Aktuális

Gyárfoglalás – filmklub és beszélgetés Miskolcon

2001-ben, Argentína drámai gazdasági összeomlása után, egy csapat elszánt, munkanélküli ember nagy tettre szánja el magát. Harminc volt autógyári munkás besétál korábbi munkahelyére és nem hajlandó távozni. Beindítják a hónapok óta porosodó gépeket és kezükbe veszik a termelés és ezáltal a saját sorsuk irányítását. Foglald el! Állj ellen! Termelj! – ahogy a film szlogenje is tömören megfogalmazza. A dokumentumfilm bemutatja az emberi méltóságért való küzdelmet és az igazságtalanság elleni harcot, amit a munkások világszerte vívnak napjainkban is.

A vetítés után meghívott vendégekkel fogunk beszélgetni a filmben felmerülő témákról és azoknak hazai vonatkozásairól. A részvétel ingyenes, és nem szükséges előre regisztrálni. A filmet eredeti nyelven vetítjük magyar felirattal.

A munka korlátai – filmklub és beszélgetés Miskolcon

Saša Uhlová, cseh újságíró hat hónapot töltött azzal, hogy feltárja a legrosszabbul fizetett állásokban uralkodó törvénytelen és igazságtalan munkakörülményeket. Több hetet töltött egy kórházi mosodában, egy csirkefeldolgozó- és egy szemétfeldolgozó üzemben olyan emberek között, akik szinte minden idejüket munkával töltik: túlóráznak, nincs szabadságuk, betegen is dolgoznak, és az ebédszünet vagy tömegközlekedés olyan luxus, amit nem engedhetnek meg maguknak. Az erről az útról forgatott dokumentumfilm 2017-ben elnyerte a Jihlavai Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál díját és a közönségdíjat is.

Nagy Szilvia: „Olyan nincs, hogy az ügy fontosabb az embernél”

DSC_1010
from közéletiskolája on Flickr

A következő interjúval emlékezünk meg Szilvire, a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány elnökére. Az interjú eredetileg a Velünk beszélj, ne rólunk című könyvünkben jelent meg:  

"Miskolcon születtem, szüleim egyedüli lányaként, amit kicsit sajnálok is. Valószínűleg sokkal több dolgot megkaptam egykeként, ami egy sokgyerekes családban nem annyira alapvető, de mindig nagyon hiányzott, hogy legyen valaki mellettem, aki nem felnőtt, és akivel lehet cinkosnak lenni a szülők ellenében. Nem igazán bandáztam kamasz koromban, inkább színházba, moziba jártunk a legjobb barátnőmmel. Akkor kezdtem kibontakozni és tágítani a világom határait, amikor elkerültem otthonról és Budapestre költöztem. Ez 19-20 éves korom körül kezdődött.

"Mit várunk közelmúltunk, az elmúlt három évtized társadalmi mozgalmaitól?" - beszámoló az első részvételi akciókutatás találkozóról

DSC_5884
from közéletiskolája on Flickr

A Közélet Iskolája 2019. október 16-án tette közzé a felhívást  a rendszerváltás utáni társadalmi mozgalmakat vizsgáló részvételi akciókutatásában való részvételre. A jelentkezők közül kiválasztott nyolc fő 2020. január 10-én találkozott először, hogy három együtt töltött nap végére csoporttá alakuljon, és megkezdje a közös munkát. Beszámoló a Küzdelmeink története és jövője című részvételi akciókutatás alapozó képzéséről.

A Küzdelmeink története és jövője részvételi akciókutatás háromnapos alapozó képzésén kutatótársainkkal, a részvételi akciókutatás módszertanával, illetve leendő kutatásunk témájával, a rendszerváltást követő társadalmi mozgalmakkal is meg kellett ismerkednünk. A téma körülhatárolásának nagyvonalúsága szándékos: a részvételi akciókutatás értelmében a kutatás területének leszűkítése, kérdéseinek és eszközeinek konkretizálása egy olyan feladat, amelyet nem a kezdeményezők végeznek el előzetesen, hanem a kutatók, közösen. Azaz, a kutatás pontos irányának kijelölése már a kutatás része: mi az a kérdés, ami minket közösségként foglalkoztat, amire nemcsak választ keresünk, de amiben változást is el akarunk érni?

 

Részvételi akciókutatást (RAK) klasszikusan hátrányos helyzetű csoportok tagjai végeznek; a kutatók érintettsége az, ami a részvételüket indokolja, és amiből organikusan következik a kutatás témája, a kutatás során feltárt tudás, illetve az elért hatás is. Utóbbinak több rétege is lehet: akciók révén változást szándékozik elérni a kijelölt területen, de változást eredményez a kutatás felszabadító ereje a kutatókban magukban is. Az alapozó képzésen több RAK kutatást is megismertünk mint előképet. A PUKAR egy mumbai Nyomornegyedben kezdeményezett részvételi akciókutatást, amely során a nyomornegyedben lakó fiatalokat képeztek ki „mezítlábas kutatóknak”, hogy őket alkalmazva mérjék először fel a negyed egészségügyi helyzetét, majd, miután fény derült a védőoltások drasztikusan alacsony szintjére, tájékoztassák a lakosokat az oltások szükségességéről.

A RAK egy „pragmatikus” értelmezése tette indokolttá, hogy a kutatásban a részt vevő „mezítlábas kutatók” önállósága erősen korlátozott volt, hiszen közreműködésük a többnyelvű és -vallású negyed zárkózott közösségének megszólításához nélkülözhetetlennek bizonyult. Ezzel szemben a Researchers for Fair Policing Stop & Frisk projektjét „kritikai” RAK-ként azonosítottuk, hiszen mélyebb részvételt tett lehetővé: mind a kutatást, mind az abból születő kampányt maguk az érintettek, az indokolatlan rendőri zaklatások elszenvedői határozták meg és alakították. Nemcsak jogszabályi változtatást tudtak elérni, a kutatás felszabadító erejű volt a résztvevőkre nézve is: felismerték saját ártatlanságukat egy rendszerszintű problémával szemben, és képességüket, hogy ellene közösségként, sőt, mozgalomként szerveződve tegyenek.

Magyarországon megvalósult RAK-ként ismertük meg az Önállóan lakni, közösségben élni Csoport történetét, az A Város Mindenkié által végzett Utca és jog kutatást, illetve a Mikor van itt a tetteknek ideje, ha nem most? programot. Az érintettség, majd a belőle következő akciók ezeknél a kutatásoknak világos. Az Önállóan lakni, közösségben élni csoport a mozgáskorlátozott emberek lakhatási és életkörülményeivel foglalkozik, de például elérte azt is, hogy a 3-as metró felújításának legyen része az állomások akadálymentesítése; az Utca és jog  kutatás hajléktalan emberek bevonásával bizonyította a rendőrség részéről őket érő hátrányos megkülönböztetést az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt, megelőző lépésre kötelezve a BRFK-t; a Tettek ideje  pedig a magyarországi lakhatási mozgalmak történetét tárta fel és mutatta be. Mindezekkel szemben a Közélet Iskolája által most kezdeményezett Küzdelmeink története és jövője a részvételi akciókutatások között is rendhagyónak számít, hiszen a kutatók többségében középosztálybeliek. Érintettségük mégis abban nyilvánul meg, hogy mindannyian valamilyen módon kötődnek a civil szférához.  

Az alapozó képzésen témánkat, a rendszerváltás utáni társadalmi mozgalmakat párhuzamosan kezdtük el megismerni kutatótársaink ezekhez fűződő viszonyával.

Mit várunk közelmúltunk, az elmúlt három évtized társadalmi mozgalmaitól? Láthatóvá akarjuk őket tenni, hogy elért de gyakran el nem ismert sikereiket értékelni tudjuk, belőlük inspirációt nyerjük? Vagy újra felfedezhető szerveződési formákat, mozgalmi technikákat keresünk, örökös de leleplezendő akadályokat, visszatérő hibákat, amelyekből tanulhatunk? Az 1990-es, a 2000-es és a 2010-es évek fontosabb politikai és gazdasági eseményeit és mérföldköveit külön-külön idővonalakon azonosítottuk be, majd ugyanezeken az egy-egy évtizedet lefedő idővonalakon tüntettük fel a társadalmi mozgalmak és kezdeményezések létrejöttét, tiltakozások megvalósulását. A három idővonal még sok elemzést igényel, de első benyomásként mindenképp megállapítható volt, hogy a társadalmi mozgalmakra irányuló emlékezetünk rendkívül szórványos, látszólag hiányzik az egyes mozgalmak közötti folytonosság, nincs meg a tudás- és tapasztalatátadás, a fenntarthatóság rutinja. Tehát, bár kellemes csalódás volt a politikai eseményekre reagáló, vagy azoktól függetlenül alakuló társadalmi mozgalmak nagy száma, azok többségükben elszigeteltnek és pillanatnyinak tűntek. Hogy ezeknek a küzdelmeknek a történetével kapcsolatban pontosan mit szeretnénk megtudni, azt a csoportnak közösségként kell meghatároznia. Már az idővonalak közös összeállítása is gyakran gazdagodott személyes élményekkel, ezt követte az alapozó hétvége talán legmeghatározóbb tapasztalata, önmagunk politikai szocializációtörténetének elmesélése és rögzítése. Kiderült, hogy bár a csoport összetétele vegyes (van aki urbanisztikával, van aki környezetvédelemmel foglalkozik; van, aki közvetlen lakókörnyezete jobbá tételéért küzd, van aki a globális felmelegedés következményei ellen; van, aki ezt civil szervezet munkatársaként teszi, van aki nemzetközi mozgalom aktivistájaként; és van, aki a helyét keresi), abban egységes, hogy politikailag érdeklődő és aktív egyénekből áll, akiket a hétköznapjaikban határoznak meg nemcsak a közéleti ügyek, de a velük kapcsolatos tettvágy is.

Az alapozó képzés végén összeállított ütemterv szerint a Küzdelmeink története és jövője csoport heti rendszerességgel találkozik, márciusig határozza meg a kutatás irányát és módszereit, szeptemberig végzi el a lehető legkorábbi ponttól akciókat is kezdeményező kutatást, amelynek az eredményeit (az előállított tudást és az elért változást) decemberben mutatja be.

A kutatás a Rosa Luxemburg Alapítvány támogatásával valósul meg.

Zsámboki Miki beszámolója

Részvételi demokrácia, önkormányzatiság, feminizmus - ilyen volt az Adát polgármesternek! filmklub és C8 beszélgetés

FES20200128_36
from közéletiskolája on Flickr

Csak néhány, az érdekes témák közül, amik szóba kerültek a január 28-án megrendezett Nők és társadalmi mozgalmak filmklub sorozat első eseményén, melyen a résztvevők az Adát polgármesternek! című film vetítését követően izgalmas beszélgetést hallgathattak meg a C8 részvételével. A három részes filmklub a Friedrich Ebert Stiftung és a Közélet Iskolája közös projektje, aminek tematikája a nők szerepét és a nemek közötti egyenlőséget járja körül különböző társadalmi mozgalmakról készült filmek mentén.

Hétköznapi forradalom, a változtatás művészete - filmklub és beszélgetés

everydayrebellion02_0
from közéletiskolája on Flickr

Mi a közös a New York-i occupy-ban, a spanyol Indignadosban és az arab tavaszban? Van-e kapcsolat az iráni demokráciát követelő mozgalom és meztelen akciókat végrehajtó ukrán Femen között? Az említett lázadások kitörésének okai eltérőek, ám kreatív és erőszakmentes taktikáik szoros kapcsolatban állnak - ahogy a stratégiákat, ötleteket és bevált módszereket egymással megosztó aktivisták maguk is. A Hétköznapi forradalom az újfaja mozgalmak úttörőit követi nyomon, amint különféle akcióik végrehajtására készülődnek. A dokumentumfilmből kiderül, hogy az erőszakmentes engedetlenség rengeteg formája áll azok rendelkezésére, akik hisznek abban, hogy a rendszerrel szembeni békés ellenállás hatékony módszer a valódi változtatásra.

Mikor? 2019. április 15. szerda 18:00-21:00

Hol?  Auróra közösségi ház (Budapest, 1084 Auróra utca 11.)

Facebook eseményhttps://www.facebook.com/events/2587768064794858/


A filmvetítés ingyenes és nyilvános, előzetes regisztráció nem szükséges. A filmet eredeti nyelven, magyar felirattal vetítjük.

A tavaszi filmklub sorozatunkban a világ minden tájáról sikeres társadalmi mozgalmak és érdekvédelmi szerveződések történetét ismerhetjük meg. A vetítés után meghívott vendégekkel közösen beszélgetünk a filmről és annak hazai vonatkozásairól.

További információ:

kozeletiskolaja@gmail.com,
06 20 7794977

A filmklub sorozat további része: 

Dühben egyesülve - május 13.

Dühben egyesülve - filmklub és beszélgetés

ACTUP Wall Street Protest 1988
from közéletiskolája on Flickr

A HIV pusztít Észak-Amerikában. Miközben egyre többen halnak meg a kormány nem tesz semmit, az egyház pedig elítéli a meleg közösséget. A dokumentumfilm az 1978-ban alakult ’Lépj fel!’ nevű AIDS válság idején működő mozgalom történetét és küzdelmeit követi végig archív felvételeken és az érintett aktivistákkal készült interjúkon keresztül. A nézők másfél órában átélhetik, ahogy az elszánt csapat különféle eszközökkel küzd az a társadalmi közöny, a vállalati kapzsiság és a kormányzati hanyagság ellen. Az egyszerre tragikus és inspiráló film bemutatja a betegség hatásait, gyógykezelését és az LMBTQ emberek helyzetét.

Mikor? 2019. április 13. szerda 18:00-21:00

Hol?  Auróra közösségi ház (1084 Auróra utca 11.)

Facebook eseményhttps://www.facebook.com/events/478830579714119/


A filmvetítés ingyenes és nyilvános, előzetes regisztráció nem szükséges.A filmet eredeti nyelven, magyar felirattal vetítjük.

A tavaszi filmklub sorozatunkban a világ minden tájáról sikeres társadalmi mozgalmak és érdekvédelmi szerveződések történetét ismerhetjük meg. A vetítés után pedig meghívott vendégekkel közösen beszélgetünk a filmről és annak hazai vonatkozásairól.

További információ:
kozeletiskolaja@gmail.com
06 20 7794977

A filmklub sorozat további része: 

Hétköznapi forradalom - április 15.

Indul a Nők & társadalmi mozgalmak filmklub sorozat!

A Közélet Iskolája és a Friedrich Ebert Stiftung közös filmklub sorozatában a nők szerepét és a nemek közötti egyenlőség kérdését vizsgáljuk meg társadalmi mozgalmakban és szerveződésekben olyan témákat érintve, mint a klímaváltozás, feminista mozgalom és politikai részvétel. A filmvetítéseket minden alkalommal beszélgetés követi a témával foglalkozó civil szereplőkkel, aktivistákkal vagy kutatókkal a téma magyar vonatkozásaira fókuszálva.

Beszámoló: Mit csináltunk 2019-ben?

IMG_6192
from közéletiskolája on Flickr

A KÖZÉLET ISKOLÁJA ALAPÍTVÁNY 2019. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

 

Az Alapítvány Alapító Okiratban rögzített céljait az alább összefoglalt tevékenységekkel valósítottuk meg 2019-ben.

 

1.      Oktatás, képzés

2019 folyamán összesen 17 saját szervezésű és 4 felkérésre vállalt képzést tartottunk. A saját szervezésű képzések közül 3 Miskolcon, 13 Budapesten és egy Kunbábonyban történt. Összesen 13 vetítést szervezetünk rendszeres filmklubjaink keretében, ebből nyolc alkalmat Budapesten és ötöt Miskolcon.

A saját szervezésű képzéseinken és konferenciánkon a résztvevők száma összesen 520 fő volt, ami 44%-os növekedést jelent a tavalyi 360 főhöz képest (ebből 300 fő a konferencián, 220 fő a képzéseken vett részt). A résztvevők 12 százaléka vett részt több, mint egy képzésen, ami arra utal, hogy a résztvevők közül sokan érdemesnek tartják, hogy visszatérjenek hozzánk, miközben sok új embert is meg tudunk szólítani. A résztvevők összesen 115 különböző civil szervezetet vagy csoportot képviseltek és 35 százalékuk érkezett vidékről, ami megfelel az erre az évre kijelölt stratégiai iránynak és jelentős növekedés a tavalyi 20%-hoz képest.

A külső megbízásra végzett képzéseinken kb. 60 fő vett részt.

A filmklubokon összesen minimum 246 ember jelent meg (ennyien írták alá a jelenléti ívet, ami nem kötelező), ami 23%-os növekedés a tavalyi 200 főhöz képest. Ezen belül 186 ember Budapesten, 60 ember pedig Miskolcon vett részt ilyen eseményen.

Adát polgármesternek! és C8 beszélgetés – Nők & társadalmi mozgalmak filmklub

ada
from közéletiskolája on Flickr

A dokumentumfilm Ada Colau hihetetlen egyéves útját követi végig az aktivizmustól a hivatásos politikáig. Ada videónaplója segítségével páratlan közelségből mutatja be az épp kialakuló új civil-politikai platformot, aminek élére állva Barcelona polgármestere lett. A film a dél-európai politikai változásokra reflektál, miközben egy olyan nő belső küzdelmét is látjuk kibontakozni, aki fél azzá a politikai szereplővé válni, akit oly sokszor ő maga is kérdőre vont.

A vetítés után 19 órától a C8 - Civilek Józsefvárosért szervezet tagjaival fogunk a közösségi alapokon szervezett önkormányzati választási kampányunkról beszélgetni. Szó lesz a sikeres polgármesteri kampány előtörténetéről, az önkéntesek toborzásáról, a helyi közösség és a nők szerepéről, a sikerekről és a dilemmákról is. A beszélgetést élőben közvetítjük Facebookon.

A részvétel ingyenes, de kérjük, regisztrálj az alábbi linken: https://forms.gle/9UnqfhDoTVfPSqE28  Lehetőség van akár csak az esemény egyik felén részt venni.

Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/2319340208172396/

Hol? Premier Kult Cafe (Üllői út 2-4, 1085)

Mikor? Január 28. (kedd) 17:00-21:00

Older Oldest