Aktuális

Indul a Nők & társadalmi mozgalmak filmklub sorozat!

A Közélet Iskolája és a Friedrich Ebert Stiftung közös filmklub sorozatában a nők szerepét és a nemek közötti egyenlőség kérdését vizsgáljuk meg társadalmi mozgalmakban és szerveződésekben olyan témákat érintve, mint a klímaváltozás, feminista mozgalom és politikai részvétel. A filmvetítéseket minden alkalommal beszélgetés követi a témával foglalkozó civil szereplőkkel, aktivistákkal vagy kutatókkal a téma magyar vonatkozásaira fókuszálva.

Beszámoló: Mit csináltunk 2019-ben?

IMG_6192
from közéletiskolája on Flickr

A KÖZÉLET ISKOLÁJA ALAPÍTVÁNY 2019. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

 

Az Alapítvány Alapító Okiratban rögzített céljait az alább összefoglalt tevékenységekkel valósítottuk meg 2019-ben.

 

1.      Oktatás, képzés

2019 folyamán összesen 17 saját szervezésű és 4 felkérésre vállalt képzést tartottunk. A saját szervezésű képzések közül 3 Miskolcon, 13 Budapesten és egy Kunbábonyban történt. Összesen 13 vetítést szervezetünk rendszeres filmklubjaink keretében, ebből nyolc alkalmat Budapesten és ötöt Miskolcon.

A saját szervezésű képzéseinken és konferenciánkon a résztvevők száma összesen 520 fő volt, ami 44%-os növekedést jelent a tavalyi 360 főhöz képest (ebből 300 fő a konferencián, 220 fő a képzéseken vett részt). A résztvevők 12 százaléka vett részt több, mint egy képzésen, ami arra utal, hogy a résztvevők közül sokan érdemesnek tartják, hogy visszatérjenek hozzánk, miközben sok új embert is meg tudunk szólítani. A résztvevők összesen 115 különböző civil szervezetet vagy csoportot képviseltek és 35 százalékuk érkezett vidékről, ami megfelel az erre az évre kijelölt stratégiai iránynak és jelentős növekedés a tavalyi 20%-hoz képest.

A külső megbízásra végzett képzéseinken kb. 60 fő vett részt.

A filmklubokon összesen minimum 246 ember jelent meg (ennyien írták alá a jelenléti ívet, ami nem kötelező), ami 23%-os növekedés a tavalyi 200 főhöz képest. Ezen belül 186 ember Budapesten, 60 ember pedig Miskolcon vett részt ilyen eseményen.

Adát polgármesternek! és C8 beszélgetés – Nők & társadalmi mozgalmak filmklub

ada
from közéletiskolája on Flickr

A dokumentumfilm Ada Colau hihetetlen egyéves útját követi végig az aktivizmustól a hivatásos politikáig. Ada videónaplója segítségével páratlan közelségből mutatja be az épp kialakuló új civil-politikai platformot, aminek élére állva Barcelona polgármestere lett. A film a dél-európai politikai változásokra reflektál, miközben egy olyan nő belső küzdelmét is látjuk kibontakozni, aki fél azzá a politikai szereplővé válni, akit oly sokszor ő maga is kérdőre vont.

A vetítés után 19 órától a C8 - Civilek Józsefvárosért szervezet tagjaival fogunk a közösségi alapokon szervezett önkormányzati választási kampányunkról beszélgetni. Szó lesz a sikeres polgármesteri kampány előtörténetéről, az önkéntesek toborzásáról, a helyi közösség és a nők szerepéről, a sikerekről és a dilemmákról is. A beszélgetést élőben közvetítjük Facebookon.

A részvétel ingyenes, de kérjük, regisztrálj az alábbi linken: https://forms.gle/9UnqfhDoTVfPSqE28  Lehetőség van akár csak az esemény egyik felén részt venni.

Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/2319340208172396/

Hol? Premier Kult Cafe (Üllői út 2-4, 1085)

Mikor? Január 28. (kedd) 17:00-21:00

Ez mindent megváltoztat – Nők & társadalmi mozgalmak filmklub és beszélgetés

Screen-Shot-2016-05-19-at-11.08.38-AM-e1463671159248
from közéletiskolája on Flickr

Mi köze a kapitalizmusnak a klímaváltozáshoz? Hogyan lesz a környezetvédelem osztálykérdés? Mit tehetnek a helyi közösségek azért, hogy megvédjék az érdekeiket? Mennyiben hat másképp a probléma a nőkre világszerte és hogyan vesznek részt az önszerveződő mozgalmakban?
A dokumentumfilm az olajkitermelés, a bányászat és a szénerőművek ellen világszerte harcoló helyi közösségek küzdelmeit mutatja be az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve Görögországon át Dél-Indiáig. Az egészséges környezetért való küzdelemben az emberek újra felfedezik a kapcsolatok jelentőségét, a közösségek erejét. A film – címe ellenére – nem változtat mindenen, de lehetőséget teremt magunknak feltenni a kérdést: miben kell változnunk, ha nemcsak "megúszni" akarjuk az éghajlat katasztrófát, hanem szeretnénk egy élhetőbb társadalmat is létrehozni.

A részvétel ingyenes, de kérjük, regisztrálj az alábbi linken: https://forms.gle/ryGx7hXgiQWi4TMm6
Lehetőség van akár csak az esemény egyik felén részt venni.

Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/2824700287595429/

Hol? Premier Kult Cafe (Üllői út 2-4, 1085)A helyszín akadálymentes.

Mikor? Február 18. (kedd) 17:30-21:00

Dühösen a legszebb – Nők & társadalmi mozgalmak filmklub és beszélgetés

shes-beautiful-when-shes-angry-movie-review
from közéletiskolája on Flickr

A Dühösen a legszebb az észak-amerikai nőmozgalom jelentős pillanatai mutatja be a 60-as években. Olyan bátor nőket és szervezeteket láthatunk, akik forradalmat írtak miközben a saját egyenjogúságukért harcoltak. A dokumentumfilm olyan dilemmákat is felvet, melyek vitatott kérdések voltak a mozgalomban, mint rassz, szexuális orientáció, döntéshozás és vezetés.
A film egyszerre dühössé és büszkévé is tesz minket, a nézőket is. Büszkévé arra, amit részben éppen ennek a mozgalomnak köszönhetően szerte a világon a nők elértek, és dühössé amiatt, hogy még mindig mennyi mindenért meg kell harcolnunk.

A vetítés után kerekasztal beszélgetés keretében fogunk beszélgetni a filmben felmerülő témákról és azoknak hazai vonatkozásairól.

A részvétel ingyenes, de kérjük, regisztrálj az alábbi linken: https://forms.gle/PnbZFNTVAD1jyniE8
Lehetőség van akár csak az esemény egyik felén részt venni. 

Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/2220349524935573/

Hol? Premier Kult Cafe (Üllői út 2-4, 1085) A helyszín akadálymentes.

Mikor? Március 10. (kedd) 17:30-21:00

Milyen egy erős mozgalom? - képzés a hatalomról a Közélet Iskolájában

47831768562_f60d90fadb_k
from közéletiskolája on Flickr

Ha rendszerszintű változást szeretnénk elérni, akkor a csoportunknak gazdasági, politikai és társadalmi hatalomra van szüksége. Ezen a képzésen arról lesz szó, hogy melyek lehetnek a hatalom formái és hogyan alakíthatjuk ezeket a nyomásgyakorlás eszközeivé. A két napban összekötjük az elméleti anyagot a gyakorlati példákkal, és ezen keresztül gondolkodunk arról, hogy a szervezetek hogyan használhatják fel tudatosabban és előre kidolgozott stratégiák mentén a hatalmukat fontos ügyekben.

A kétnapos képzésen ilyen kérdésekre keresünk válaszokat:

-          A jelenlegi magyar politikai helyzetben mi kell a változáshoz?

-          Mik a megnyerhető ügyek és hogyan tematizáljunk egy problémát?

-          Mitől igazán erős egy társadalmi mozgalom?

-          Mit tanulhatunk magyar és kelet-európai példákon keresztül a társadalmi változásról?

Mozgalomból a városházára: progresszív várospolitikák Európában - Közös Városunk konferencia

Közös városunk_nemzetközi konferencia
from közéletiskolája on Flickr

Résztvevők: Florian Schmidt (építési, fejlesztési és ingatlan-gazdálkodási tanácsos, Berlin), Rui Franco (helyettes városi tanácsnok, Lisszabon), Laura Colini (kutató és EU Városfejlesztés szakértő), David Bravo (Barcelona en Comú)

Moderátor: Polyák Levente, urbanista, Eutropian

 

Moderátor: Polyák Levente vagyok és az elmúlt években nagyon sokat dolgoztam Európában önkormányzatokkal és azt láttam, hogy nagyon sok előremutató intézkedés lépett érvénybe az elmúlt időszakban ezekben a városokban. Nemcsak Nyugat-Európában, de Dél-Európában is, sőt még Kelet-Európában is felmerültek ilyesmik. Ez egy nagyon érdekes lehetőség arra, hogy egy kicsit szembesítsük a különböző feleket Európa szerte.

Észrevettük, hogy a legfontosabb intézkedések, amelyekre a civil mozgalmak hatással tudnak lenni a lakhatás, a közösségi terek, a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a dzsentrifikáció és a turizmus. Ezek éppen azok a területek, amelyekkel Budapesten is küzdünk. Tehát nagyon remélem, hogy az itt megosztott tapasztalatok nagyon hasznosak lesznek.

Arra kértül a vendégeinket, hogy először arról beszéljenek, hogyan jutottak el egy mozgalomtól a városházáig – hogyan indítottak mozgalmat, hogyan szereztek politikai erőt és hogyan lettek sikeresek. Valamint, hogy melyek voltak azok a szakpolitikai intézkedések, amelyeket magukkal hoztak és hogyan tudják ezeket valóban bevezetni, amikor már bejutottak a városházára. Különösen úgy, hogy erősen konzervatív bürokratikus korlátok veszik őket körül.

David Bravo: Szeretném megosztani veletek azt, hogy hogyan is kezeljük a dzsentrifikáció témáját Barcelonában elsősorban aktivistaként, illetve a városházán. A Barcelona en Comú civil mozgalommal már egészen a kezdetek óta együtt dolgozom, nagyon jó barátaim vannak ott, és közös küzdünk azért elsősorban helyi szinten, hogy a turizmus és a dzsentrifikáció ne tegye tönkre a várost, valamint a lakhatáshoz és a városhoz való jogért. Mi közösen úgy döntöttünk, hogy be akarunk jutni a város önkormányzatába egy olyan városban, ami több fronton is vesztésre állt. Ilyen volt a turizmus, ahol a városháza inkább a turistákért és nem a helyiekért dolgozott. A másik ilyen az ingatlanpiac és a mobilitás. Barcelonában nagyon sok probléma van az autós közlekedéssel.

Kelet-Európában ez lehetetlen... - Közös Városunk konferencia

Közös városunk_nemzetközi konferencia
from közéletiskolája on Flickr

Résztvevők: Iva Ivsic és Hana Jusic (Zagreb Je NAS!), Joanna Erbel (a Lengyel Városi Mozgalmak Kongresszusának (KRM) tagja és a Lakhatási Innovációs Hivatal igazgatója), Lenka Burgerova (Várostervezési, építészeti és közterületi tanácsnok, Prága)

Moderátor: Udvarhelyi Tessza

Udvarhelyi Tessza: Több oka van annak, hogy ezt a beszélgetést meg szerettük volna szervezni. Van néhány fontos állampolgári kezdeményezés Nyugat-Európában, amelyeknek sikerül vezetést szerezniük fontos városokban. De Kelet-Európáról mindig sokkal kevesebb szó esik, ráadásul Magyarországon elég alacsony az önbecsülésünk és sokszor szoktuk azt gondolni, hogy a csodák csak Nyugat-Európában tudnak megtörténni. Ez a beszélgetés elsősorban arról szól, hogy kitágítsuk a képzeletünket és elképzeljük önmagunkat olyan emberekként, akik tényleg progresszív baloldali politikát vezetnek be a kelet-európai országokban.

A másik ok, amiért nagyon szerettem volna ezt a panelt vezetni, az az, hogy a municipalizmus, amely valamennyire a mozgatórugója volt ennek a konferencia szervezésének, az egyik módja annak, hogy megváltoztassuk a társadalmat. Ehhez egy nagyon jó eszköz, hogy megközelítjük a városokat és a helyi közösségeket. A municipalizmus egyik központi gondolata a politika feminizálása, vagyis az, hogy döntéshozó helyzetbe hozhassunk nőket, olyan pozícióba, ahol tényleg befolyást tudnak gyakorolni a környezetre és azok az értékek, amelyeket képviselnek, a politikában is megjelenjenek. Ez a beszélgetés elsősorban erről a két témáról fog szólni.

Az első kérdés, amiről szeretnék beszélni, ez egy kicsit személyes, de természetesen abban az értelemben, hogy a személyes egyben politikai is. Hogyan kerültetek az aktivizmusba és hogyan a politikába? Van-e különbség a kettő között? Milyen különbséget láttok abban, hogy milyen hatással tudtok lenni a környezetetekre? Vannak-e különbségek, vannak-e hasonlóságok, és mit láttok a saját hatásotokként manapság?

Lenka Burgerova: Hogyan is kerültem az aktivizmusba? Azt hiszem, hogy 16 éves korom óta vagyok aktivista. Azokban az időkben láttam egy templomot, ami borzalmas állapotban volt a középiskolánk közelében. Voltam annyira fiatal, hogy bementem az önkormányzathoz, és azt mondtam, hogy adjanak nekünk pénzt, hogy felújíthassuk a templomot. Annyira meglepődtek, hogy azt mondták, oké. Tényleg adtak pénzt az 1990-es évek végén, eléggé sok pénzt, és aztán nagyon sok munka után tényleg fel is újítottuk a templomot. Ez volt az az esemény, ami ráébresztett arra, hogy sok esetben tényleg csak kérni kell és a politikusok akár még meg is csinálják, amit szeretnénk.

A kutatás felszabadító ereje könyvbemutató és beszélgetés Miskolcon

IMG_6224
from közéletiskolája on Flickr

"A kutatás felszabadító ereje - A részvételi akciókutatás elmélete és gyakorlata" könyvbemutató és kerekasztal beszélgetés

Mi az a részvételi akciókutatás? Lehetséges-e lebontani a kutató és kutatott közötti hierarchiát? Hogyan függ össze a kutatás és az aktivizmus? Mit jelent az a gyakorlatban, hogy a tudás hatalom? Hogyan válhatnak olyan emberek kutatóvá, akik sosem jártak egyetemre?

A Közélet Iskolája legújabb kötete ezekre a kérdésekre keresi a választ elméleti írások és esettanulmányok segítségével Magyarországról és külföldről. A könyv egyszerre szól aktivistáknak, érdekvédőknek, közösségszervezőknek, közösségfejlesztőknek, civil szervezetek munkatársainak, kutatóknak és mindazoknak, akik meg akarják változtatni a társadalmat, amiben élünk.

Mikor? 2020. március 10. (kedd) 18-21 óra

Hol? Otthonka (Miskolc, Horváth Lajos utca 7.)

Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/448640612732055/

Hogyan szervezzünk sikeres kampányt? - Közös városunk konferencia

Közös városunk_nemzetközi konferencia
from közéletiskolája on Flickr

Vendég: Hana Jusic és Iva Ivsic (Zagreb Je NAS!)

Moderátor: Bálint Mónika (Civil Kollégium Alapítvány)

(a beszélgetés szerkesztett változata)

Bálint Mónika:Kb. egy évvel ezelőtt ismerkedtem meg a mozgalmatokkal és nagyon izgalmas volt az, ahogyan bevonjátok az embereket. Hogyan építettetek fel egy kampányt alulról szerveződve és mi volt az a módszer és hangvétel, amivel sikerült elérnetek az embereket?

Hana Jusic: Az egyik legnagyobb sikerünk az volt, hogy mindössze három hónappal az önkormányzati választások előtt gyűltünk össze először. Ez azért eléggé optimista dolog volt. Három hónap alatt elég nagy láthatóságot szerezzünk ahhoz, hogy komoly esélyt szerezzünk arra, hogy bejussunk az önkormányzatba. A Zagreb je Nasba a kezdeményezők mindenféle aktivista mozgalmakból jöttek. Például néhányan a 2009-es diákmozgalmakból érkeztek, ottani aktivisták voltak, akiknek már volt múltjuk az önkormányzattal való harc területén. Ők úgy gondolták, hogy egy politikai platformot hoznak létre, ami összegyűjti azokat az embereket, akik nem bíznak a politikai pártokban. Horvátországban a politikai pártok nem nagyon népszerűek, hiszen sokan korruptnak látják őket.

Először a tagok a mi aktivistáink volta, de mivel nem akartuk, hogy ez a kezdeményezés be legyen zárva egy értelmiségi körbe, meghívták azokat az embereket is, akik a különböző helyi küzdelmekben vettek részt és konkrét ügyekért harcoltak. Ők olyan emberek voltak, akik a saját negyedükben aktívak voltak és nem volt hozzánk hasonló hátterük. Ugyanígy igyekeztünk minél nagyobb láthatóságot elérni a médiában, illetve művészeket megszólítani és a magunk oldalára állítani. Három hónap alatt a mozgalom egyre nagyobbra duzzadt. Az emberek, akik különféle területekről érkeztek, mind hozzátettek ehhez a mozgalomhoz.

Newest Newer
Older Oldest