Aktuális

„Egyszerre érezhetünk büszkeséget azért, amiért ezek a nők kiálltak, és dühöt, hogy még mindig mennyi minden hátravan a valódi egyenjogúsághoz” – beszámoló a Nők & társadalmi mozgalmak filmklubról

FES20200310_03
from közéletiskolája on Flickr

Március 10-én került sor a Friedrich Ebert Stiftung és a Közélet Iskolája közös, három alkalmas Nők és társadalmi mozgalmak című filmklubja utolsó eseményének megrendezésére. A Nőnaphoz közel, ezúttal az érdeklődők a Dühösen a legszebb (She’s beautiful when she is angry) című, 2014-es dokumentumfilmet láthatták. A film az 1960-as évek nagy hatású amerikai női mozgalmainak eseményeit mutatja be, és olyan bátor nőket szólaltat meg, akik történelmet írtak miközben a saját egyenjogúságért folytatott harcuk forradalommá nőtte ki magát.

A filmben a korabeli megmozdulások főszereplői, büszke, erős nők mesélik el saját történetüket, a mozgalomba való bekapcsolódásuk pillanatától a saját szerepükön át a női egyenjogúság egészére tett hatásokig. Érzékletes beszámolóik bennünk, nézőkben is indulatokat gerjesztenek, egyszerre érezhetünk büszkeséget azért, amiért ezek a nők kiálltak, és dühöt, hogy még mindig mennyi minden hátravan a valódi egyenjogúsághoz.

„Mit tehet igazságtalanság esetén az, aki a ranglétra alján áll?” - beszámoló A munka korlátai filmklubról és beszélgetésről

munka korlátai filmklub miskolc
from közéletiskolája on Flickr

Miskolcon február 26-án került sor a, a „Munka korlátai” című film vetítésére a Friedrich Ebert Stiftung és a Közélet Iskolája közös Munka és Egyenlőtlenségek filmklub sorozata keretében. Az eseménysorozatban a munkaerőpiaci kiszolgáltatottságot vizsgáljuk, különös tekintettel a férfiakat és a nőket eltérően érintő kérdésekre és egyenlőtlen viszonyokra. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a társadalmi mozgalmak és szerveződések hogyan képesek igazságosabb feltételeket teremteni.

Te is szeretnéd, hogy igazságosabb országban éljünk? - Ajánld fel adód 1%-át a Közélet Iskolájának

Amikor leadod az adóbevallásodat támogass minket: 

Név: Közélet Iskolája Alapítvány

Adószám: 18626654-1-41

Miért pont a Közélet Iskolája? 

► Te is szeretnéd, hogy megváltozzon a magyar politika? 

► Te is szeretnéd, hogy igazságosabb országban éljünk? 

► Te is szeretnéd, hogy ne kiváltság legyen a közéletben való részvétel?

Ha a válaszod igen, akkor támogass minket adód 1%-ával!

Mi olyan embereket képzünk, akik a megszerzett tudásukat egy számukra fontos ügy szolgálatába állítják, legyen szó környezetvédelemről, emberi jogokról vagy kisebbségi érdekekről.  A nálunk képzettek képesek kollektíven kiállni, nyomást gyakorolni a hatalomra és hatékonyan érvényesíteni az elnyomott csoportok érdekeit. Hiszünk benne, hogy a tudás erőt ad!

Hogyan ismerhető fel egy nyerhető ügy? – beszámoló az akció- és kampányszervezés képzésről

Akció- és kampányszervezés képzés 2020
from közéletiskolája on Flickr

A Közélet Iskolája február 22-én és 23-án egy kétnapos képzés keretében osztotta meg tapasztalatait az akció- és kampányszervezésről a programon résztvevőkkel. A különböző érdekvédelmi szervezetekből érkezők látszólag egymástól távolálló csoportokat képviseltek, a második nap végére viszont egyértelművé vált, hogy a sokszínű társaság jó néhány esetben hasonló dilemmákkal szembesül.

A természet kizsákmányolása mindent megváltoztat? - beszámoló a Nők & társadalmi mozgalmak filmklubról és beszélgetésről

2020.02.18. filmklub
from közéletiskolája on Flickr

A Friedrich Ebert Stiftung és a Közélet Iskolája által indított Nők és társadalmi mozgalmak filmklub sorozat második eseményére február 18-án került sor. Ez alkalommal a Naomi Klein könyvéből készült környezetvédelmi mozgalmakat felvonultató dokumentumfilmet, az Ez mindent megváltoztat (2015) című filmet nézhették meg az érdeklődők. A film olyan helyi közösségek küzdelmeit mutatja be az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve Görögországon át Dél-Indiáig, akik otthonuk és közvetlen környezetük megóvása érdekében felemelték a szavukat az olajkitermelés, a bányászat vagy éppen a szénerőművek ellen.

A film rámutat, hogy az éghajlat pusztításának oka egyáltalán nem a témával kapcsolatos tudatlanság, hiszen mindenki tisztában van a jelenséggel - sokkal inkább politikai döntések sorozata, és a nyugati társadalmak ignoranciája. Felmerül a kérdés, hogy maga az emberi természet hibáztatható-e, amely természetes kapzsiságától vezérelve teszi a nyugati kultúrát a természetet kizsákmányoló kultúrává, vagy esetleg valami más? Naomi Klein egy másik elméletet tár elénk: szerinte ugyanis a mérhetetlen pusztítás oka az a 400 éve táplált hitrendszer, hogy az ember maga a természet ura. A technikai fejlődéssel, és az iparosodással szépen lassan megtanultuk a természetet is a termelés eszközévé alakítani, és használni, (kihasználni) a minél nagyobb tőke érdekében. Ha viszont az ok valóban ez a hit, nem pedig az emberi természet, akkor az - a film tanulsága szerint - megváltoztatható.

A munka korlátai – filmklub és beszélgetés Miskolcon

Saša Uhlová, cseh újságíró hat hónapot töltött azzal, hogy feltárja a legrosszabbul fizetett állásokban uralkodó törvénytelen és igazságtalan munkakörülményeket. Több hetet töltött egy kórházi mosodában, egy csirkefeldolgozó- és egy szemétfeldolgozó üzemben olyan emberek között, akik szinte minden idejüket munkával töltik: túlóráznak, nincs szabadságuk, betegen is dolgoznak, és az ebédszünet vagy tömegközlekedés olyan luxus, amit nem engedhetnek meg maguknak. Az erről az útról forgatott dokumentumfilm 2017-ben elnyerte a Jihlavai Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál díját és a közönségdíjat is.

Nagy Szilvia: „Olyan nincs, hogy az ügy fontosabb az embernél”

DSC_1010
from közéletiskolája on Flickr

A következő interjúval emlékezünk meg Szilvire, a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány elnökére. Az interjú eredetileg a Velünk beszélj, ne rólunk című könyvünkben jelent meg:  

"Miskolcon születtem, szüleim egyedüli lányaként, amit kicsit sajnálok is. Valószínűleg sokkal több dolgot megkaptam egykeként, ami egy sokgyerekes családban nem annyira alapvető, de mindig nagyon hiányzott, hogy legyen valaki mellettem, aki nem felnőtt, és akivel lehet cinkosnak lenni a szülők ellenében. Nem igazán bandáztam kamasz koromban, inkább színházba, moziba jártunk a legjobb barátnőmmel. Akkor kezdtem kibontakozni és tágítani a világom határait, amikor elkerültem otthonról és Budapestre költöztem. Ez 19-20 éves korom körül kezdődött.

"Mit várunk közelmúltunk, az elmúlt három évtized társadalmi mozgalmaitól?" - beszámoló az első részvételi akciókutatás találkozóról

DSC_5884
from közéletiskolája on Flickr

A Közélet Iskolája 2019. október 16-án tette közzé a felhívást  a rendszerváltás utáni társadalmi mozgalmakat vizsgáló részvételi akciókutatásában való részvételre. A jelentkezők közül kiválasztott nyolc fő 2020. január 10-én találkozott először, hogy három együtt töltött nap végére csoporttá alakuljon, és megkezdje a közös munkát. Beszámoló a Küzdelmeink története és jövője című részvételi akciókutatás alapozó képzéséről.

A Küzdelmeink története és jövője részvételi akciókutatás háromnapos alapozó képzésén kutatótársainkkal, a részvételi akciókutatás módszertanával, illetve leendő kutatásunk témájával, a rendszerváltást követő társadalmi mozgalmakkal is meg kellett ismerkednünk. A téma körülhatárolásának nagyvonalúsága szándékos: a részvételi akciókutatás értelmében a kutatás területének leszűkítése, kérdéseinek és eszközeinek konkretizálása egy olyan feladat, amelyet nem a kezdeményezők végeznek el előzetesen, hanem a kutatók, közösen. Azaz, a kutatás pontos irányának kijelölése már a kutatás része: mi az a kérdés, ami minket közösségként foglalkoztat, amire nemcsak választ keresünk, de amiben változást is el akarunk érni?

 

Részvételi akciókutatást (RAK) klasszikusan hátrányos helyzetű csoportok tagjai végeznek; a kutatók érintettsége az, ami a részvételüket indokolja, és amiből organikusan következik a kutatás témája, a kutatás során feltárt tudás, illetve az elért hatás is. Utóbbinak több rétege is lehet: akciók révén változást szándékozik elérni a kijelölt területen, de változást eredményez a kutatás felszabadító ereje a kutatókban magukban is. Az alapozó képzésen több RAK kutatást is megismertünk mint előképet. A PUKAR egy mumbai Nyomornegyedben kezdeményezett részvételi akciókutatást, amely során a nyomornegyedben lakó fiatalokat képeztek ki „mezítlábas kutatóknak”, hogy őket alkalmazva mérjék először fel a negyed egészségügyi helyzetét, majd, miután fény derült a védőoltások drasztikusan alacsony szintjére, tájékoztassák a lakosokat az oltások szükségességéről.

A RAK egy „pragmatikus” értelmezése tette indokolttá, hogy a kutatásban a részt vevő „mezítlábas kutatók” önállósága erősen korlátozott volt, hiszen közreműködésük a többnyelvű és -vallású negyed zárkózott közösségének megszólításához nélkülözhetetlennek bizonyult. Ezzel szemben a Researchers for Fair Policing Stop & Frisk projektjét „kritikai” RAK-ként azonosítottuk, hiszen mélyebb részvételt tett lehetővé: mind a kutatást, mind az abból születő kampányt maguk az érintettek, az indokolatlan rendőri zaklatások elszenvedői határozták meg és alakították. Nemcsak jogszabályi változtatást tudtak elérni, a kutatás felszabadító erejű volt a résztvevőkre nézve is: felismerték saját ártatlanságukat egy rendszerszintű problémával szemben, és képességüket, hogy ellene közösségként, sőt, mozgalomként szerveződve tegyenek.

Magyarországon megvalósult RAK-ként ismertük meg az Önállóan lakni, közösségben élni Csoport történetét, az A Város Mindenkié által végzett Utca és jog kutatást, illetve a Mikor van itt a tetteknek ideje, ha nem most? programot. Az érintettség, majd a belőle következő akciók ezeknél a kutatásoknak világos. Az Önállóan lakni, közösségben élni csoport a mozgáskorlátozott emberek lakhatási és életkörülményeivel foglalkozik, de például elérte azt is, hogy a 3-as metró felújításának legyen része az állomások akadálymentesítése; az Utca és jog  kutatás hajléktalan emberek bevonásával bizonyította a rendőrség részéről őket érő hátrányos megkülönböztetést az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt, megelőző lépésre kötelezve a BRFK-t; a Tettek ideje  pedig a magyarországi lakhatási mozgalmak történetét tárta fel és mutatta be. Mindezekkel szemben a Közélet Iskolája által most kezdeményezett Küzdelmeink története és jövője a részvételi akciókutatások között is rendhagyónak számít, hiszen a kutatók többségében középosztálybeliek. Érintettségük mégis abban nyilvánul meg, hogy mindannyian valamilyen módon kötődnek a civil szférához.  

Az alapozó képzésen témánkat, a rendszerváltás utáni társadalmi mozgalmakat párhuzamosan kezdtük el megismerni kutatótársaink ezekhez fűződő viszonyával.

Mit várunk közelmúltunk, az elmúlt három évtized társadalmi mozgalmaitól? Láthatóvá akarjuk őket tenni, hogy elért de gyakran el nem ismert sikereiket értékelni tudjuk, belőlük inspirációt nyerjük? Vagy újra felfedezhető szerveződési formákat, mozgalmi technikákat keresünk, örökös de leleplezendő akadályokat, visszatérő hibákat, amelyekből tanulhatunk? Az 1990-es, a 2000-es és a 2010-es évek fontosabb politikai és gazdasági eseményeit és mérföldköveit külön-külön idővonalakon azonosítottuk be, majd ugyanezeken az egy-egy évtizedet lefedő idővonalakon tüntettük fel a társadalmi mozgalmak és kezdeményezések létrejöttét, tiltakozások megvalósulását. A három idővonal még sok elemzést igényel, de első benyomásként mindenképp megállapítható volt, hogy a társadalmi mozgalmakra irányuló emlékezetünk rendkívül szórványos, látszólag hiányzik az egyes mozgalmak közötti folytonosság, nincs meg a tudás- és tapasztalatátadás, a fenntarthatóság rutinja. Tehát, bár kellemes csalódás volt a politikai eseményekre reagáló, vagy azoktól függetlenül alakuló társadalmi mozgalmak nagy száma, azok többségükben elszigeteltnek és pillanatnyinak tűntek. Hogy ezeknek a küzdelmeknek a történetével kapcsolatban pontosan mit szeretnénk megtudni, azt a csoportnak közösségként kell meghatároznia. Már az idővonalak közös összeállítása is gyakran gazdagodott személyes élményekkel, ezt követte az alapozó hétvége talán legmeghatározóbb tapasztalata, önmagunk politikai szocializációtörténetének elmesélése és rögzítése. Kiderült, hogy bár a csoport összetétele vegyes (van aki urbanisztikával, van aki környezetvédelemmel foglalkozik; van, aki közvetlen lakókörnyezete jobbá tételéért küzd, van aki a globális felmelegedés következményei ellen; van, aki ezt civil szervezet munkatársaként teszi, van aki nemzetközi mozgalom aktivistájaként; és van, aki a helyét keresi), abban egységes, hogy politikailag érdeklődő és aktív egyénekből áll, akiket a hétköznapjaikban határoznak meg nemcsak a közéleti ügyek, de a velük kapcsolatos tettvágy is.

Az alapozó képzés végén összeállított ütemterv szerint a Küzdelmeink története és jövője csoport heti rendszerességgel találkozik, márciusig határozza meg a kutatás irányát és módszereit, szeptemberig végzi el a lehető legkorábbi ponttól akciókat is kezdeményező kutatást, amelynek az eredményeit (az előállított tudást és az elért változást) decemberben mutatja be.

A kutatás a Rosa Luxemburg Alapítvány támogatásával valósul meg.

Zsámboki Miki beszámolója

Részvételi demokrácia, önkormányzatiság, feminizmus - ilyen volt az Adát polgármesternek! filmklub és C8 beszélgetés

FES20200128_36
from közéletiskolája on Flickr

Csak néhány, az érdekes témák közül, amik szóba kerültek a január 28-án megrendezett Nők és társadalmi mozgalmak filmklub sorozat első eseményén, melyen a résztvevők az Adát polgármesternek! című film vetítését követően izgalmas beszélgetést hallgathattak meg a C8 részvételével. A három részes filmklub a Friedrich Ebert Stiftung és a Közélet Iskolája közös projektje, aminek tematikája a nők szerepét és a nemek közötti egyenlőséget járja körül különböző társadalmi mozgalmakról készült filmek mentén.

Indul a Nők & társadalmi mozgalmak filmklub sorozat!

A Közélet Iskolája és a Friedrich Ebert Stiftung közös filmklub sorozatában a nők szerepét és a nemek közötti egyenlőség kérdését vizsgáljuk meg társadalmi mozgalmakban és szerveződésekben olyan témákat érintve, mint a klímaváltozás, feminista mozgalom és politikai részvétel. A filmvetítéseket minden alkalommal beszélgetés követi a témával foglalkozó civil szereplőkkel, aktivistákkal vagy kutatókkal a téma magyar vonatkozásaira fókuszálva.

Newest Newer
Older Oldest