Aktuális

Sikeres kampányok és szövetségek - A Város Mindenkié és a Közélet Iskolája nyári egyeteme

Fotó: Várady István
from A Város Mindenkié on Picasa

A Város Mindenkié csoport és a Közélet Iskolája idén is megrendezi – immár a negyedik! – közösségi nyári egyetemét. Az idei témánk: sikeres kampányok és szövetségek. A nyári egyetemen sikeres kampányokat és eredményes együttműködéseket mutatunk be és arról beszélgetünk, mit lehet tanulni ezekből a jó tapasztalatokról, hogy Magyarországon is egyre erősebbek legyenek a társadalmi mozgalmak.

Időpont: 2016. augusztus 6-7. (szombat-vasárnap)

Helyszín: Gólya szövetkezeti presszó (Budapest VIII. ker. Bókay János utca 34.)

A nyári egyetem mindkét napján 50 ember számára tudunk ebédet biztosítani, kávé és rágcsálnivaló pedig végig elérhető lesz.

Arra kérünk mindenkit, aki megteheti, hogy étellel, itallal, gyümölccsel járuljon hozzá az esemény sikeréhez!

A belépés ingyenes!

A nyári egyetemen való részvételhez lehetőség van utazási támogatást igényelni a Közélet Iskolájától. Ha valaki erre igényt tart, kérjük, hogy írjon emailt legkésőbb augusztus 1-ig a kozeletiskolaja@gmail.com email címre a következő információkkal: résztvevő neve, honnan utazik, mivel utazik és mennyibe kerül az utazás. Csak azoknak tudjuk téríteni az utazási költséget, akik ezt előre jelzik és kapnak is tőlünk visszaigazolást.

PROGRAM

1. nap: 2016. augusztus 6.

09.30-10.00: Regisztráció és megnyitó

10.00-11.30: Történelmi hagyaték: lakhatási mozgalmak a 20. században Magyarországon – a Közélet Iskolája részvételi akciókutatásának eredményei és következtetései

11.30-11.50 Kávészünet

11.50-13.20: Műhelyek – sikeres kampányok és szövetségek bemutatása:
    1.   Szegedi LMBT Közösségért Csoport: az első szegedi Szivárvány-hét kampány tapasztalatainak közös feldolgozása.
    2. Független Diákparlament: Bemutatkozik Magyarország legnagyobb független civil demokratikus diák érdekképviselete.

13.20-14.30: Ebéd

14.30-15.45: Műhelyek – sikeres kampányok bemutatása
    1. Zöld Pók Alapítvány és Van Esély Alapítvány: Az internetes mobilizáló kampányok sikeressége - egy kampányszövetség tanulságai.
    2.  Európai Hulladékcsökkentési Hét: Közös gondolkodás az idei akcióhétre (november 19-27.) a csomagolási hulladékok keletkezésének megelőzéséről, a keletkezett hulladékok mennyiségének csökkentéséről.

15.45-16.00: Kávészünet

16.00-18.00: A Város Mindenkié: egy mai példa a lakhatási érdekvédelemre (filmvetítés és beszélgetés a film készítőivel, illetve a szereplőkkel)

2. nap: 2016. augusztus 7.

09.30-10.00: Regisztráció

10.00-11.30: Műhely – sikeres kampányok bemutatása: bemutatkozik a Megismerhető Autizmus Generáció

11.30-11.50: Kávészünet

11.50-13.20: Előadás: az AVM-modell – A Város Mindenkié és szatellit szervezeteinek története és  szövetsége (Utcáról Lakásba Egyesület, Utcajogász, Közélet Iskolája)

13.20-14.30: Ebéd

14.30-16.00: Műhelyek: sikeres kampányok bemutatása:
    1. Közmunkás Mozgalom a Jövőért: Milyen érdekérvényesítő lépések során érték el a közmunkások, hogy ma már senkit nem kényszeríthetnek költséges bankszámlanyitásra?
    2. Eleven Emlékmű - Székesfehérvár: Hogyan sikerült megakadályozni a Horthy-rendszer kirekesztő törvénykezéséért felelős Hóman Bálint szobrának felállítását?

16.00-16.30: Kávészünet

16.30-18.00: Kerekasztal-beszélgetés és műhely: hogyan építsünk széleskörű mozgalmat a lakhatáshoz való jogért Magyarországon? (a 2013-ban rövid ideig létező Lakhatási Platform működésének kiértékelése és beszélgetés a jövőbeli lehetőségekről)

Fotó: Várady István

Önállóan lakni, közösségben élni

Fotó: Várady István
from Közélet Iskolája on Picasa

Felhívás mozgássérült kutatóknak – kutató mozgássérült embereknek

A Közélet Iskolája egy közösségi oktató- és kutatóközpont, ami a társadalmi kirekesztettségben élők aktív társadalmi részvételét támogatja. Az „Önállóan lakni, közösségben élni” című kutatás célja, hogy a résztvevők a saját tapasztalataikra is építve, érintett kutatóként részt vegyenek egy olyan skála kidolgozásában, ami megmutathatja, hogy mire van szüksége egy mozgássérült embernek ahhoz, hogy önállóan élhessen ma Magyarországon.

A kutatás megvalósításához olyan mozgáskorlátozott embereket keresünk, akik 10 hónapon keresztül közreműködnének a kutatás kidolgozásában és lebonyolításában. A kutatásban való részvételhez nem szükséges semmilyen előképzettség vagy technikai ismeret, csupán az írás- és olvasástudás. Az alapvető számítógépes ismeretek előnyt jelentenek. Elsősorban budapesti, és Budapest környékén élő jelentkezőket várunk, utazási költséget sajnos nem áll módunkban biztosítani. A programban résztvevő kutatók szerény havi ösztöndíjban részesülnek.

A jelentkezéseket e-mailben várjuk név, telefonszám, email cím és egy rövid bemutatkozás megadásával a kozeletiskolaja@gmail.com e-mail címen legkésőbb 2016. augusztus 10-ig.

2016 augusztusa során minden jelentkezőt személyes találkozóra hívunk, ennek során választjuk ki a kutatócsoport tagjait. A kutatás háromnapos képzéssel kezdődik, majd 10 hónapon keresztül heti egy kutatási találkozót tartunk. A felkészítő képzésen és a heti találkozókon a részvétel kötelező, így azok jelentkezését várjuk, akik meg tudják oldani, hogy ott legyenek szeptember 21-22-23-án az Auróra közösségi házban. A kutatás hetente összesen átlag 6-10 órás elfoglaltságot jelent.

Jelentkezés és további információ: www.kozeletiskolaja.hu, 06 30 601 7694 (Kovács Vera), kozeletiskolaja@gmail.com

Fotó: Várady István

„Nincs minden veszve” - állampolgári ismeretek képzés a Budapesti Fegyház és Börtön drogprevenciós körletén

A 2016 tavaszi félévben Állampolgári jogok, állampolgári ismeretek címmel képzést tartottunk a Budapesti Fegyház és Börtön Kozma utcai intézetében fogvatartott férfiak számára. A kurzus az ugyanebben az intézetben 2015 őszén megtartott Társadalmi egyenlőtlenségek képzésünk folytatásaként indult – ugyanazon a körleten tartottuk meg. Mivel azonban senkit nem akartunk kizárni a tanulás lehetőségéből és a tananyag a korábbi képzésen való részvétel nélkül is elsajátítható volt, mindenki részt vehetett az új kurzuson, akit érdekelt az állampolgári jogok témája.

Nagyon jó visszajelzés volt számunkra, hogy az előző kurzus hallgatói közül többen részt vettek ezen a képzésen is, az egyik ilyen résztvevő pedig önként vállalta, hogy fogvatartotti részről szervezi a képzést (összegyűjti az érdeklődőket, névsort vezet stb.) Ami azonban tényleg minden várakozásunkat felülmúlta: az egyik korábbi hallgató, aki ezen a kurzuson nem tudott személyesen részt venni, mert a képzés idején szakmaképzésre járt, saját kezdeményezésre indított egy levelező tagozatot: minden kiosztott szöveget és feladatlapot önállóan feldolgozott, a munkáját beküldte nekünk a képzésen személyesen is részt vevő zárkatársán keresztül (összesen 4 db A5-ös füzetet írt tele), ezekre a fogalmazásokra pedig mi írásban reagáltunk. Mindez jól mutatja a fogvatartottak érdeklődését, tudáséhségét, másrészt a fogalmazásai nagyon látványos fejlődésről tanúskodnak - a képzés végére a levelező hallgató gondolatmenete sokkal logikusabb lett,  érvelése sokkal meggyőzőbb és a tartalmi tudásanyaga is egyértelműen sokat bővült. 

A börtönben megszervezett társadalomismereti képzéssel kapcsolatos motivációnkról, ennek filozófiájáról az előző kurzusról írt beszámolónkban részletesen írtunk, nagyon röviden a lényeg: minden embernek joga van ahhoz és képes is arra, hogy alapvető politikai–filozófiai–erkölcsi kérdésekről véleményt alkosson, vitázzon másokkal, és ebből egy társadalomban mindenki csak gazdagodhat. Ennek a mostani, kifejezetten az állampolgári ismereteket bővítő kurzusnak pedig az volt a célja, hogy a fogvatartottak  jobban megismerjék a demokratikus jogállami berendezkedés filozófiáját és gyakorlati működését, illetve az ehhez kapcsolódó egyetemes állampolgári jogokat. Hiszen a jogállami berendezkedés és a modern képviseleti demokrácia kialakulásának és alapelveinek, valamint az ezeket valódi tartalommal megtöltő intézmények ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy az állampolgárok akívan és tudatosan tudjanak részt venni a társadalomban. A nemzetközi szakirodalom és jó gyakorlatok által alátámasztott meggyőződésünk, hogy az állampolgári ismeretekre, készségekre, jogtudatosságra szert tevő fogvatartottak szabadulásuk után nagyobb sikerrel illeszkednek vissza a társadalomba. Ez pedig csökkentheti a visszaesés valószínűséget, és a szabadultakat saját környezetük és a tágabb közösség cselekvő tagjaivá teheti.

Tartalmát tekintve a képzés az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának feldolgozásából indult, majd az állam, illetve a jogállamiság filozófiai-történeti megalapozásával folytatódott. Beszéltünk a társadalmi szerződés elméletéről, a demokratikus berendezkedés alapelveiről és lehetséges formáiról, a hatalmi ágak szétválasztásáról, a külöböző hatalmi ágak szerepéről, az alkotmányosságról és a jogállamiságról. Az elméleti megalapozás és a fogalmak tisztázása után áttértünk a gyakorlati kérdésekre: esettanulmányok és gyakorlati feladatsorok segítségével a fogvatartottak megismerkedtek a magyar államigazgatási és közjogi rendszer felépítésével. Ezek után egy-egy külön alkalmat szenteltünk a legfontosabb állampolgári alapjogok (választójog, gyülekezési jog, információhoz való jog, szólásszabadság) feldolgozásának. Noha a hangsúly a politikai szabadságjogokon volt, egy alkalmat kifejezetten önrendelkezési kérdéseknek szenteltünk (az egészségügyi önrendelkezésre összpontosítva). A különféle jogok megismerése során törekedtünk arra, hogy a résztvevők valódi formanyomtatványokkal, dokumentumokkal (pl. műtéti beleegyező nyilatkozat, nemzetiségi névjegyzékbe vételi kérelem, Magyar Közlöny számok stb.), sőt akár jogszabály-szövegekkel (pl. Bv.tv.) is dolgozzanak. Ennek célja az általános hivatali szöveg-értési készségek fejlesztésén keresztül szintén az önálló jogérvényesítési képesség növelése volt.

A hátrányos helyzetű kisebbségek jogérvényesítési lehetőségei is nagy hangsúlyt kaptak a képzésen – a Büszkeség és bányászélet című film közös megnézése után izgalmas vitát folytattunk ezekről a lehetőségekről. (Talán nem nagy meglepetés, hogy a film minden fogvatartottat levett a lábáról.) És végül, szintén külön foglalkozást szántunk a fogvatartotti jogoknak (ezúton is nagyon köszönjük a Magyar Helsinki Bizottság ehhez nyújtott segítséget!)

A kurzus során a foglalkozásokat olvasmányokkal egészítettünk ki. Egyfelől klasszikus politikatudományi, illetve -filozófiai szövegek rövidített, közérthető nyelven megfogalmazott változatait olvasták a résztvevők, és ezek feldolgozását beépítettük az órák anyagába. Így a résztvevők olvastak többek között Ronald Dworkint, John Stuart Millt és David Harvey-t. A kurzus során a fogvatartottak által írt fogalmazások tanúsága alapján ezek a szövegek inspirálólag hatottak a résztvevőkre. Másfelől gyakorlatiasabb háttéranyagokkal is kiegészítettük az órán elhangzottakat: a szabálysértési eljárási kisokostól kezdve a Budapest Pride betiltása körüli jogi küzdelemről szóló leíráson át a császármetszésre vonatkozó műtéti beleegyező nyilatkozatig és tájékoztatóig.

Nagyon vegyes képet mutat, hogy a résztvevők mely témákat tartották a legérdekesebbnek, leghasznosabbnak. Volt, aki az emberi jogok rendszerét emelte ki mint fontos újdonságot, amit a kurzuson tanult, másoknak azok a témák “tetszettek, melyek egy demokratikus rendszert vázoltak fel.” Emellett többen említették a fogvatartotti jogok, a kisebbségi jogok, a szabadságjogok, illetve az igazságszolgáltatás felépítésének megismerését a képzés fő tanulságaiként.

A képzés során, illetve végén írt fogalmazások és a kurzus egészét értékelő visszajelző lapok alapján a fogvatartottak összességében érdekesnek és hasznosnak találták a képzést. “A legfontosabb tanulsága, hogy mégsem vagyunk annyira elveszve, mint gondoltuk. A másik pedig az, hogy botrányosan keveset tudunk ezekről a dolgokról.” - fogalmazta meg az egyik résztvevő a képzés két, talán legfontosabb tapasztalatát. Sajnos Magyarországon még mindig nagyon keveset tudnak az állampolgárok a saját jogaikról, illetve az ezeket szolgáló intézményekről – különösen a kiszolgáltatott helyzetű társadalmi csoportok tagjai, akik erősen felülreprezentáltak a fogvatartottak körében. Viszont annak nagyon örülünk, hogy a résztvevők egyöntetűen úgy találták, a képzésünk javított ezen a szomorú helyzeten, és ma már sokkal inkább tisztában vannak a jogaikkal, lehetőségeikkel, illetve az államigazgatási intézmények felépítésével és működésével. 

A kurzust a továbbiakban is szeretnénk megtartani minél több büntetés-végrehajtási intézetben. Jelenleg dolgozunk rajta, hogy női fogvatartottakat, és Budapesten kívül találtható bv-intézetek fogvatartottjait is elérjük. Az elért célcsoportok bővítésén túl pedig szeretnénk tartalmában és módszertanában is továbbfejleszteni a kurzust az első félév értékes tapasztalatai alapján.

Egyrészt szeretnénk még több készségfejlesztő célú tevékenységgel gazdagítani az órákat. A jogsegély-levelek írásától kezdve az ombudsmannak vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak írott panaszokon keresztül, az önkormányzati képviselőnek címzett levelekig számos, a jogérvényesítést és politikai részvételt segítő gyakorlati műfaj elsajátításán keresztül szeretnénk a résztvevők kommunikációs és önérvényesítő képességeit fejleszteni. Korábbi tapasztalataink alapján hasznos lehet továbbá egy önálló, tanulásmódszertanra fókuszáló óra beiktatása is, amelynek során célzottabban reflektálunk a kooperatív tanulás, az értő, aktív, célorientált olvasás működésmódjára, előnyeire.

Másrészt a demokratikus értékeket szeretnénk még hatékonyabban érvényre juttatni az órák szervezésében is. Az egész osztályt érintő, frontális megbeszélések során a moderálás felelősségét a résztvevők között egyenlően tervezzünk megosztani, rotálni. A csoportos feladatokban szeretnénk gyakrabban váltogatni világosan megszabott feladatokat. (Pl. mindig más jelentse egy-egy csoportos feladat eredményeit az “osztály” egészének, más jegyzeteljen, ügyeljen az idő betartására).

Harmadrészt tartalmában is fejlesztenénk a kurzust. Nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni az egyenlő bánásmód követelményeire és az egyenlő bánásmódhoz való jog egyéni és csoportos érvényesítési lehetőségeire, különös tekintettel a roma kisebbségi státuszra és a büntetett előéletre. Ezentúl szintén nagyobb teret tervezünk adni a szabadulás utáni civil életbe való bekapcsolódási lehetőségek közös feltérképezésének, az önszerveződéshez szükséges készségek, ismeretek elsajátításának.

Dósa Mariann (Közélet Iskolája) és Mráz Attila (Társaság a Szabadságjogokért/TASZ)

 

 

 

Megjelent a Feketemosó 2016 júliusi száma!

A Feketemosó egy havonta megjelenő, ingyenesen terjesztett, független közéleti magazin, ami közérthető módon tájékoztat hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat fontos politikai kérdésekről, a társadalmi igazságosság szellemében.

A közmédia és az olcsón hozzáférhető nyomtatott lapok egyoldalú, manipulatív és alacsony színvonalú tájékoztatást nyújtanak, viszont nagyon sok ember csak ezekhez jut hozzá. Emiatt sokaknak sérülnek a politikai szabadságjogai és emellett ez az egyik akadálya annak is, hogy a társadalmi igazságossághoz kapcsolódó értékek széles körben elterjedjenek. A Feketemosó lehetőséget biztosít az alacsonyan iskolázott, elszigetelt helyzetű emberek számára arra, hogy tájékozottak legyenek, átlássák a körülöttük zajló társadalmi folyamatokat és aktívan felléphessenek a változás érdekében.

A lap szabadon letölthető és terjeszthető!

Ha tudsz abban segíteni, hogy a lapból viszel hátrányos helyzetű közösségekbe vagy olyan helyszínekre, ahol hátrányos helyzetű emberek megfordulnak, jelezd nekünk!

Email: kozeletiskolaja@gmail.com

Telefon: 0670 509 8510 (Dósa Mariann)

A Feketemosó a Közélet Iskolája és a Kettős Mérce közös gondozásában jelenik meg.

Ha szeretnéd, hogy minél több emberhez eljusson a Feketemosó, támogasd munkánkat vagy fizess elő a Feketemosóra!

Velünk beszélj, ne rólunk! Könyvbemutató az Aurórában

Gyere és ünnepeld velünk a nehéz körülmények között is bátor aktivistákat és érdekvédőket!

Mikor? 2016. július 21. csütörtök 18h
Hol? Auróra közösségi ház (Budapest VIII. ker. Auróra utca 11.)

A *Velünk beszélj, ne rólunk! Hátrányokkal induló aktivisták beszélnek életükről és munkájukról* című könyv célja, hogy olyan embereket mutasson be, akik annak ellenére – vagy éppen azért –, hogy megtapasztalták az elnyomást és kirekesztettséget, közéleti, aktivista vagy érdekvédő szerepet vállaltak és vállalnak.

A könyv inspirációként kíván szolgálni azok számára, akik nehéz körülmények között élnek vagy valamilyen hátrányt szenvednek a magyar társadalomban, és modellt kíván mutatni arra, hogy hogyan képesek a legnehezebb körülmények között élő emberek is teljes jogú, másokért aktívan cselekvő állampolgárként élni. Mindenkiben ott szunnyad az érdekvédő, csak merni kell előcsalogatni magunkból!

A kötet azoknak is szól, akik bár maguk nem tapasztaltak meg elnyomást vagy kirekesztettséget, és akár még részt is vesznek a közéletben, nehezen tudják elképzelni, hogy hátrányos helyzetű emberek közösségi vezetőkké váljanak.

A kötetben tizenöt portré olvasható olyan aktivistákról és érdekvédőkről, akik saját hátrányaikból kovácsoltak erőt. Ők mind egy igazságosabb társadalomért dolgoznak, és azért, hogy a hozzájuk hasonló emberek helyzete javuljon.

A kötet szereplői:

Balog Gyula
Bandor Bea
Csécsei Ilona
Csonka József
Erdős Jánosné Csurika
Fekete Gy. Viktor
Kalányos Zsolt
Mussa Kilam
Kiss Csaba
Lakatosné Zsefle Zsuzsanna
Márkus József
Márton Gábor Csaba
Nagy Szilvia
Oravecz Lizanka
Velenczei Ágnes

A kötet szerkesztői: Dósa Mariann és Udvarhelyi Tessza
A kötetben szereplő fotókat Csoszó Gabriella készítette.
Kiadó: Közélet Iskolája és Napvilág Kiadó

Kapcsolat: 06 20 381 8996 (Udvarhelyi Tessza), közeletiskolaja@gmail.com

A könyv kapható a nagyobb könyvesboltokban és a bemutatón is. Ha a bemutatón vásárolsz egy példányt, a Közélet Iskolája munkáját támogatod vele!

A könyv online is megvásárolható itt: http://napvilagkiado.eu/webaruhaz/shop.product_details/1-ujdonsagaink/flypage.tpl/907-veluenk-beszelj-ne-rolunk/

Beszámoló a Felszabadítás pedagógiája képzés 2. részéről

Fotó: Várady István
from Közélet Iskolája on Picasa

Az áprilisi találkozónk óta többségünk a felszabadítás pedagógiája gyakorlati oldalába is belekóstolt. Az volt ugyanis a házi feladatunk, hogy a felszabadítás pedagógiájának szellemiségében előkészítsünk és levezessünk egy tanítási órát, műhelymunkát vagy más oktatási alkalmat. Természetesen ezután a  júniusi találkozó első napját teljes egészében a házi feladat megvalósítása, azaz a gyakorlati oktatás során szerzett tapasztalataink felelevenítésével és feldolgozásával töltöttük. Természetesen, írom, hiszen a felszabadítás pedagógiájának egyik jellegzetessége, hogy házi feladat sem amolyan „zsákutca,” mint a hagyományos oktatásban, hanem a képzők és képzettek által megtett közös út szerves része.

Áprilisban még együtt készültünk a feladatra, később képzőink támogatásával, de külön-külön terveztünk meg egy-egy tanítási alkalmat, és ugyan a lebonyolításban már csak magunkra hagyatkozhattunk, de utóbb a tapasztalatcsere és az egymásnak adott visszajelzések révén mégis az egész csoport meríthetett az egyéni munkák eredményeiből. Nemcsak a júniusi három nap, de az egész felszabadítás pedagógiája képzés legtanulságosabb munkafolyamata volt ez a számomra, mert megerősített abban, amit tanárként eddig is vallottam: hogy tanulni tanítva, tanítani tanulva kell és érdemes.

A felszabadítás pedagógiája képzés során engem ért legfontosabb új felismerés pedig az volt, hogy merőben eltérő hátterű, értsd iskolázottságú, neveltetésű, életmódú emberekből is meglepően rövid időn belül hatékony tanulóközösség formálódhat, amennyiben ugyanazzal az általuk és a képzőik által is jelentősnek tartott céllal vágnak bele a tanulási folyamatba. Ehhez azonban nem elég egy tanulási célt egyszer közösen meghatározni majd kitűzni, legalább olyan fontos minden tanulási egység (a képzés egy-egy napja, illetve ezeken belül a különböző részegységek) elején és végén közösen átgondolni, az éppen elsajátított ismeretanyag és/vagy az elsajátítás módja hogyan viszi a tanulóközösséget közelebb célkitűzéséhez. Egyrészt így a tanulóközösség tagjai, miközben igen eltérő módszerek és megoldások sokaságával szembesülnek, továbbra is egy átlátható, demokratikus folyamat részének érezhetik magukat, másrészt lehetőségük nyílik arra, hogy részegységenként újra meg újra megvizsgálják, milyen vagy mennyiben módosult személyes viszonyuk a közös célkitűzéshez.

A hatnapos képzés során a munkafolyamatot kísérő módszertani magyarázatok, visszautalások és értékelő hozzászólások révén az ismeretátadással párhuzamosan az ismeretátadás módozatairól is állandóan tanulhattunk, azaz részeseivé váltunk egy folyamatnak, amelyben tartalom és a forma mindvégig kéz a kézben mendegélt. Pontosan ezáltal, mert a képzés menete mindenkor átlátható volt és mégis árnyaltan összetett, a felszabadítás pedagógiájával való ismerkedésünk olyan gazdag volt, hogy az leginkább egy izgalmas, reményteljes új világ felfedezését idézte. Köszönöm, hogy részese lehettem!

Bakos Petra

Fotó: Várady István

Fotók a képzésről: https://picasaweb.google.com/105643963445613983530/6298755598250304497

Felhívás: Sikeres kampányok és szövetségek

Fotó: Várady István
from A Város Mindenkié on Picasa

Itt a lehetőség, hogy bemutasd a kampányodat vagy az érdekvédelmi szövetségedet! A Város Mindenkié csoport és a Közélet Iskolája idén is megrendezi – immár a negyedik! – közösségi nyári egyetemét. Az idei témánk: sikeres kampányok és szövetségek. 

A rendezvényen lehetőséget biztosítunk civil szervezetek, állampolgári kezdeményezések és mozgalmak számára, hogy bemutassák egy sikerrel működő kampányukat vagy egy olyan együttműködésüket más szervezetekkel, ami példaként szolgálhat mások számára. Hiszünk abban, hogy Magyarországon is rengeteg sikeres állampolgári kezdeményezés működik, csak ezek híre nem feltétlenül jut el a nagyközönséghez. Az idei nyári egyetemünk ezen a helyzeten szeretne változtatni. A jó példák nemcsak inspirációként szolgálhatnak mások számára, hanem hasznos eszközöket és értékes tudást is adhatnak – a nyári egyetem célja, hogy elindulhasson ez a tapasztalatmegosztás. 

A programba bekerülő kampányok/szövetségek bemutatására egyenként 90 perc fog rendelkezésre állni. Ennek formáját szabadon megválaszthatják a bemutatkozó szervezetek, de mindenkit biztatunk arra, hogy a nyári egyetem többi résztvevőjét aktívan bevonó formát válasszon. 

Időpont: 2016. augusztus 6-7. (szombat-vasárnap)

Helyszín: Budapest, 8. kerület, Szentkirályi utca 22-24. (Tégy az Emberért Központ)

Vidékről érkező szervezetek tagjai számára tudunk utazási támogatást adni, és a rendezvény mindkét napján meleg ebédet biztosítunk a résztvevőknek.

Műhely vagy előadás tartására jelentkezni a csatolt jelentkezési lap kitöltésével lehet 2016. július 15-ig a kozeletiskolaja@gmail.com címen.

A nyári egyetemre résztvevőként bárki eljöhet, előzetes jelentkezés nem szükséges! Ez a felhívás kifejezetten azoknak szól, akik szívesen tartanának műhelybeszélgetést vagy előadást.

További információ: Dósa Mariann, 06 70 509 8510, kozeletiskolaja@gmail.com

A nyári egyetem Facebook-eseménye

Savout a Bálint Házban

A szó Savout azt jelenti: hetek. A Pészach és Savout közötti 7 hétvégét jelöli. A 7 hét alatt a zsidók megtisztították lelküket az egyiptomi rabszolgaság alatt elszenvedett sebektől és szent néppé váltak, készen arra, hogy szövetséget kössenek Istennel a Tóra elfogadása által.

Ezen  a napon azt a képességet kapták ajándékba, hogy elérhetik és megérinthetik az istenit. A Tóraadás előtt család és közösség voltak. A Sinájnál átélt események azonban néppé formálták őket. Isten szövetségre lépett velük. Örök elkötelezettséget esküdött nekik, s ők örök hűséget cserébe.

Minden évben Savoutkor újra átélik ezt az élményt. Isten újra nekik adja a Tórát és ők újra elfogadják, megerősítve hitüket Savout első éjszakáján. Ezen az éjszakán a zsidók évszázadok óta tanulnak a világ minden táján, hogy felkészüljenek a Tóra megkapására a következő reggelen.

A szokás abból ered, hogy azon a napon, amikor Isten átadta a Tórát, a zsidók nem keltek fel korán, így Istennek kellett ébresztenie őket. Hogy ezt jóvátegyék hagyománnyá vált, hogy ennek a napnak az évfordulóján ébren maradnak. (forrás: hagyomanyaink.blogspot.hu)

Hatalmas és megtisztelő feladat  volt ebbe a - számomra -  gyönyörű hagyományba beilleszteni a „Tettek ideje” kiállítás  bemutatását, így ismét lehetőség adódott a lakhatási szegénység, a hajléktalanság más aspektusból történő megvizsgálására.

Tanítótársammal, Ledniczky Lívia történésszel azt boncolgattuk, hogy  mi a legfontosabb mondat a Tórában. Ha rabbi Akiva véleményét fogadjuk el azaz igaznak gondoljuk a tanítást: „szeresd felebatárodat”, akkor ez a tanítás nem vonatkozik-e hajléktalan, kirekesztett, hátrányos helyzetű emberre egyaránt.

A másik gondolat, - rabbi Simon ben Azáj álláspontja-aminek mentén megpróbáltuk megközelíteni a kirekesztettséget, méltánytalanságot, láthatatlanságot ez volt: Isten saját képmására teremtette az embert. Ha ezt elfogadjuk, akkor ha kirekesztünk, láthatatlanná teszünk, megalázunk embereket, ezt nem éppen Istennel tesszük-e, aki ezeket az embereket is – ugyanúgy - saját képmására teremtette?

Beszéltünk arról, hogy mik azok a szerepek az életünkben, amelyekben „láthatatlanok” vagyunk. Számomra  - és sok ezer hajléktalan vagy lakhatási szegény társam számára – ez egyértelműen a szegénységünk. Azonban – talán – sikerült rávilágítanunk arra, hogy mi nem feltétlenül kívánunk „láthatatlanok” lenni. Miközben egyre többen szegényedünk el, a kormányzat megbélyegez, a média kifiguráz, a társadalom elítél bennünket szegénységben, hajléktalanságban élőket. Ahelyett hogy velünk beszélnének, rólunk beszélnek.

A Tettek ideje kiállítási azért (is) jött létre, hogy kilépjünk ebből a láthatatlanságból és megmutatkozzunk emberi mivoltunkban, mint Isten képmásai.

Előadásunk utáni szünetben többen megnézték a kiállítást :-)

Csengei Andrea

Fotó: Bálint Ház

Tettek ideje műhely a Bálint Házban

Fotó: Várady István
from Közélet Iskolája on Picasa

2016. június 2-án műhelybeszélgetést tartottunk a Bálint Házban a Tettek ideje kiállításunk kapcsán, amely a 20. századi budapesti lakhatási mozgalmakról szól. A műhelyt az általunk sikeresnek vélt mozgalmak köré csoportosítottuk. Sikeresnek azokat neveztük, amelyek eredményeképpen valamiféle törvénymódosítást, újratervezést, szerződéstervezetet sikerült a szervezőknek „kicsikarniuk” az államtól.

Ennek alapján sikeresnek könyveltük el a lakbérsztrájkokat, a Százados úti művésztelepet, az 1956-os lakásfoglalásokat, illetve az 1989-90-es rongyosforradalom utáni eredményeket (a hajléktalanellátó rendszer létrejöttét). A résztvevőkkel azt beszéltük végig, hogy mik lehettek azok a közös nevezők, amelyek ezeket a megmozdulásokat sikerre vitték.

Ilyenek voltak: a tömeg, a társadalomra gyakorolt sokkoló hatás, az értelmiségi segítők megjelenése, a sajtó jelenléte, és az azonos problémákkal küzdők szolidaritása.

Ennek kapcsán beszélgettünk arról, hogy van-e az értelmiségnek szerepe ma a közéletben és ha van mi az? Betölti-e az értelmiség ma azt a szerepet, amit várnánk tőlük? Egyáltalán várunk-e tőlük bármit is? Létezik-e ma munkásosztály? Léteznek-e  egységes munkavállalói érdekvédelmi fórumok, amelyek ismertek és bárki számára elérhetők? Összehasonlítottuk az államszocializmus idején ismert KMK és a jelenlegi közmunka fogalmát és lamentáltunk azon, hogy volt-e, van-e a kettő között különbség és mi az?

Szóba került az egyetemes alapjövedelem kérdése. Az, hogy helyesnek tartjuk-e vagy sem? Miben segítené az elszegényedett magyar lakosságot az egységes alapjövedelem bevezetése? Gondolkodtunk arról, hogy létezik-e jövőkép a fiatalok számára a mai Magyarországon.

A műhely jó hangulatban telt és sok továbbgondolásra érdemes kérdés merült fel, amiről biztos, hogy még sokat fogunk beszélgetni és megpróbálunk közösen választ találni rájuk.

Csengei Andrea

Fotók a műhelybeszélgetésről: https://picasaweb.google.com/105643963445613983530/6292322133359109489

Fotó: Várady István

Éves beszámoló - 2015

Fotó: Várady István
from Közélet Iskolája on Picasa

A KÖZÉLET ISKOLÁJA ALAPÍTVÁNY 2015. ÉVI TEVÉKENYSÉGE - ÖSSZEFOGLALÓ

Az Alapítványt a Fővárosi Törvényszék 2014. november 22-én jegyezte be, a szükséges javítást követően az adószámot 2015 januárjában kaptuk meg, ezért a működést 2015. februárban kezdtük meg. Az év folyamán közel 500 ember vett részt a programokon.

Az Alapítvány Alapító Okiratban rögzített céljait a következő tevékenységekkel valósítottuk meg 2015-ben:

Oktatás, képzés:

2015 folyamán összesen 14 képzést tartottunk. A résztvevők toborzásának módja: terjesztés a Közélet Iskolája Facebook-oldalán és honlapján, a képzések felhívásainak célzott eljuttatása a Közélet Iskolája szimpatizánsaihoz és budapesti szociális és közösségi intézményekhez, személyes meghívások.

A képzések, melyek helyszíne az Auróra közösségi központ, a rászorulók számára ingyenesek, utazási támogatást, a vidékieknek szállást, a résztvevőknek ebédet, kávét, teát, rágcsálnivalót adunk, a felhívásban közöljük, hogy aki teheti, a részvételhez járuljon hozzá anyagi támogatással. 2015-ben 453 ezer forint képzési hozzájárulást fizettek azok, akik ezt tehették.

Minden képzést úgy tervezünk, hogy a Közélet Iskolája egy munkatársa és egy külső szakértő tartja.

A csoportok maximális létszáma maximum 25 fő, túljelentkezés esetében a nem hátrányos helyzetű jelentkezőket elutasítjuk.

Elméleti képzéseink:

Kritikai pedagógia képzést tartottunk az Artemisszió Alapítvánnyal közösen 2015. tavaszán, 6 alkalmas kurzus keretében, melyen 10 fő vett részt. (http://www.kozeletiskolaja.hu/post/felszabadito-kepzes)

Társadalmi mozgalmak filmeken címmel a Zöld Pók Alapítvánnyal kötött megbízási szerződés megvalósításaként tartottunk 8 hetes programot. A heti egy alkalommal tartott filmvetítés után a látottakat meghívott előadókkal dolgoztuk fel, 15 fő részvételével. (http://www.kozeletiskolaja.hu/post/tarsadalmi-mozgalmak-filmekben-egy-resztvevo-beszamoloja)

Társadalmi egyenlőtlenségek címmel tartottunk képzést 12 hétig heti egy alkalommal a Kozma utcai börtönben, 25-65 év közötti fogvatartottaknak, melyen 12-15 fő vett részt. (http://www.kozeletiskolaja.hu/post/tarsadalmi-egyenlotlensegek-kepzes-egy-magyar-bortonben)

Nemi szerepek és nemek közötti egyenlőtlenségek címmel 3 napos képzést tartottunk 2015 telén, melyen 20 fő vett részt. (http://www.kozeletiskolaja.hu/post/beszamolo-a-nemi-szerepek-es-nemek-kozotti-egyenlotlensegek-kepzesrol)

2015 során kétszer tartottunk Közéleti klubot, amely mindkét alkalommal 12 héten keresztül tartott: tavasszal a BK41 nevű közösségi térben, ősszel pedig a REVIP nevű hajléktalanszállón. Mindkét klubon egyenként 5-5 fő vett részt. (http://www.kozeletiskolaja.hu/post/beszamolo-elso-kozelet-klubunkrol)

2015 októberében két műhelybeszélgetést tartottunk a Friedrich Ebert Stiftung városi mozgalmakról szóló képzésén a városhoz való jogról és a nemi egyenlőtlenségekről.

Gyakorlati képzéseink:

Hogyan szervezzünk csoportot? címmel kétnapos képzést szerveztünk áprilisban, melyen 20 fő vett részt. (http://www.kozeletiskolaja.hu/post/hogyan-szervezzunk-csoportot-beszamolo-a-kepzesrol)

Az Érdekérvényesítés és toborzás című kétnapos képzésen 2015 tavaszán 15 fő, ősszel 20 fő  vett részt. (http://www.kozeletiskolaja.hu/post/erdekervenyesites-es-toborzas-kepzes-egy-resztvevo-beszamoloja)

Média az érdekképviseletben címmel 2015 ősszel tartottunk 3 napos képzést 20 ember részvételével. (http://www.kozeletiskolaja.hu/post/media-az-erdekkepviseletben-egy-resztvevo-beszamoloja)

Moderátorképzést 2015 őszén tartottunk 2 napon keresztül 20 fő részvételével. (http://www.kozeletiskolaja.hu/post/moderatorkepzes-a-kozelet-iskolajaban-egy-resztvevo-beszamoloja)

Egyéb pedagógiai programjaink:

Nyári egyetem a társadalmi mozgalmakról, amit A Város Mindenkié csoporttal közösen szerveztünk augusztusban. A kétnapos előadássorozaton 30 szervezet mutatkozott be és összesen közel 200 fővett részt. (http://www.kozeletiskolaja.hu/post/nyari-egyetem-a-tarsadalmi-mozgalmakrol-beszamolo)

Az állampolgári részvétel létrája címmel interaktív politikai műhelyt tartottunk az Auróra közösségi terében, 20 fő részvételével. (http://www.kozeletiskolaja.hu/post/az-allampolgari-reszvetel-letraja-interaktiv-politikai-muhely)

Kutatás:

2015 január és december között kilenc lakásszegénységben élő kutató részvételével valósítottuk meg a Mikor van a tetteknek ideje, ha nem ilyenkor?! című részvételi akciókutatást. A kutatás célja az volt, hogy felkutassuk és bemutassuk azokat az alulról szerveződő mozgalmakat, amelyek az emberhez méltó lakhatásért szerveződtek a 20. század során. A kutatás célja a résztvevő kutatók megerősítése, és a szegénységben élő emberek állampolgári tudatosságának és jogérvényesítésének fejlesztése, valamint a lakásszegénységből adódó problémák megértése és megoldási utak keresése az önszerveződés segítségével. (http://www.kozeletiskolaja.hu/page/lakhatasi-mozgalmak)

Stratégiai tervezés

2015 során a Közélet Iskolája a következő szervezeteknek nyújtott stratégiai tervezéssel kapcsolatos szolgáltatásokat: Lépjünk, hogy léphessenek!, Budapest Pride, Menedék Egyesület, Rehab Critical Mass, Társaság a Szabadságjogokért.

Kiadványok kiadása, terjesztése

Ø  Feketemosó

A Feketemosó egy havonta megjelenő, ingyenesen terjesztett, független közéleti magazin, ami közérthető módon tájékoztat hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat fontos politikai kérdésekről, a társadalmi igazságosság szellemében. A Feketemosó lehetőséget biztosít az alacsonyan iskolázott, elszigetelt helyzetű emberek számára arra, hogy tájékozottak legyenek, átlássák a körülöttük zajló társadalmi folyamatokat és aktívan felléphessenek a változás érdekében. A lap ingyenesen hozzáférhető. 2015-ben a lap két száma jelent meg (november és december), egyenként 350 példányban. Az újságot szociális és közösségi intézményeken keresztül juttatjuk el személyesen a hátrányos helyzetű emberekhez. (http://www.kozeletiskolaja.hu/page/feketemoso)

Ø  Velünk beszélj, ne rólunk!

A Napvilág Kiadóval közösen adunk ki 2016-ban egy interjúkötetet, amelyben a szélesebb nyilvánosság számára is bemutatunk olyan embereket, akik életük során megtapasztalták az elnyomást és kirekesztést és közéleti, aktivista vagy érdekvédő munkát végeznek. A kiadással kapcsolatos munka – az interjúk elkészítése – 2015 őszén indult el és december végén fejeződött be.

Kommunikáció:

Ø  Nyilvános események

2015 szeptemberében tartottunk a Közélet Iskolája évnyitóját, amelyen kerekasztalt-beszélgetést tartottunk a részvételi akciókutatásról, valamint egy filmet vetítettünk társadalmi mozgalmakról.

Ø  Honlap

www.kozeletiskolaja.hu

Egy hónap alatt átlagosan 600 látogató 2000 alkalommal látogatja meg az oldalt. A látogatók visszatérési aránya kb. 60%

Ø  Facebook

https://www.facebook.com/KozeletIskolaja/

1562 lájkoló, akiknek a száma hetente kb. 10 fővel emelkedik.

Ø  Hírlevél

A Közélet iskolája hírlevelét 2015 márciusa óta juttatjuk el e-mailes formában a szervezet szimpatizánsaihoz (képzések és egyéb programok résztvevői). A szimpatizánsok száma 2016 márciusában 300 fő.

Ø  Megjelenés a sajtóban

A Közélet Iskolája a sajtóban közel 20 alkalommal jelent meg 2015 során.

Ø  Részvétel konferenciákon

Dósa Mariann megbízással részt vett a Friedrich Ebert Stiftung által szervezett nyári egyetemen, amely a baloldali, illetve szociáldemokrata politizálás magyarországi lehetőségeit vitatta meg gyakorló politikusok és szakszervezeti tagok részvételével.

A Kuratórium:

A Kuratórium az Alapítvány bejegyzését követően tartotta meg első ülését, megtárgyalta a 2015. évi munkatervet, a költségvetést, elfogadta Udvarhelyi Éva Tessza ügyvezető igazgatói kinevezését. A Kuratórium tagjai májusban „rendkívüli ülés” keretében részletesen megvitatták az Alapítvány stratégiáját és annak megvalósítását.

Személyi ügyek:

2015-ben az Alapítvány két állandó fizetett munkatársat foglalkoztatott. Udvarhelyi Éva Tessza az ügyvezető igazgató, Dósa Mariann az oktatási programvezető. Kezdetben mindkettőjük szerződése napi 2 órára, júliustól napi 8 órára szólt.

Az Alapítvány munkáját önkéntesek segítik. A pénzügyeket Dániel Anna kezeli, és önkéntesek segítik a kiadói munkát, illetve a kutatást. Többen technikai és fordítási segítséget nyújtanak a működéshez. A folyamatos munkát végzőkkel önkéntes szerződést kötöttünk.

2015-ben elkezdtük a szegénységben élő, hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását. Az év folyamán három főt foglalkoztattunk fotósként és trénerként megbízási, ill. egyszerűsített munkaszerződéssel (az év folyamán összesen nettó 142 ezer forint díjazásban részesültek).

 A működés technikai feltételei

A Közélet Iskolája az Auróra közösségi központban működik. A Zöld Pók Alapítvánnyal megosztva bérlünk egy irodahelyiséget, illetve a közös, oktatási célra alkalmas termet heti 6 órában.

A honlap technikai üzemeltetését a Smartagon.com biztosítja térítésmentesen, a karbantartást munkatársaink és önkénteseik végzik.

Older Oldest