Aktuális / Beszámoló

"Először vettem részt Közélet iskolája képzésen, de biztosan nem utoljára!" - beszámoló az online csoportszervezés képzésről

Először vettem részt Közélet iskolája képzésen, de biztosan nem utoljára! A képzés 4x3 órában zajlott online, amit szuperül oldottak meg a trénerek.A felület, amit használtunk alkalmas volt kiscsoportos és szituációs feladatok kipróbálására is, ami jól kiegészítette az elméleti anyagot.
A képzés interaktív volt a házifeladatok pedig biztosították, hogy mindenki kapjon egyéni visszajelzéseket is a munkájára. A képzés során megismerkedhettem a vezetői stílusokkal, a toborzással, a csoportok lehetséges felépítésével és kitértünk a csoport dinamikákra a nehézségekre is.
Ez a képzés nagyon sok hasznos eszközt adott, amit alig várom, hogy beépíthessek a saját csoportjaimmal való munkába. Köszönöm nektek még egyszer :)

V. Szabó Júlia beszámolója

Hogyan kezelik az önkormányzatok a válságot és annak hatásait?

önkormányzat beszélgetés schreenshot
from közéletiskolája on Flickr

A járvány okozta gazdasági és társadalmi válság kezelésében jelentős szerepet játszanak az önkormányzatok. Számos település közösségi szolidaritási programokat indított, hogy önkénteseket szervezve, pénzt és eszközöket gyűjtve segítse az embereket. A veszélyeztetettek ellátásától kezdve, a szociális étkeztetés biztosításán keresztül a hiteles információk terjesztéséig sokféle módon tesznek a helyi lakosokért.

A Közélet Iskolájában azt gondoljuk és tanítjuk, hogy fontos, hogy az önkormányzatok minél közvetlenebbül kapcsolódjanak a helyi közösségekhez, és nyitottan működjenek az állampolgárok minél mélyebb szintű bevonásával. A beszélgetésben olyan önkormányzati politikusokkal beszélgetünk, akik szintén ezt az álláspontot képviselik és valósítják meg a gyakorlatban.

Vendégek:

• dr. Bíró Károly – Kozármisleny polgármestere
• Dani Gitta – Bajai önkormányzati képviselő
• Döme Zsuzsanna, Suzi – Budapest, Ferencváros alpolgármestere
• Varga Andrea – Miskolc alpolgármestere

„A mi dolgunk, hogy megmutassuk a kiutat ebből a helyzetből” – Szegénység és önszerveződés a koronavírus idején

Egyre többet hallani, hogy sok közösségbe hamarabb jut el az éhezés, mint maga a vírus. A magyarországi válságkezelés pedig tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, és veszélyezteti a szociális területen dolgozókat is. A május 4-én megrendezett a beszélgetésben a válság társadalmi hatásait jártuk körbe, különös tekintettel a sérülékeny csoportokra azzal a céllal, hogy felderítsük az aktív alulról szerveződő segítő és érdekvédelmi kezdeményezéseket és hangot adjunk nekik.

Meghívott vendégek:

• Bitó-Balogh Zsanett, Jász Krisztina - Még egy falat kampány

• Balázs-Piri Katalin - Józsefvárosi Önkormányzat Közösségi Részvételi Iroda

• Köves Ferenc - SZÁD - Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete

• Molnár Viktória - Utcáról Lakásba Egyesület

"Jó érzés volt egy biztonságos térben saját gondolatokat és élményeket is megosztani" - beszámoló az online nemi egyenlőtlenség képzésről

Április 19. és 27. között zajlott a Közélet Iskolája első online képzése Nemi szerepek és egyenlőtlenségek címmel. A képzést egy online beszélgetés nyitotta és zárta, emellett a hét folyamán egy opcionális videóbeszélgetés is volt. A köztes napokon a résztvevők különböző feladatokat kaptak, amelyeket egyénileg vagy csapatban kellett megoldani.

A szokatlan helyzet ellenére a képzést tartó Juli és Márti sokszínű feladatokkal és anyagokkal készültek, kihasználva az online tér adta lehetőségeket is. A komolyabb témák mellett játékos, kreatív feladatok is helyet kaptak, amelyek szórakoztatóbbá tették a “házifeladat” elvégzését, a bónuszfeladatokért járó jutalom pedig extra szorgalomra ösztönözte a résztvevőket.

Összességében tartalmas és sokszínű képzés volt, a szervezők jól megbirkóztak az online térbe való átültetésével, ahol egyensúlyban volt az elméleti tudásátadás, és a gyakorlati feladatok.

Nagyon fontos témákról beszélgettünk, tanultunk, és jó érzés volt egy biztonságos térben saját gondolatokat és élményeket is megosztani.

Illés Anna beszámolója

További online képzésekért kattints ide!

Tudd meg, hogyan moderáljunk beszélgetést az online térben

"Nincsen elnyomás, nincsen visszaélés a hatalmi státusszal, egyenlőség van"- beszámoló a Felszabadítás pedagógiája képzésről

IMG_8041
from közéletiskolája on Flickr

Nem vagyok gyakorló pedagógus, de több évig tartottam foglalkozást kisiskolásoknak, illetve különböző témákat vizuális, művészeti eszközökkel is feldolgoztam, kamaszokkal és felnőttekkel egyaránt. Már régebben is hallottam a Közélet Iskolájának erről a képzéséről, és mivel egyre többet szeretnék a jövőben pedagógiával, emberekkel foglalkozni, úgy éreztem, itt az idő, hogy részt vegyek.

Sosem szerettem iskolába járni, kimondottan utáltam a frontális, tekintélyelvű – sok esetben megszégyenítéssel is járó – oktatást. Mindig érdekelt, vágytam rá, milyen lehet demokratikusan tanulni, olyan légkörben, ahol nem szorongok állandóan, nem érzem kínosan magam, ha „rosszat” mondok.

Azt is meg akartam vizsgálni, hogy az általam tartott foglalkozások, pedagógiai munkák során nem termelem-e újra észrevétlenül a formális oktatásból hozott berögzült káros működéseket.

„Egyszerre érezhetünk büszkeséget azért, amiért ezek a nők kiálltak, és dühöt, hogy még mindig mennyi minden hátravan a valódi egyenjogúsághoz” – beszámoló a Nők & társadalmi mozgalmak filmklubról

FES20200310_03
from közéletiskolája on Flickr

Március 10-én került sor a Friedrich Ebert Stiftung és a Közélet Iskolája közös, három alkalmas Nők és társadalmi mozgalmak című filmklubja utolsó eseményének megrendezésére. A Nőnaphoz közel, ezúttal az érdeklődők a Dühösen a legszebb (She’s beautiful when she is angry) című, 2014-es dokumentumfilmet láthatták. A film az 1960-as évek nagy hatású amerikai női mozgalmainak eseményeit mutatja be, és olyan bátor nőket szólaltat meg, akik történelmet írtak miközben a saját egyenjogúságért folytatott harcuk forradalommá nőtte ki magát.

A filmben a korabeli megmozdulások főszereplői, büszke, erős nők mesélik el saját történetüket, a mozgalomba való bekapcsolódásuk pillanatától a saját szerepükön át a női egyenjogúság egészére tett hatásokig. Érzékletes beszámolóik bennünk, nézőkben is indulatokat gerjesztenek, egyszerre érezhetünk büszkeséget azért, amiért ezek a nők kiálltak, és dühöt, hogy még mindig mennyi minden hátravan a valódi egyenjogúsághoz.

„Mit tehet igazságtalanság esetén az, aki a ranglétra alján áll?” - beszámoló A munka korlátai filmklubról és beszélgetésről

munka korlátai filmklub miskolc
from közéletiskolája on Flickr

Miskolcon február 26-án került sor a, a „Munka korlátai” című film vetítésére a Friedrich Ebert Stiftung és a Közélet Iskolája közös Munka és Egyenlőtlenségek filmklub sorozata keretében. Az eseménysorozatban a munkaerőpiaci kiszolgáltatottságot vizsgáljuk, különös tekintettel a férfiakat és a nőket eltérően érintő kérdésekre és egyenlőtlen viszonyokra. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a társadalmi mozgalmak és szerveződések hogyan képesek igazságosabb feltételeket teremteni.

Hogyan ismerhető fel egy nyerhető ügy? – beszámoló az akció- és kampányszervezés képzésről

Akció- és kampányszervezés képzés 2020
from közéletiskolája on Flickr

A Közélet Iskolája február 22-én és 23-án egy kétnapos képzés keretében osztotta meg tapasztalatait az akció- és kampányszervezésről a programon résztvevőkkel. A különböző érdekvédelmi szervezetekből érkezők látszólag egymástól távolálló csoportokat képviseltek, a második nap végére viszont egyértelművé vált, hogy a sokszínű társaság jó néhány esetben hasonló dilemmákkal szembesül.

A természet kizsákmányolása mindent megváltoztat? - beszámoló a Nők & társadalmi mozgalmak filmklubról és beszélgetésről

2020.02.18. filmklub
from közéletiskolája on Flickr

A Friedrich Ebert Stiftung és a Közélet Iskolája által indított Nők és társadalmi mozgalmak filmklub sorozat második eseményére február 18-án került sor. Ez alkalommal a Naomi Klein könyvéből készült környezetvédelmi mozgalmakat felvonultató dokumentumfilmet, az Ez mindent megváltoztat (2015) című filmet nézhették meg az érdeklődők. A film olyan helyi közösségek küzdelmeit mutatja be az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve Görögországon át Dél-Indiáig, akik otthonuk és közvetlen környezetük megóvása érdekében felemelték a szavukat az olajkitermelés, a bányászat vagy éppen a szénerőművek ellen.

A film rámutat, hogy az éghajlat pusztításának oka egyáltalán nem a témával kapcsolatos tudatlanság, hiszen mindenki tisztában van a jelenséggel - sokkal inkább politikai döntések sorozata, és a nyugati társadalmak ignoranciája. Felmerül a kérdés, hogy maga az emberi természet hibáztatható-e, amely természetes kapzsiságától vezérelve teszi a nyugati kultúrát a természetet kizsákmányoló kultúrává, vagy esetleg valami más? Naomi Klein egy másik elméletet tár elénk: szerinte ugyanis a mérhetetlen pusztítás oka az a 400 éve táplált hitrendszer, hogy az ember maga a természet ura. A technikai fejlődéssel, és az iparosodással szépen lassan megtanultuk a természetet is a termelés eszközévé alakítani, és használni, (kihasználni) a minél nagyobb tőke érdekében. Ha viszont az ok valóban ez a hit, nem pedig az emberi természet, akkor az - a film tanulsága szerint - megváltoztatható.

"Mit várunk közelmúltunk, az elmúlt három évtized társadalmi mozgalmaitól?" - beszámoló az első részvételi akciókutatás találkozóról

DSC_5884
from közéletiskolája on Flickr

A Közélet Iskolája 2019. október 16-án tette közzé a felhívást  a rendszerváltás utáni társadalmi mozgalmakat vizsgáló részvételi akciókutatásában való részvételre. A jelentkezők közül kiválasztott nyolc fő 2020. január 10-én találkozott először, hogy három együtt töltött nap végére csoporttá alakuljon, és megkezdje a közös munkát. Beszámoló a Küzdelmeink története és jövője című részvételi akciókutatás alapozó képzéséről.

A Küzdelmeink története és jövője részvételi akciókutatás háromnapos alapozó képzésén kutatótársainkkal, a részvételi akciókutatás módszertanával, illetve leendő kutatásunk témájával, a rendszerváltást követő társadalmi mozgalmakkal is meg kellett ismerkednünk. A téma körülhatárolásának nagyvonalúsága szándékos: a részvételi akciókutatás értelmében a kutatás területének leszűkítése, kérdéseinek és eszközeinek konkretizálása egy olyan feladat, amelyet nem a kezdeményezők végeznek el előzetesen, hanem a kutatók, közösen. Azaz, a kutatás pontos irányának kijelölése már a kutatás része: mi az a kérdés, ami minket közösségként foglalkoztat, amire nemcsak választ keresünk, de amiben változást is el akarunk érni?

 

Részvételi akciókutatást (RAK) klasszikusan hátrányos helyzetű csoportok tagjai végeznek; a kutatók érintettsége az, ami a részvételüket indokolja, és amiből organikusan következik a kutatás témája, a kutatás során feltárt tudás, illetve az elért hatás is. Utóbbinak több rétege is lehet: akciók révén változást szándékozik elérni a kijelölt területen, de változást eredményez a kutatás felszabadító ereje a kutatókban magukban is. Az alapozó képzésen több RAK kutatást is megismertünk mint előképet. A PUKAR egy mumbai Nyomornegyedben kezdeményezett részvételi akciókutatást, amely során a nyomornegyedben lakó fiatalokat képeztek ki „mezítlábas kutatóknak”, hogy őket alkalmazva mérjék először fel a negyed egészségügyi helyzetét, majd, miután fény derült a védőoltások drasztikusan alacsony szintjére, tájékoztassák a lakosokat az oltások szükségességéről.

Newest Newer
Older Oldest