunk, melyen 16 fő vett részt.

Beszámoló: http://www.kozeletiskolaja.hu/post/nemi-egyenlotlensegek-az-erdekvedelemben-beszamolo-a-resztvevoktol

Jog- és érdekvédelem címmel műhelybeszélgetést tartottunk olyan civil szervezetek képviselőinek részvételével (6 fő), amelyek a szolgáltatás, a jogvédelem és az érdekvédelem határmezsgyéjén végzik a munkájukat. 

Gyakorlati képzéseink:

Részvételi akciókutatás műhely: 2016 szeptemberében indítottunk egy 6 alkalomból álló szakmai műhelysorozatot a részvételi akciókutatás módszertanáról. 2016 során két alkalmat tartottunk, alkalmanként 27, ill. 14 fő résztvevővel.

Hogyan szervezzünk csoportot? címmel kétnapos képzést szerveztünk, melyen 18 fő vett részt.

Beszámoló: http://www.kozeletiskolaja.hu/post/malna-narancs-falafel

Az Érdekérvényesítés és bázisépítés című kétnapos képzésünkön a Gólya közösségi házban 16 fő vett részt.

Beszámoló: http://www.kozeletiskolaja.hu/post/beszamolo-az-erdekvedelem-es-bazisepites-kepzeserol

Stratégiai tervezés című 3 napos képzésünkön 16 fő vett részt.

Beszámoló: http://www.kozeletiskolaja.hu/post/strategiai-tervezes-egy-resztvevo-beszamoloja

Moderátorképzést tartottunk a Friedrich Ebert Stiftunggal együttműködésben, melynek 2 napján összesen 23 fő vett részt.

Beszámoló: http://www.kozeletiskolaja.hu/post/moderator-kepzesen-voltunk-egy-resztvevo-beszamoloja

Erőszakmentes kommunikáció képzést tartottunk a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesülettel együttműködésben. Az egynapos képzésen 28 fő vett részt.

Beszámoló: http://www.kozeletiskolaja.hu/post/eroszakmentes-kommunikacios-trening-egy-resztvevo-beszamoloja

Híres leszek az Interneten! címmel képzést tartottunk a Járókelő.hu működtetőivel együttműködésben az online szervezeti kommunikációról. Az egynapos képzésen 16 fő vett részt.

Beszámoló: http://www.kozeletiskolaja.hu/post/hires-leszek-az-interneten-beszamolo-a-kepzesrol

A Bagázs Egyesület megbízásából 2 érdekvédelmi műhelyfoglalkozást tartottunk az Egyesület Hallasd a Hangod! programja keretében. Az első foglalkozáson (Az érdekérvényesítés lépcsője) az Egyesület 10 önkéntese és 7 bagi lakos vett részt, a második foglalkozáson (Tárgyalás a hatalommal) 5 bagi lakos és 4 önkéntes vett részt.

A NIOK Alapítvány megbízásából egynapos Érdekérvényesítés és bázisépítés műhelyfoglalkozást tartottunk civil szervezetek képviselői számára. A foglalkozáson 7 fő vett részt.

Egyéb pedagógiai programjaink:

Nyári egyetemünk 2016. évi témája a sikeres kampányok és szövetségek volt. A kétnapos rendezvényt A Város Mindenkié csoporttal közösen szerveztük meg, az esemény mindkét napján kb. 70 fő vett részt.

Beszámoló: http://avarosmindenkie.blog.hu/2016/08/14/sikeres_kampanyok_es_szovetsegek_a_nyari_egyetem_eloadasai

Az állampolgári részvétel létrája címmel interaktív politikai műhelyt tartottunk a Megálló Csoport alapítvány 10 ügyfele és munkatársa részvételével.

Beszámoló: http://www.kozeletiskolaja.hu/post/szabad-oktober-fesztival

Az Eötvös Károly Intézet megbízásából szakmai tanácsadással támogattuk a NIOK Alapítvány által kidolgozott Youth engagement for conscious citizenship [Iskolai közösségi szolgálat teljesítéséhez] című oktatási segédanyag elkészítését.

2.      Kutatás

Mikor van a tetteknek ideje, ha nem ilyenkor?!

2016 január és július között a Tettek ideje című kutatásunk eredményeinek disszeminációját valósítottuk meg. Ennek során egy 12 tablóból álló utazó kiállítást szerveztünk, amit 3 szociális intézményben és 2 közösségi házban mutattunk be Budapesten. A kiállítást a közönség részvételére építő műhelybeszélgetések követték, amelyekben a múlt és a jelen érdekvédelmi kezdeményezéseit dolgoztuk fel. A kiállítás 2016-ban az Auróra közösségi ház falán található a 8. kerületben, ahol a lakók jelentős része lakásgondokkal küzd. A kiállítás anyaga a Közélet Iskolája honlapján is elérhető.

Az utazó kiállítással, a műhelybeszélgetésekkel, a sajtóban megjelent cikkekkel és a saját online fórumaikon keresztül közvetlenül több száz, közvetetten kb. 50 ezer embert értünk el. 2016. július és december között a Kassák Múzeummal dolgoztunk közösen a kutatás anyagának feldolgozásán és egy hagyományos kiállítás megvalósításán.

Önállóan lakni – közösségben élni

Az Önállóan lakni - közösségben élni kutatócsapat tíz mozgássérült ember és négy szövetséges együttműködése. A csoport 2016 szeptemberében kezdte el közös munkáját egy részvételi akciókutatás keretében. A kutatás célja az, hogy érintettek bevonásával adatelemzések, interjúk, kérdőívek segítségével felmérjük, hogy milyen lehetőségei vannak ma Magyarországon egy fogyatékos, kerekesszékkel élő embernek az önálló (azaz semmiképpen nem intézményi) lakhatásra. Hiszünk abban, hogy az önálló lakhatás, az önálló életvitel mindenkit megillet.

3.       Stratégiai tervezés

2016 során a Közélet Iskolája a következő szervezeteknek nyújtott stratégiai tervezéssel kapcsolatos szolgáltatásokat: Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, Járókelő Egyesület, Társadalomelméleti Kollégium.

4.      Kiadványok kiadása és terjesztése

   Velünk beszélj, ne rólunk!

2016-ban megjelent a Közélet Iskolája első könyve, a Velünk beszélj, ne rólunk! című portrékötet a Napvilág Kiadóval közös gondozásban, ami 15 hátrányos helyzetű ember aktivista, érdekvédelmi munkáját mutatja be. Az 500 példányban megjelent könyvből 2016-ban a kiadón keresztül került a fogyasztókhoz 285 db, mi értékesítettünk 26 db-ot, ajándékba adtunk 156 példányt.

   Anyaként is az elnyomás ellen

2017-ben fog megjelenni második portrékötetünk, ami aktivista-érdekvédő-politikai szerepet vállaló anyák munkáját mutatja be. 2016 decemberében a kötet előkészítse gyanánt nyilvános felhívást tettünk közzé és az erre beérkező jelölések alapján választjuk ki azt a 20 nőt, akivel személyes interjút készítünk a könyvhöz.

   Feketemosó

A Feketemosó 2015 novembere óta havonta jelenik meg. Az ingyenesen terjesztett, független közéleti magazin közérthető módon tájékoztat hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat fontos politikai kérdésekről, a társadalmi igazságosság szellemében. A Feketemosó lehetőséget biztosít az alacsonyan iskolázott, elszigetelt helyzetű emberek számára arra, hogy tájékozottak legyenek, átlássák a körülöttük zajló társadalmi folyamatokat és aktívan felléphessenek a változás érdekében. 2016 során a lap 12 száma jelent meg, számonként 350 példányban. Az újságot szociális és közösségi intézményeken keresztül juttatjuk el személyesen a hátrányos helyzetű emberekhez.

5.       Kommunikáció:

   Nyilvános események

A 2016. évi évnyitót szeptemberben tartottunk, amelyen kb. 50 fő vett részt. Az évnyitó során megnyitottuk a „Velünk beszélj, ne rólunk” című kiállítást Csoszó Gabriella fotóiból, valamint kerekasztal-beszélgetést szerveztünk „Demokrácia a gyakorlatban” címmel.

A Kettős Mérce bloggal és a Gólya Közösségi Ház és Szövetkezeti Presszóval együttműködésben 2016 októberében megszerveztük az első Szabad Október Fesztivált, melynek eseményein összesen kb. 70 ember vett részt.

A Velünk beszélj, be rólunk! című könyv bemutatóján kb. 70 fő vett részt.

A Tettek ideje utazó kiállítás kapcsán szervezett nyilvános eseményeket lásd fent.

   Honlap

2016 folyamán havi átlagban 600 látogató 2000 alkalommal látogatta meg az oldalt. A látogatók visszatérési aránya kb. 60%

   Facebook

2016 végén több mint 1500 lájkolónk volt, számuk hetente kb. 10 fővel emelkedik.

   Hírlevél

A Közélet iskolája hírlevelét 2015 márciusa óta juttatjuk el e-mailes formában a szervezet szimpatizánsaihoz (képzések és egyéb programok résztvevői). A szimpatizánsok száma 2016 végén 450 fő.

   Megjelenés a sajtóban

A Közélet Iskolája a sajtóban 35 alkalommal jelent meg 2016 során.

6.      Önképzés

Udvarhelyi Tessza 2016 áprilisa és júniusa között 6 hetes szakmai gyakorlaton vett részt a Kairos Centerben az Egyesült Államok Külügyminisztériuma támogatásával.

7.      Kuratórium

A Közélet Iskolája Alapítvány Kuratóriuma 2016-ban 3 ülést tartott. Többek között megtárgyalta és elfogadta a 2015. évi beszámolót, a 2016. és 2017.évi tervezett tevékenységeket és költségvetést.

8.      Személyi ügyek:

2016-ban az Alapítvány két állandó fizetett munkatársat foglalkoztatott. Udvarhelyi Éva Tessza az ügyvezető igazgató, Dósa Mariann az oktatási programvezető, 2016. második felétől Csengei Andrea egyéni vállalkozóként vesz részt a kutatási munkában.

Az Alapítvány munkáját 2016-ban is önkéntesek segítették. A pénzügyeket Dániel Anna önkéntes kezeli, és önkéntesek segítik a kiadói munkát, illetve a kutatást. Az adományszervezést Ledniczky Lívia segíti önkéntesként, mint a Közélet Iskolája nagykövete. Többen technikai és fordítási segítséget nyújtottak a működéshez. A folyamatos munkát végzőkkel önkéntes szerződést kötöttünk.

2016-ban folytattuk a szegénységben élő, hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását. Az év folyamán 13 főt foglalkoztattunk egyszerű munkaszerződéssel.

9.      A működés technikai feltételei

A Közélet Iskolája 2016-ban is az Auróra közösségi központban működött. A Zöld Pók Alapítvánnyal megosztva bérlünk irodahelyiséget, illetve a közös, oktatási célra alkalmas termet heti 6 órában.

A honlap technikai üzemeltetését a Smartagon.com biztosítja térítésmentesen, a karbantartást munkatársaink és önkénteseink végzik.

Fotó: Várady István

A felszabadítás pedagógiája - a második alkalom után

 

Az első alkalommal bár részletekbe menően nem tudtunk belemenni a kritikai pedagógia fogalomkörébe, a csoportmunkában elvégzett együttgondolkodás számomra a mindennapi gondolkodásban is gyökeret vert. Az első alkalom után hasznos volt a több hetes szünet is, mivel így tudott érni az első alkalom csoportmunkája.

A szünetben külön feladatot is kaptunk, előre elkészített sablon alapján megterveztük az általunk tervezett kritikai pedagógia alkalmat, melyet saját csoportunkkal, közösségünkben tartunk. A feladat elkészítése nem volt könnyű, sokat kellett érlelni csoportunk potenciális igényeit, saját készségeinket és érdeklődésünket is, a feladat azonban mindenképpen megnyitotta a gyakorlati megvalósítás lehetőségét, hiszen össze tudtuk benne adni azt, amit már tudunk, ismerünk, és amit elsajátítottunk az első alkalommal. A feladat leadása után mindenképpen tudatosabban indultam neki a második alkalomnak. A "nagy" feladat mellett többen vállalhattunk kisebb, bemelegítő feladatok megtartását a második alkalmon, így szintén gyakorolhattuk a tréneri szerepet.

A második alkalmon a bemelegítő feladatok után külön módszertani segítséget is kaptunk a tréneri szerep értelmezéséről az első nap első felében, majd délután két lehetséges kritikai pedagógiai megközelítés, módszertan eszköztárát ismerhettük meg. Először fórumszínházas feladatokba kóstolhattunk bele, melyeket mi is elvégeztünk. Elsősorban képszínházas módszerekkel dolgoztunk, és elnyomott-elnyomó viszonyokat dolgoztunk fel. A délután második részében részvételi akciókutatással foglalkoztunk, egy rövid bevezető után jó példákat ismerhettünk meg, majd röviden mi is modelleztünk egy kutatás vázlatos felépítését. A feladatokat itt is közösen végeztük, így ezek során nem csak a témával, de az eszközökkel és feldolgozás módjával is ismerkedtünk.

A második nap bemelegítő feladatai után igazán inspiráló délelőttöt töltöttünk különböző civil szervezetek képviselőivel, akik munkájukban megjelenítik a kritikai pedagógia egy-egy szeletét. Többek között hallhattunk börtönökben végzett közismereti foglalkozásokról, mélyszegénységben élőkkel közösen feldolgozott nagypolitikai vitákról, borsodi településeken, nők részvételével eljátszott szociodrámáról, és budapesti közösségi térben fiatalokkal végzett esélyteremtő munkáról.

Ez az alkalom a megismerésen túl a kérdések feltételének is teret engedett, emellett a kapcsolatépítés is helyet kapott. A délután folyamán feldolgoztuk az elküldött próbatanítás terveket, mindenkinek lehetősége volt átbeszélni a tervével kapcsolatos kérdéseit, visszajelzést kapott a megvalósításra vonatkozóan. Ahogy az elejétől tudtuk, egyre jobban központi szerepet kaptunk mi, résztvevők, így tudtunk egyre jobban bevonódni a folyamatokba, illetve dolgozni a saját "projektünkön".

A nap zárásaként lehetőségem volt elgyakorolni a saját óratervemet, melynek bemutatására egy órát kaptam, majd fél órában a visszajelzések következtek. Mivel sosem csináltam még hasonló dolgot, nem tudtam, milyen hatással lesznek a feladatok a résztvevőkre. A bemutató alatt a szabadság fogalmával dolgoztunk, melyet egy interaktív slam poetry szöveg segítségével dolgoztunk fel. Először én adtam elő a szöveget, melynek kérdéseire a közönségnek kellett a szabad szóval válaszolnia. Mivel a kérdések között voltak provokatívabbak is, a produkció után ki tudtuk elemezni, hogy milyen értelmezései vannak annak, hogy mi szabad és mi nem, számunkra mit jelent, hogy valamit megengedünk-e vagy sem (akár magunknak is), illetve milyen az, ha valaki ki szeretne mondatni valamit, amit mi nem tartunk helyesnek. Ezután a szöveg segítségével kis csoportokban részletesebben belementünk egy-egy témába, például meddig szabad elmenni, ha valaki nemet mond nekünk, vagy szabad-e nekünk másokon nevetnünk, hogy felsőbbrendűnek tarthassuk magunkat. A visszajelzések nekem a vártnál is hasznosabbak voltak, sokat tudok finomítani az előzetes terveken.

A következő alkalmon a többiek próbatanítását fogjuk "elgyakorolni", így minél többen visszajelzést tudunk kapni a tervezett alkalomról. Első kézből mondhatom, nagyon sokat segít.

Vercseg Zsuzsanna

Fotó: Várady István

Have a strategy for reaching a goal - report by a training participant

 

In April, 2017 we held a training on grassroots organizing at the Central European University, which is currently under attack by the Hungarian government, so the topic was very relevant to our everyday realities. The student who initiated the training reports back about her experiences.

I contacted The School of Public Life for a grassroots organizing workshop because I saw a gap in my formal education on human rights and wanted a practical approach to social change. A few months before, I had started a student group hoping to find like-minded activists. However, few of us had experience with social movements. We were passionate but lacked a framework for how to accomplish the change we wanted to see in the world.

The workshop gave us useful insights into how momentum and organizations interrelate and the differences between community development and community organizing, strategies and tactics, and activism and organizing. One of the key takeaways for me was to have a conscious methodology, a strategy for reaching a goal. After being provided with clear examples, the workshop participants collaborated on plans for achieving various kinds of social change.

When the workshop ended, we were not only more knowledgeable about grassroots organizing, but energized by people from diverse backgrounds who were able to work together on important social projects. Even those who have had a lot of prior experience with activism had a lot to learn and think about. The 8-hour workshop gave my classmates and I a taste of grassroots organizing, and we hope to dive deeper into it thanks to the very inspiring workshop led by Tessza and Mariann.

Andrea Schnitzer

 

Grafikus facilitálás - egy résztvevő beszámolója

 

2017. március 18.-án a Közélet Iskolája "Közösségi konfliktusmegoldás" képzés második alkalma a grafikai facilitálás volt. Három részben tanultunk gyakorlati és elméleti tudást délelőtt tíztől fél hatig az Aurórában az Auróra utcában.

Egy bemelegítő asszociációs, bemutatkozós játék után az első részben áttekintettük a grafikai facilitáció elméleti keretét. mi egy grafikai facilitátor? Milyen feladatai vannak? Milyen eszközök állnak rendelkezésére és mi a célja? Ezen a ponton kezdett tudatosulni bennem, milyen hasznos a grafikai facilitáció, mennyire lehet hasznos különféle helyzetekben, amikben van valamiféle megbeszélés, közös munka. A grafikai facilitáció segíti a résztvevőket az értelmezésben és az előfordult tartalom megjegyzésében, mivel az emberek nagy része vizuális típus, ahogy azt megtanultuk.

Majd áttértünk a második részben a grafikai facilitátor gyakorlati készségeinek fejlesztése. Nagyon hasznos tippeket és trükköket tanultunk az egyszerű vizualizálásra még azoknak is, akik amúgy se vizuális típusok, illetve azt érezték, nem tudtak és nem tudnak rajzolni. Tanultunk "egyszerű, de nagyszerű" arcokat, kifejezéseket, jellegzetességeket, tematikus elválasztóvonalakat, kereteket, embereket rajzolni és látványosan használni az eszközöket. Ezt sokan nagyon élvezték és kiengedhettük kreativitásunkat.

A harmadik, ebéd utáni részben tovább kibontakoztathattuk kreativitásunkat: Először egy saját sablont kellett alkotni egy tetszőleges téma vizualizálására, amit felhasználhatunk majd facilitátorként. Majd csoportokban készítettünk plakátokat egy programra vagy megbeszélésre, előadtuk ezeket és közösen értékeltük, erősségeket, javítási javaslatokat kerestünk a vizualizálásokban.

Összegezve nagyon hasznos volt a grafikai facilitációról szóló képzés, mert egyrészt sok olyan elemet tartalmazott és ötletet adott amit használhatunk majd saját facilitációnkon, másrészt rávilágított a vizualizáció hasznosságára és harmadrészt hasznos gyakorlati készségeket sajátítottunk el a grafikai facilitációhoz.

Teidelt Magdalena

Fotó: Várady István

Older Oldest