Aktuális

Megjelent a Feketemosó 2017 októberi száma!

 

A Feketemosó egy havonta megjelenő, ingyenesen terjesztett, független közéleti magazin, ami közérthető módon tájékoztat hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat fontos politikai kérdésekről, a társadalmi igazságosság szellemében.

A közmédia és az olcsón hozzáférhető nyomtatott lapok egyoldalú, manipulatív és alacsony színvonalú tájékoztatást nyújtanak, viszont nagyon sok ember csak ezekhez jut hozzá. Emiatt sokaknak sérülnek a politikai szabadságjogai és emellett ez az egyik akadálya annak is, hogy a társadalmi igazságossághoz kapcsolódó értékek széles körben elterjedjenek. A Feketemosó lehetőséget biztosít az alacsonyan iskolázott, elszigetelt helyzetű emberek számára arra, hogy tájékozottak legyenek, átlássák a körülöttük zajló társadalmi folyamatokat és aktívan felléphessenek a változás érdekében.

A lap szabadon letölthető és terjeszthető, az aktuális számot itt találod!

A korábbi számainkat innen töltheted le.

Ha tudsz abban segíteni, hogy a lapból viszel hátrányos helyzetű közösségekbe vagy olyan helyszínekre, ahol hátrányos helyzetű emberek megfordulnak, jelezd nekünk!

Email: kozeletiskolaja@gmail.com

Telefon: 0670 509 8510 (Dósa Mariann)

A Feketemosó a Közélet Iskolája és a Kettős Mérce közös gondozásában jelenik meg.

Ha szeretnéd, hogy minél több emberhez eljusson a Feketemosó, támogasd munkánkat vagy fizess elő a Feketemosóra!

 

Megjelent a Feketemosó 2017 szeptemberi száma!

 

A Feketemosó egy havonta megjelenő, ingyenesen terjesztett, független közéleti magazin, ami közérthető módon tájékoztat hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat fontos politikai kérdésekről, a társadalmi igazságosság szellemében.

A közmédia és az olcsón hozzáférhető nyomtatott lapok egyoldalú, manipulatív és alacsony színvonalú tájékoztatást nyújtanak, viszont nagyon sok ember csak ezekhez jut hozzá. Emiatt sokaknak sérülnek a politikai szabadságjogai és emellett ez az egyik akadálya annak is, hogy a társadalmi igazságossághoz kapcsolódó értékek széles körben elterjedjenek. A Feketemosó lehetőséget biztosít az alacsonyan iskolázott, elszigetelt helyzetű emberek számára arra, hogy tájékozottak legyenek, átlássák a körülöttük zajló társadalmi folyamatokat és aktívan felléphessenek a változás érdekében.

A lap szabadon letölthető és terjeszthető, az aktuális számot itt találod!

A korábbi számainkat innen töltheted le.

Ha tudsz abban segíteni, hogy a lapból viszel hátrányos helyzetű közösségekbe vagy olyan helyszínekre, ahol hátrányos helyzetű emberek megfordulnak, jelezd nekünk!

Email: kozeletiskolaja@gmail.com

Telefon: 0670 509 8510 (Dósa Mariann)

A Feketemosó a Közélet Iskolája és a Kettős Mérce közös gondozásában jelenik meg.

Ha szeretnéd, hogy minél több emberhez eljusson a Feketemosó, támogasd munkánkat vagy fizess elő a Feketemosóra!

 

"A működésünk szervezettebbé és átláthatóbbá fog válni" - beszámló a csoportszervezés képzésről

 

A “Keresztények a melegekért” csoport tagjaként volt alkalmam részt venni a Közélet Iskolája “Hogyan szervezzünk csoportot?” című képzésén. A csoportunk több éves működése során többször éreztük azt, hogy nincs elég tudásunk ahhoz, hogy a csoportot megfelelő színvonalon tudjuk vezetni, szervezni. Nagyon megörültünk, amikor megtudtuk, hogy a Közélet Iskolája szervez egy ilyen hiánypótló képzést.

A remekül felépített tematika nagyon izgalmas volt, olyan dolgokról tanultunk és beszélgettünk, amelyek egy csoport működéséhez létfontosságúak. A két nap során rengeteg gyakorlati feladatot kaptunk, amelyeket csoportosan oldottunk meg. Ezek a gyakorlatok kiváló lehetőséget nyújtottak a tanulás mellett arra is, hogy megismerjük a többi résztvevőt, illetve azok szervezeteit és azokat a kihívásokat, amelyek foglalkoztatják őket. A képzés gyakorlatiassága segített abban, hogy a csoport szervezés elméletét jól megértsük és könnyen tudjuk alkalmazni a szervezeteinkre.

Sok érdekesség közül azt a gyakorlatot emelném ki, amikor egy csoporthoz különböző szinten elkötelezett személyek nézőpontjából gondoltuk át, hogy mik az akadályai annak, hogy még több felelősséget vállaljunk a csoporton belül. Sokat tanultam azáltal, hogy mások szemszögéből szemléltem a csoportot, illetve a többi csoporthoz kapcsolódó embert.

Amikor bevezetést kaptunk a stratégiai tervezésbe, akkor a mi szervezetünk stratégiájának megtervezésén keresztül láttunk gyakorlati példát arra, hogyan lehet jól kidolgozni egy csoport stratégiáját. Nagyon pozitív élmény volt, hogy mekkora lelkesedéssel és beleéléssel segítettetek a képzés résztvevői, hogy ezt a példa stratégiát közösen kidolgozzuk.

Összességében nagyon inspiráló volt ez a két nap, úgy gondolom sokat fog profitálni belőle a csoportunk. Rengeteg eddig definiálatlan dolgot fogunk tudni letisztázni, a működésünk szervezettebbé és átláthatóbbá fog válni. Köszönöm a lehetőséget a Közélet Iskolájának!

Papp András

Fotók a képzésről >>>

Fotó: Várady István

Támogasd a Közélet Iskoláját, hogy a képzéseinken minél több ember vehessen részt ingyenesen!

A tanulási folyamat, mint a felszabadulás útja

 

Gramsci öröksége

Gramsci pedagógiai programjának kiindulópontja önmagában radikális: minden ember eredendően művelt, csak – az ő szavaival – fegyelmezetlenül. Ennek nyomán Gramsci a pedagógia vizsgálata során, illetve pedagógiai reform elképzelései megfogalmazásakor is arra a kérdésre keresi a választ, hogy a munkásosztály hogyan lehet intellektuálisan autonóm, hiszen csak így tudja betölteni történelmi feladatát: csak így tudja megszervezni és vezetni saját mozgalmát, amelynek révén uralkodó osztállyá válhat.

Gramsci ezekre a kérdésekre fűzi fel programját, ami szerint a pedagógiának mindig a résztvevők saját helyzetének értelmezésén kell alapulnia. Vagyis a tanulás nem elvont eszmékről szól, nem valamiféle eleve meglévő tudást kell elsajátítanunk, nem adatokat és tényeket kell bemagolnunk, hanem a megértés a cél és a tudatossá válás – a megértett elképzelések, társadalmi folyamatok, élethelyzetek tudatosítása. Innen lehet elindulni az autonóm intellektus elérése felé. Gramsci számára nagyon fontos alapvetés volt – és ebben a Közélet Iskolája felfogása némileg eltér az övétől –, hogy a pedagógia semmiképpen nem jelenthet leegyszerűsítést vagy vulgarizálást. Nem gondolja és nem javasolja, hogy a munkásosztály számára bármit le kellene egyszerűsíteni. Itt még nem térünk el tőle, az eltérés abban áll, hogy Gramsci azt vallja, hogy már fiatal kortól kemény, fegyelmezett intellektuális munkára van szükség, szerinte csak ezen az úton lehet elsajátítani a kritikai gondolkodás képességét és azt a képességet, hogy az ember ki tudja szűrni és értelmezni tudja a lényeges összefüggéseket. Ennek a kemény, fegyelmezett munkának az elvárása az, amitől mi eltérünk, amit később fogok kifejteni.

Gramsci másik fontos pedagógiai alapvetése, amire a Közélet Iskolája szintén erősen támaszkodik, abban áll, hogy a tanulás a munkásosztály számára egy lehetőség is arra, hogy – akár csak időlegesen – kiszabaduljon a bérmunka zárt világából. Vagyis a tanulás tulajdonképpen kizökkenés is – egy nagyon termékeny folyamat, különösen ahhoz a monotóniához képest, amit egy bérmunkás a mindennapi életében és a munkájában megtapasztal.

Szorosan kapcsolódnak pedagógiai programjához az értelmiség szerepével kapcsolatos elképzelései, ami bennünket is nagyon foglalkoztat a Közélet Iskolájában – a saját magunk szempontjából és össztársadalmi szempontból is. Gramsci kritikusan és progresszíven viszonyul az értelmiség szerepéhez. Számunkra a legfontosabb mondanivalója ebben a tekintetben az, hogy a munkásosztálynak ki kell termelnie saját értelmiségét. Ezt nevezi ő szerves értelmiségnek. A Közélet Iskolája egyik fő feladata pontosan ennek a folyamatnak a  támogatása.  Ez  a  pedagógia  forradalmi,  felforgató  feladata:  előmozdítani,  hogy  a kiszolgáltatott helyzetű emberek aktív alakítói legyenek a társadalomnak, ne pusztán résztvevői. Hogy képessé váljanak arra, hogy alakítsák a maguk körüli valóságot – és akkor ez már nem is „maguk körüli” valóság, hanem egy olyan társadalom, aminek ők is egyenlő, cselekvő tagjai. Felmerülhet a kérdés, hogy mi más lehetne a pedagógia funkciója, de közben látjuk, hogy ami pedagógia címszó alatt történik például Magyarországon, az egyáltalán nem ebbe az irányba mutat. A Közélet Iskolája ezen szeretne változtatni és ehhez a kritikai pedagógia megközelítésére támaszkodunk.

Ez a pedagógiai iskola sokat merít Gramsciból, de sok más gondolkodó/pedagógus munkásságára is támaszkodunk: nagyon fontosak számunkra többek között Paulo Freire, Michelle Fine és bell hooks tanításai.

A kritikai pedagógia elmélete

Már a kritikai pedagógia megnevezés is utal arra, hogy ez egy marxista pedagógiai megközelítés, amennyiben a követői minden esetben rendszerkritikus társadalmi tudást adnak át, illetve osztanak meg és – ezzel szoros összefüggésben – azok, akik a tanulási folyamat középpontjában állnak, elnyomott helyzetben vannak. A kritikai pedagógia tehát nem egy gyakorlati módszertan, hanem egy nézetrendszer, egy filozófia – eszmei és elméleti támpontokat ad azzal kapcsolatban, hogy a pedagógia hogyan lehet a felforgató társadalmi-politikai munka eszköze, illetve terepe. Ezért óhatatlanul kritikai tudást, rendszerkritikus gondolatokat közvetít.
Noha a kritikai pedagógia mint filozófia nem határoz meg egy adott módszertani eszköztárat, amit a követőinek használniuk kellene, az elméleti alapvetéseiből világosan következik egyfajta módszertani apparátus is. Először is, ez a fajta pedagógia feltétlen bizalmat vet a résztvevők képességeibe – ami összhangban van Gramsci „minden ember művelt” alapvetésével. Ez alapján a pedagógus abból indul ki, hogy a résztvevők képesek a rendszerkritikus gondolatok megértésére és képesek ezeket a saját életükben alkalmazni. Tehát a pedagógus feladata nem az, hogy a résztvevőket fegyelmezze vagy bármit előírjon számukra, hanem az, hogy abban támogassa őket, hogy a maguk módján, a saját műveltségükön keresztül jussanak el az őket körülvevő világ rendszerszintű megértéséhez. A pedagógus ezen a folyamaton kíséri végig a résztvevőket, ezt a folyamatot támogatja.

És ebben köszön vissza az értelmiségi szerep kettőssége, amivel Gramsci szintén sokat foglalkozott. A kritikai pedagógia programja egyrészt szól  arról, hogy létrejöhessen a Gramsci által leírt szerves értelmiség és szól arról is, hogy annak a hagyományos értelmiségi rétegnek, ami a létező társadalmi hierarchia mesterséges képződménye, milyen progresszív szerepe lehet ebben a folyamatban.

A marxi örökség másik megnyilvánulása a kritikai pedagógiában az elkötelezettség. Itt nincs  szó  tudományos  objektivitásról  –  nincs  szó  arról,  hogy  a  tudomány  bármilyen módon semleges lehetne, vagy akarna lenni. Ez egy vállaltan elkötelezett program. Tehát kimondottan is arra törekszik, hogy a munkásosztály, az elnyomott csoportok a politikai közösség aktív alakítóivá váljanak.

A kritikai pedagógiában alkalmazott gyakorlati módszerek pedig ezekből az eszmei és erkölcsi alapvetésekből következnek. Az egyik fontos ilyen gyakorlati következmény például az, hogy ez az iskola többnyire nem-formális módszereket használ, mert ezek alkalmazásával tud leginkább kialakulni az a partneri, kísérő, segítő viszony, ami megfelel a fenti elméleti alapvetéseknek. Mindez ellentmond a hagyományos pedagógiában gyakran tapasztalható hierarchikus tanár-diák viszony felfogásnak, ami abból indul ki, hogy a pedagógus egyirányú módon átadja a tudását a diáknak, aki nem ért az adott kérdéshez. Egy, a kritikai pedagógián alapuló képzés vagy foglalkozás mindig a résztvevők beszélgetésére és vitájára épül, hiszen az a kiinduló feltételezés, hogy mindenki eredendően művelt, tehát a tanulási folyamatban résztvevőknek nagyon sok megosztani valójuk van egymással. Egymástól is nagyon sokat tudnak tanulni a résztvevők, és a pedagógus (facilitátor, kísérő) is tud tanulni tőlük, hiszen az ő tudásuk sem kevésbé értékes, csak más a forrása (nem a formális oktatási és tudományos rendszer).

Szintén fontos gyakorlati módszertani sajátossága a kritikai pedagógiai programoknak, hogy nemcsak az intellektust hozzák mozgásba, hanem mindenféle érzéket. Ez annak az elismerésén alapul, hogy a szellemiség, az intellektus dominanciája – Gramsci fogalomhasználatával: hegemón helyzete – a tágabb társadalmi hierarchiák leképeződése és ezt meg kell törni, például azzal, hogy a pedagógia ugyanolyan elismert, legitim eszközének tekintjük például a vizuális vagy a színházi módszereket, mint az íráson- olvasáson alapuló módszereket.

Harmadsorban, a kritikai pedagógia sok esetben épít a résztvevők saját tapasztalataira. Nem abból indul ki, hogy egy adott kérdésben az elismert, a társadalmi hierarchia csúcsán lévő tudósok és szakértők mit írtak le a múltban, hanem abból, hogy aki a tanulási folyamatban részt vesz, annak milyen saját személyes tapasztalata van, és ez hogyan alapozta meg az ő műveltségét, és ezzel mit tudnak a résztvevők közösen kezdeni egy pedagógiai folyamatban.

A kritikai pedagógia céljai

A kritikai pedagógia elsődleges célja – és ebben szintén erősen rezonál Gramscival – nem a tudás egyirányú átadása (pedagógustól diáknak), hanem a megértés, az értelmezés. Emiatt ez a típusú pedagógia csak hosszabb folyamatként értelmezhető. Emellett fontos cél az egyének – és elsősorban az elnyomott helyzetű egyének – közti kapcsolódás lehetőségének megteremtése, ami szintén jól illeszkedik Gramsci társadalomképébe. Ezért a kritikai pedagógia előnyben részesíti a csoportos munkát, hiszen így tudnak egymástól tanulni a résztvevők  –  ebből  a  kapcsolódásból  legalább  annyit  lehet  tanulni,  mint  az  előre megtervezett tanagyagból.

Cél továbbá az a fajta kizökkenés, amiről Gramsci is beszél. Az elnyomott emberek felszabadulásának záloga, hogy időről-időre – akár csak egy-egy óra erejéig – meg tudják tapasztalni azt, hogy milyen lehetne felszabadultan élni. És a tanulás tud ilyen tapasztalat lenni. A tanulás: az intellektusunk használata, erkölcsi kérdések megvitatása, társadalmi- politikai összefüggések megértése magasztos dolog, egyfajta jutalom. Ennek során a résztvevők olyan élethelyzetet vagy akár életminőséget élhetnek meg, amivel sokan korábban egyáltalán nem találkoztak, és ez felemelő élmény számukra. Ezáltal tágul a mozgásterük vagy legalábbis a maguk számára elképzelhető élet és világ képe. De talán ennél is fontosabb, hogy sokan épp ezáltal tudják felismerni az elnyomás belsővé vált megnyilvánulásait és hosszú távon így fogják tudni levetkőzni ezeket, ami a felszabadulás elengedhetetlen lépése.

Végül, ha ebben a folyamatban hatalmi pozícióban lévő szereplők is részt vesznek (ami gyakran előfordul), akkor a kritikai pedagógiának az is célja, hogy ők szembesüljenek az előjogaikkal és támpontokat kapjanak ahhoz, hogy hogyan tudják ezeket az előjogokat az elnyomás leépítésére használni.

A kritikai pedagógia alapelvei

A kritikai pedagógia egyik legfontosabb alapelve a tudományos tudás mindenek fölött álló tiszteletének elvetése. Ez a pedagógiai iskola nem állít fel hierarchiát a különböző típusú vagy forrású tudások között, mindenfajta tudást egyformán értékesnek ismer el. Ebből következik, hogy nincs éles határvonal tanár, pedagógus, diák vagy tanuló között. Résztvevői vannak a folyamatnak és legfeljebb a facilitátor vagy kísérő szerep az, ami elkülönül, de ebben az esetben sem hierarchikus a viszony.

Szintén fontos alapvetés, és a fent leírt módszertanból is következik, hogy a kritikai pedagógia csak a szereplők aktív részvételével működhet, ehhez pedig elengedhetetlen a pedagógiai folyamat demokratikus kereteinek megteremtése. A hagyományos közoktatási rendszerek számos társadalomban passzív szerepre tanítják a benne résztvevőket – tanárokat és diákokat egyaránt, és ez különösen hátrányosan érinti azokat, akik az elnyomást a saját bőrükön tapasztalják meg, mert ez önmagában komoly sérüléseket okoz, ami még jobban visszafogja az aktivitást. Nagyon tudatos munkát igényel a pedagógus részéről annak a befogadó, demokratikus keretnek a megteremtése, amiben minden résztvevő biztonságban érzi magát és kellő támogatást kap ahhoz, hogy aktív résztvevője lehessen a tanulási folyamatnak.

A Közélet Iskolája

A Közélet Iskolája egy kísérlet arra, hogy a kritikai pedagógia elveit a gyakorlatba átültetve  támogassuk  az  elnyomott  társadalmi  csoportok  önfelszabadító  küzdelmét Magyarországon.

Ennek érdekében egyrészt képzéseket szervezünk. Ezzel egy fontos, de kevéssé közismert hagyományt ébresztünk újjá: az elnyomott közösségek közös tanulásának hagyományát. Ennek az örökségnek az egyik magyarországi szelete a Kassák köré szerveződő Munka- kör, de ide sorolható a szakszervezetek politikai nevelő munkája is, ami mára szinte teljesen kikopott a szakszervezetek működéséből, és a számos munkásmozgalmi szabadegyetem, amelyeknek sok ezer munkás politikai öntudatra ébredése köszönhető. És ennek a hagyománynak természetesen van egy erős nemzetközi vonala is, hiszen a munkásmozgalom és az abból kinövő törekvések mindig is tudatosak és elkötelezettek voltak azzal kapcsolatban, hogy az elnyomott csoportok felszabadulása csakis egy határokon átívelő programként lehet sikeres, mert az elnyomás intézményei is keresztülszelik az országhatárokat. Számunkra fontos külföldi minta az egyesült államokbeli Highlander Center és az indiai PUKAR.

Mára ezek a kezdeményezések teljesen eltűntek Magyarországról. Bárhova akarunk kapcsolódni, azt tapasztaljuk, hogy nincs ma az országban olyan fórum, ahol kifejezetten (és kimondottan) politikai kérdésekről tudnának tanulni alacsonyan iskolázott, elnyomott helyzetben lévő emberek. Paradox módon azt tapasztaljuk, hogy ma Magyarországon és külföldön is a börtön az egyik fő terepe ennek a fajta politikai pedagógiai munkának. A gyárak megszűnése, a szakszervezetek leépülése, a munkásszállók bezárása nyomán a börtön lett mára azon kevés helyek egyike, ahol elnyomott helyzetű emberek sok időt töltenek együtt, akik tudnak arra energiát szánni és van is motivációjuk arra, hogy ilyen kérdésekkel foglalkozzanak.

Ez egy tragédia. De emiatt a saját képzőközpontunkon kívül (melynek az Auróra ad otthont) elsősorban börtönökben tartunk társadalomismereti és állampolgári ismeretek képzéseket. Budapesti képzőközpontunkban elméleti és gyakorlati képzéseket tartunk: elméleti képzéseink célja, hogy a résztvevők megértsék azt a társadalmi rendszert, amelyben élnek és az elnyomásukat előidézi; gyakorlati képzéseink pedig arról szólnak, hogy milyen mozgalmi munkával lehet mindezt a visszájára fordítani.

Emellett részvételi akciókutatásokat szervezünk, illetve széles körben terjesztjük a részvételi  kutatásfilozófiát  és  módszertant. Az Arjun Appadurai  által  megfogalmazott „kutatáshoz való jog” lényege, hogy társadalmi helyzettől függetlenül mindenkinek joga van a meglévő tudásanyag bővítéséhez, a világ beható megismeréséhez. Vagyis a kutatás nem egy szűk elit kiváltsága, akik a hatalmi helyzetük nyomán jogosultakká válnak arra, hogy mások életét vizsgálják, hanem azoké az embereké is, akik elnyomott helyzetük miatt nem jutottak hozzá az akadémiai körök által megkövetelt magas iskolai végzettséghez és státuszhoz. A részvételi akciókutatás a kutatáshoz való jog érvényesítésének egyik módja, amelynek során hátrányos helyzetű emberek közösen vizsgálják   az   őket   körülvevő  világot,   reflektálnak   a   folyamat   során   megszerzett tapasztalataikra és lépéseket tesznek helyzetük előmozdítása érdekében.

Ezen kívül könyveket és politikai folyóiratot jelentetünk meg, amelyek részben saját (kritikai) pedagógiai munkánkat segítik tananyagként, részben a szélesebb közösség társadalmi-politikai-mozgalmi ismereteinek bővülését szolgálják. Az első könyvünk, amely Velünk beszélj, ne rólunk! címmel jelent meg, tizenöt hátrányos helyzetű aktivistát mutat be, most készülő kötetünk pedig aktivista anyák portréit ábrázolja – olyan nőket, akik valamifajta politikai munkát végeznek és emellett anyák is. Feketemosó címen havonta jelenik meg politikai folyóiratunk, amelyet hátrányos helyzetű közösségekben és szociális intézményekben terjesztünk.

Az értelmiségi szerep kétféle módon jelenik meg a munkánkban. Egyrészt az Iskola működésének egyik kimondott célja a Gramsci-i értelemben vett szerves értelmiség megerősödése Magyarországon, vagyis hogy az elnyomott csoportok tagjai is megszerezzék azt a tudást és felkészültséget, amelynek révén meg tudják szervezni saját mozgalmukat. Másrészt az Iskola mindkét alapítója a hagyományos értelmiség tagja, mindketten neves nyugati egyetemeken szereztük meg doktori fokozatunkat és ezt a szerepet arra szeretnénk felhasználni, hogy az ez által megszerzett (kritikai) tudást olyanokkal osszuk meg, akik más módon nem férnek hozzá ehhez a tudáshoz.

Dósa Mariann

a szöveg a Társadalomelméleti Kollégium Rendszerválság? Gazdasági, kulturális és politikai hegemóniák c. konferenciáján 2017. május 6-án elhangzott előadás szerkesztett változata

Fotó: Várady István

Támogasd a Közélet Iskoláját, hogy a képzéseinken minél több ember vehessen részt ingyenesen!

Társadalmi mozgalmak filmekben

 

Szeretsz filmeket nézni? Érdekelnek a társadalmi mozgalmak? Akkor ezt a filmklubot neked találtuk ki!

A 8 hetes program során dokumentumfilmeken keresztül ismerkedünk meg a 20. század legnagyobb társadalmi mozgalmaival a magyarországi lakhatási mozgalmaktól a latin-amerikai gyárfoglalásokon keresztül az szerb diktátorbuktatásig. A filmeket közösen fogjuk megnézni és csoportos beszélgetés során dolgozzuk fel az egyes témák szakértői  segítségével.   

Ez a filmklub elsősorban hátrányos helyzetű embereknek szól, de mindenkit várunk szeretettel, aki szeretne aktívan részt venni az elnyomás elleni küzdelemben.

Helyszín: Gólya közösségi ház (Budapest, 8. ker., Bókay J. utca 34.)
Időpont: 2017. október 3-tól 8 héten át minden kedden 18.30-tól 21.00 óráig

A filmklubon a részvétel ingyenes, sőt, kávé, tea és rágcsálnivaló is lesz. Szükség esetén a helyszínre való eljutás költségét is   megtérítjük (ezt kérjük, előre jelezd). Gyerekekkel is lehet jönni, nekik tudunk játszóházat szervezni a helyszínen, ha ezt előre jelzitek nekünk.
 
A filmklubon a következő filmeket fogjuk vetíteni:

1. Rendőri erőszak elleni fellépés
Időpont: 2017. október 3.
Film: Lázadás az igazságtalanság ellen
Térség: Nyugat-Európa, Magyarország

2. Munka - gyárfoglalás
Időpont: 2017. október 10.
Film: A foglalás
Térség: Latin-Amerika

3. Szegénység – segélyezés
Időpont: 2017. október. 17.
Film: Szegényként gazdag időkben
Térség: USA

4. Fogyatékkal élők
Időpont: 2017. október 24.
Film: Értékes életek
Térség: USA

5. Lakhatás – nyomortelepen élő emberek
Időpont: 2017. október 31.
Film: Kedves Mandela
Térség: Afrika

6. AIDS - megbélyegzés, számkivetettség
Időpont: 2017. november 7.
Film: Dühben egyesülve
Térség: USA

7. Környezeti igazságosság
Időpont: 2017. november 14.
Film: Narmada-i napló
Térség: Ázsia

8. Diktatúra
Időpont: 2017. november 21.
Film: Egy diktátor megbuktatása
Térség: Kelet-Európa

További tájékoztatás: Dósa Mariann: 06 70 509 8510; kozeletiskolaja@gmail.com

Fotó: Várady István

Támogasd a Közélet Iskoláját, hogy a képzéseinken minél több ember vehessen részt ingyenesen!

Forradalmat írunk – Szépírói pályázat a Szabad Október Fesztivál alkalmából

 

A 20. századi magyar történelem két, talán leginkább inspiráló eseménysorozatáról emlékszik meg a Szabad Október Fesztivál, immár második alkalommal a Gólya Szövetkezeti Presszó, a Kettős Mérce blog és a Közélet Iskolája közös szervezésében. Az 1956-os és az Őszirózsás forradalom baloldali gyökereit szeretnénk feleleveníteni, újra élővé tenni. Különösen, hogy a két forradalom baloldali eszmeisége már szinte teljesen kikopott az emlékezetünkből, illetve az uralkodó jobboldali kurzus kisajátította ezek értelmezését. Ennek pedig súlyos következményei vannak: az eltorzított, meghamisított emlékezet könnyen igazol a forradalmak szellemiségével ellentétes, elnyomó rendszereket és intézkedéseket.

A fesztivál szervezőiként idén is az egyik fő céljuk, hogy újjáélesszük ezt az emlékezetet és kifejezetten baloldali szemszögből értelmezzük a 20. századi magyar történelemnek ezt a két nagyon szép epizódját. Meggyőződésünk, hogy sokat tanulhatunk ezekből a történelmi eseményekből, és ez a tudás inspirációként és tanulságokkal szolgálhat a magyarországi demokratikus baloldali kultúra számára. Épp ezért azt szerettük volna, ha a fesztivál arra is alkalmat teremt, hogy összejöjjünk és közösen gondolkodjunk arról a társadalmi rendszerről, amiben ma Magyarországon élünk és még inkább arról, hogy hogyan tudjuk ezt megváltoztatni – ha már forradalmakról beszélünk: felforgatni.

A magyar baloldali forradalmi hagyományokról nem csak történeti szempontból kell beszélnünk, a nyilvános tér más megszólalási lehetőségeit is szeretnénk megnyitni. Az irodalom a személyesről és a politikairól való gondolkodás, a felforgatás és a forradalmiság kreatív terepe. A Szabad Október Fesztivál irodalmi pályázatán a forradalom, az elnyomás elleni harc, a szabadság gondolatával foglalkozó írásokat várunk. Olyan írásokat várunk, amelyek kapcsolódnak, akármilyen távolról is, a fesztivált megihlető forradalmak eszméihez. Az irodalmi megszólalás lehetőségét is szélesebb körben szeretnénk megteremteni, ezért egyaránt várjuk azon szerzők írásait, akik eddig nem írtak szépirodalmat vagy nem jelentették meg írásaikat, és már publikáló írók munkáit.

Várjuk a pályázatokat, a következő kategóriákban:
- 25 év alatti kötettel rendelkező vagy irodalmi folyóiratban rendszeresen publikáló szerzők
- 25 év alatti eddig rendszeresen még nem publikáló szerzők
- 25 év feletti kötettel rendelkező vagy irodalmi folyóiratban rendszeresen publikáló szerzők
- 25 év feletti eddig rendszeresen még nem publikáló szerzők

A pályázók közül a szervezők zsűrije* (Dósa Mariann, Fehér Renátó, Lóránd Zsófia) válogatja ki azokat, akik a fesztivál irodalmi estjén felolvassák majd a pályaművüket.

A felolvasott szövegekre a fesztivál közönsége szavaz majd, a közönségdíjas szerzők szövegei megjelennek a fesztivál internetes felületein és a zsűritagok szívesen segítenek az egyéb publikálási lehetőségek feltérképezésében.

A pályázathoz a következőket kérjük megküldeni a kozeletiskolaja@gmail.com e-mail címre, 2017. október 15-ig:

  • Max. 5 oldal próza vagy vers
  • Bemutatkozás vagy rövid életrajz 
  • Ha van, publikációs lista (A pályázásnak nem feltétele!)


A zsűri döntéséről mindenkit értesítünk 2017. október 20-ig.

A felolvasás helye és időpontja: 2017. október 27. péntek, 18.00, Gólya

* A zsűri tagjai:
- Lóránd Zsófia eszmetörténész, több mint tíz évig dolgozott szerkesztőként és irodalomszervezőként. Ezen idő alatt a JAK (József Attila Kör Irodalmi Egyesület) elnökségi tagja, a BÓRA Könyvek és a JAK Világirodalmi Sorozat sorozatszerkesztője és a JAK-Solitude Csereprogram programvezetője volt.
- Fehér Renátó költő, a Hévíz folyóirat és a Litera.hu szerkesztője, a József Attila Kör Irodalmi Egyesület tagja, irodalmi tehetséggondozással foglalkozik a Független Mentorhálózat keretében.
- Dósa Mariann, a Közélet Iskolája oktatási programjának vezetője

Támogasd a Közélet Iskoláját, hogy a képzéseinken minél több ember vehessen részt ingyenesen!

Alkotmányjogi panasz a civileket megbélyegző törvény ellen

 

23 civil szervezet, mely a Civilizáció kampány során is együttműködik, együtt nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz a civileket megbélyegző törvény miatt.

A külföldről támogatott civil szervezetek elleni törvény alapján minden civil szervezet, amely legalább 7,2 millió forint támogatást kap külföldről, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott szervezetek nyilvántartásába, és ezt a címkét honlapján és kiadványain feltüntetni. Ezen felül az ilyen szervezeteknek az 500 000 forintot meghaladó, külföldről érkező adományok esetén a támogatók személyes adatait is közölniük kell az állammal, amely ezeket az adatokat nyilvánosságra hozza.

A Civilizáció kampány keretében több civil szervezet tiltakozott a megbélyegzés ellen, mivel a jelenlegi magyarországi politikai nyilvánosságban a külföldről támogatott jelző kizárólag arra alkalmas, hogy a szervezetek hitelességét és az irántuk megnyilvánuló közbizalmat aláássa. Mindez pedig sérti a civilek Alaptörvényben biztosított jó hírnévhez, a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogát, valamint sérti a szabad véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságot.

Az Alkotmánybírósághoz eljuttatott alkotmányjogi panaszt 23 civil szervezet együtt nyújtja be, bizonyítva ezzel, hogy nem csupán a kormány által ellenségként megjelölt civil szervezetek tartják jogilag aggályosnak és társadalmilag károsnak a külföldi támogatások átláthatóságáról szóló törvényt, hanem olyanok is, akik ritkábban kerülnek konfliktusba a kormányzattal, így összefognak az őket megbélyegző, a munkájukat megnehezítő törvény ellen. A beadványt a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság jogászai szerkesztették.

Az indítványozók: a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország, az Artemisszió Alapítvány, Az emberség erejével - CUM VIRTUTE HUMANITATIS Alapítvány, Az Autonómia Alapítvány, a BAGázs Közhasznú Egyesület, a Civil Kollégium Alapítvány, a Cordelia Alapítvány, a Szervezett Erőszak Áldozataiért, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület, a Háttér Társaság, az Igazgyöngy Alapítvány, a Jogriporter Alapítvány, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Közélet Iskolája, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Európa Társaság, a Magyarországi Terre des hommes Alapítvány "Lausanne”, a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület, az Ökotárs Alapítvány, a Partners for Democratic Change Hungary Partners Hungary Alapítvány, a PILnet Alapítvány és a Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete.

Az indítvány mintaként szolgál. Ha egy érintett szervezet úgy dönt, hogy megtámadná a törvényt, útmutatóval együtt közzéteszünk az indítványmintát, amit a szervezetek saját adatokkal magukra szabhatnak.

Az alkotmányjogi panasz részleteinek megismeréséhez olvassa el részletes kisokosunkat kérdés és felelet formájában. 

Nonviolent communication – a report about the training

 

I’m no longer surprised by anything: I have been going to Budapest lately as if I was going home (it would be great to do this even more often). But if you knew how prejudiced I was towards Budapest! And today I feel I would be in a better place there, than here in Miskolc.

It was about a year ago that I got in touch with the „movement life” of Budapest and esoecially The City is for All (A Város Mindenkié, AVM). At this time in Miskolc, one could only see the rudiments of something (possibly) happening. Since then, to the best of my opportunities, I’ve kept in touch with AVM, the Streetlawyers and the School of Public Life. It was last August that everything changed: AVM held a two-day long civil rights and advocacy training in Miskolc at the invitation of Miskolc Has a Voice! Facebook group. This was when I realized that I was really needed in Miskolc.

I was eagerly waiting for the Nonviolent Communication training of the School of Public Life. Fortunately, I got in and everything went smoothly. I gained experiences that have provided me with enough ammunition to stand in the gap here in Miskolc. (This is how I feel every time: It’s simply good to be with you all.)

It was a great idea to collect and categorize our thoughts and expectations regarding the training at the beginning. I was also glad that by writing our names on stickers we were able to call everyone by their names during the training. The training started with such momentum and naturalness that it immediately had a grip on all participants. There were 24 of us with everybody representing a different vulnerable group. We started out the day as bunnies and finished as lions. This form of education should be institutionalized: beyond the acquiring of knowledge, it also builds community and strengthens us as individuals.

In the small group discussions, we got so close to each other during the constant flow of ideas as if we had known each other for ages. Our young and enthusiastic trainers had such an amazing impact on us that we sky-rocketed together. They explained everything in a plain and well-illustrated way and also made us play out what we had learnt. The training almost immediately inculcated in us and it left a lasting experience in all of us. At the end, we received everything we had learnt in writing, too.

I receive an unforgettable experience and KNOWLEDGE from the School of Public Life, every time we meet. Thanks to you and to all the participants in the training. Thank you for the experience of getting stronger and for making me feel that I’m not alone. We are many, and more and more of us have a desire to acquire knowledge.

I recommend the trainings organized by the School of Public Life to everyone, as they are unforgettable and unsurpassable.

Knowledge Gives Power

Mariann Csikos

Ps: Big thanks for the materials, photos and notes you sent afterwards!

Photo: István Várady

Stratégiai tervezés képzés a Közélet Iskolájában

 

A Közélet Iskolája egy közösségi oktató- és kutatóközpont, amely a kirekesztett csoportok aktív társadalmi részvételét támogatja. Erre a képzésünkre elsősorban a hátrányos helyzetű emberek érdekeit védő szervezetek, önszerveződő közösségek és társadalmi mozgalmak képviselőit várjuk, akik szeretnék, ha a szervezetüknek lenne világos víziója rövid, közép és hosszú távú céljairól, és kidolgozott stratégiája ezeknek a céloknak az elérésére.

A képzés tervezett témái:
•    a vízió szerepe a szervezet és a tagok életében
•    a stratégia jelentősége egy szervezet életében
•    a stratégiaalkotás módszertana

A képzésen előnyt jelent, ha egy szervezetet több (max. 3) ember képvisel, mert így könnyebb lesz alkalmazni az itt tanult szemléletet és módszereket.

Mikor? 2017. november 17-18-19. (péntek-szombat-vasárnap), 10.00-18h
Hol? Auróra közösségi központ (Budapest, VIII. kerület, Auróra utca 11.)

A képzést Ivány Borbála és Udvarhelyi Tessza tartják.

A képzésen a részvétel ingyenes, de ha be tudod fizetni a 30.000 Ft/fő részvételi díjat, akkor hozzájárulsz ahhoz, hogy a képzéseink hosszú távon is mindenki számára elérhetőek legyenek!

A képzés idejére kávét, teát, rágcsálnivalót és ebédet biztosítunk.

Minden résztvevő utazási költségét megtérítjük (Budapestre és a Budapesten belüli tömegközlekedésre is), aki ezt az igényét előre jelzi. Minden esetben a legolcsóbb utazási formát tudjuk csak támogatni. Ha valamelyik résztvevőnek olcsóbb szállást foglalni, mint utazást fizetni, azt is térítjük.

Jelentkezés az itt elérhető jelentkezési lapon. Jelentkezési határidő: 2017. november 6. (hétfő)

További információ: Udvarhelyi Tessza (06 20 381 8996), kozeletiskolaja@gmail.com

Fotó: Várady István

Támogasd a Közélet Iskoláját, hogy a képzéseinken minél több ember vehessen részt ingyenesen!

Érdekérvényesítés és bázisépítés képzés a Közélet Iskolájában

 

A Közélet Iskolája egy közösségi oktató- és kutatóközpont, amely a kirekesztett csoportok aktív társadalmi részvételét támogatja. Erre a képzésünkre elsősorban érdekvédelmi szervezetek és önszerveződő közösségek hátrányos helyzetű tagjait várjuk, akik szeretnék fejleszteni a szervezetük/közösségük érdekérvényesítő képességét és szeretnék megtanulni, hogyan tudnak széles tömegbázist építeni a mozgalmuk számára.

A képzés tervezett témái:
•    a nyomásgyakorlás és érdekvédelem technikái
•    az aktivizmus módszerei
•    találkozás a hatalommal
•    tagok toborzása és tömegbázis-építés
•    a média használata

Mikor? 2017. október 21-22. (szombat-vasárnap), 10.00-18.00 óráig
Hol? Auróra Közösségi központ (Budapest, VIII. kerület, Auróra utca 11.)

A képzést Balog Gyula és Udvarhelyi Tessza tartják.

A képzésen a részvétel ingyenes, de ha be tudod fizetni a 20.000 Ft/fő részvételi díjat, akkor hozzájárulsz ahhoz, hogy a képzéseink hosszú távon is mindenki számára elérhetőek legyenek!

A képzés idejére kávét, teát, rágcsálnivalót és ebédet biztosítunk.

Minden résztvevő utazási költségét megtérítjük (Budapestre és a Budapesten belüli tömegközlekedésre is), aki ezt az igényét előre jelzi. Minden esetben a legolcsóbb utazási formát tudjuk csak támogatni. Ha valamelyik résztvevőnek olcsóbb szállást foglalni, mint utazást fizetni, azt is térítjük.

Jelentkezés az itt elérhető jelentkezési lap kitöltésével. Ha nem tudod kitölteni az űrlapot, hívj minket telefonon vagy írj emailt! Jelentkezési határidő: 2017. október 15. (vasárnap)

További információ: Udvarhelyi Tessza (06 20 381 8996), kozeletiskolaja@gmail.com

Fotó: Várady István

Támogasd a Közélet Iskoláját, hogy a képzéseinken minél több ember vehessen részt ingyenesen!

Older Oldest