Aktuális / Civil szervezet

Alkotmányjogi panasz a civileket megbélyegző törvény ellen

 

23 civil szervezet, mely a Civilizáció kampány során is együttműködik, együtt nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz a civileket megbélyegző törvény miatt.

A külföldről támogatott civil szervezetek elleni törvény alapján minden civil szervezet, amely legalább 7,2 millió forint támogatást kap külföldről, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott szervezetek nyilvántartásába, és ezt a címkét honlapján és kiadványain feltüntetni. Ezen felül az ilyen szervezeteknek az 500 000 forintot meghaladó, külföldről érkező adományok esetén a támogatók személyes adatait is közölniük kell az állammal, amely ezeket az adatokat nyilvánosságra hozza.

A Civilizáció kampány keretében több civil szervezet tiltakozott a megbélyegzés ellen, mivel a jelenlegi magyarországi politikai nyilvánosságban a külföldről támogatott jelző kizárólag arra alkalmas, hogy a szervezetek hitelességét és az irántuk megnyilvánuló közbizalmat aláássa. Mindez pedig sérti a civilek Alaptörvényben biztosított jó hírnévhez, a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogát, valamint sérti a szabad véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságot.

Az Alkotmánybírósághoz eljuttatott alkotmányjogi panaszt 23 civil szervezet együtt nyújtja be, bizonyítva ezzel, hogy nem csupán a kormány által ellenségként megjelölt civil szervezetek tartják jogilag aggályosnak és társadalmilag károsnak a külföldi támogatások átláthatóságáról szóló törvényt, hanem olyanok is, akik ritkábban kerülnek konfliktusba a kormányzattal, így összefognak az őket megbélyegző, a munkájukat megnehezítő törvény ellen. A beadványt a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság jogászai szerkesztették.

Az indítványozók: a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország, az Artemisszió Alapítvány, Az emberség erejével - CUM VIRTUTE HUMANITATIS Alapítvány, Az Autonómia Alapítvány, a BAGázs Közhasznú Egyesület, a Civil Kollégium Alapítvány, a Cordelia Alapítvány, a Szervezett Erőszak Áldozataiért, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület, a Háttér Társaság, az Igazgyöngy Alapítvány, a Jogriporter Alapítvány, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Közélet Iskolája, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Európa Társaság, a Magyarországi Terre des hommes Alapítvány "Lausanne”, a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület, az Ökotárs Alapítvány, a Partners for Democratic Change Hungary Partners Hungary Alapítvány, a PILnet Alapítvány és a Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete.

Az indítvány mintaként szolgál. Ha egy érintett szervezet úgy dönt, hogy megtámadná a törvényt, útmutatóval együtt közzéteszünk az indítványmintát, amit a szervezetek saját adatokkal magukra szabhatnak.

Az alkotmányjogi panasz részleteinek megismeréséhez olvassa el részletes kisokosunkat kérdés és felelet formájában. 

Civilség és politika / civil politika - nyári egyetem

 

Civil vagy és politizálsz? Civil vagy, de nem politizálsz? Civil vagy, ezért nem politizálsz? Egyszerűen csak foglalkoztat civil társadalom és politika viszonya? A Város Mindenkié csoport és a Közélet Iskolája idén is megrendezi – immár a hatodik – közösségi nyári egyetemét. Az idei témánk: Civilség és politizálás kapcsolata, a civil politizálás lehetősége.

Nagyon sokféle módon gondolkodunk ezekről a fogalmakról Magyarországon és a mindennapokban nem könnyű az eltérő elképzelések talaján párbeszédet folytatni, tényleges tevékenységet megvalósítani pedig még nehezebb. Az idei nyári egyetemünk lehetőséget és fórumot biztosít az eltérő nézőpontok tisztázására, illetve ütköztetésére és a gyakorlatban megvalósított tevékenységek tapasztalatainak megismerésére.

Mikor? 2017. augusztus 26-27. (szombat-vasárnap) 10-18h
Helyszín: Gólya Szövetkezeti Presszó – Budapest, VIII. kerület, Bókay J. u. 34.

A belépés ingyenes, előzetesen regisztrálni nem szükséges.

Hátrányos helyzetű, szegénységben élő embereket különösen nagy szeretettel várunk!

A GYEREKET játszóházzal várjuk! Ha a gyerekednek van kedvenc játéka, kérjük hozd magaddal, hogy jól el tudjuk tölteni az időt.

Kérjük, aki megteheti, hozzon magával rágcsálnivalót vagy gyümölcsöt, hogy másokkal megoszthassa!

Mindkét napon 50 fő részére MELEG EBÉDET biztosítunk.

Vidékről érkező résztvevők igényelhetnek utazási támogatást és szállást.

UTAZÁSI TÁMOGATÁS igényléséhez kérjük, írj emailt a kozeletiskolaja@gmail.com címre legkésőbb augusztus 20-ig, amiben benne van, hogy honnan utazol, mivel és mennyibe kerül az utazás.

Ha SZÁLLÁSRA van szükséged a nyári egyetem alatt, kérjük, szintén emailben jelezd felénk legkésőbb augusztus 20-ig a kozeletiskolaja@gmail.com címen.

RÉSZLETES PROGRAM ITT - FOLYAMATOSAN FRISSÍTJÜK

További információ: Dósa Mariann, 06 70 509 8510, kozeletiskolaja@gmail.com

Fotó: Várady István

NGOs: We’re here to stay and to continue our work

 

On Tuesday, 13 June, after two postponed votes, the Hungarian Parliament adopted the Law on the Transparency of Foreign Funded Organisations. The community of civil society organisations united in the Civilizáció campaign continue to believe that the law is unnecessary, stigmatising and harmful. Unnecessary, because Hungarian civil society organisations are already transparent in their operations, provide accurate information about their donors and finances in annual reports and carry out their activities before the public. Stigmatising, because the law implies that organisations which work for the benefit of Hungarian society by receiving foreign grants for their work pose a threat to the country. Harmful, because it undermines mutual trust in society and questions the right to freedom of expression.

We, as civil society organisations, are diverse. However, we are united in our protest against being stigmatised and the efforts to stop us from carrying out our mission. We help millions of people each year by serving homeless persons, giving free legal advice or welfare services, educating or supporting disadvantaged children or senior citizens, or by protecting our environment. We work on genuine and pressing social issues that receive less attention than needed and often do the job of state authorities.

There is reason to fear that the newly adopted law will not stop the several years old governmental campaign to denounce Hungarian civil society organisations. On the contrary, this is a new step in a longer process that aims at fully discrediting civil society organisations. However, there can be no real democracy and civil liberties without independent and critical thinking and a strong civil society.

We, civil society organisations, cherish our diversity but stand united in our goal to make Hungary a better, more liveable place. All organisations affected by the law will keep this in their mind when they make their respective decisions on implementing the law on “foreign funded organisations”. We are convinced that the new law is in breach of Hungary’s Basic Law and many other international treaties ratified by Hungary because it unjustifiably restricts the right to freedom of association and freedom of expression. Hence, by using all opportunities afforded by law, we will continue to protest against the ‘foreign funded NGO’ law before all available domestic and international fora. We are here to stay and to continue our common work as we must not abandon Hungarian society and the people who need and count on our support.

More about the campaign to stop the stigmatization of civil society organizations >>>

Állásfoglalás: Maradunk civilek és folytatjuk!

 

Kétszeri halasztás után június 13-án az Országgyűlés elfogadta a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvényt. A Civilizáció kampányban együttműködő civil szervezetek sokasága fenntartja: ez a törvény felesleges, megbélyegző és káros. Felesleges, mert a civilek már most is átláthatóan működnek, támogatóikról pontos képet adnak az éves beszámolóikban, tevékenységük a nyilvánosság előtt zajlik. Megbélyegző, mert azt sugallja, hogy a magyar társadalomért dolgozó, nemzetközi forrásokat munkájukkal elnyerő szervezetek veszélyt jelenthetnek az országra. És káros, mert aláássa a társadalmi bizalmat és megkérdőjelezi a demokratikus véleménynyilvánítás lehetőségét.

Mi, civilek sokfélék vagyunk, de egyetértésben tiltakozunk a megbélyegzés és ellehetetlenítés ellen. Évente több millió embernek segítünk: hajléktalanokat látunk el, ingyenes jogsegélyt biztosítunk az állampolgároknak, szociális ellátást nyújtunk, hátrányos helyzetű gyerekeket és időseket oktatunk és támogatunk, óvjuk mindannyiunk környezetét. Valós társadalmi problémákon dolgozunk – gyakran állami
feladatokat ellátva – olyan ügyeken, amelyek másoktól nem kapnak kellő figyelmet.

Félő, hogy a most elfogadott törvénnyel nem ér véget a hazai civilek elleni immár több éve zajló kormányzati lejáratókampány. Ellenkezőleg: ez egy folyamat újabb állomása, amelynek a végső célja a civil szervezetek teljes hiteltelenítése lehet. De szabad és kritikus gondolkodás, erős civil társadalom nélkül nincsen valódi demokrácia és állampolgári szabadság.

Mi, civilek sokfélék vagyunk, de összeköt minket a célunk, hogy Magyarországot egy élhetőbb, jobb hellyé tegyük. Minden szervezet elsősorban ezt tartja szem előtt, amikor arról dönt, hogy miképpen jár el a „külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvénnyel kapcsolatban. Megítélésünk szerint az új jogszabály ellentétes Magyarország Alaptörvényével és több, hazánk által is aláírt nemzetközi szerződéssel, ugyanis korlátozza az egyesülési és véleményszabadság mindenkit megillető jogát. Ezért élve a rendelkezésünkre álló törvényes lehetőségekkel, minden hazai és nemzetközi fórumon folytatjuk a tiltakozást ellene. Eközben maradunk, és végezzük tovább közös munkánkat, mert nem hagyhatjuk cserben a magyar társadalmat, nem hagyhatjuk cserben azokat az embereket, akiknek szüksége van a segítségünkre.

További információ a civil szervezetek megbélyegzése elleni kampányról >>>

Civilek nélkül nem megy: Magyarországnak szüksége van ránk

 

A magyar társadalomnak szüksége van a civil szervezetek munkájára. Sokféle és pótolhatatlan munkát végzünk a közjó és a demokrácia kiteljesítése érdekében: az állampolgárok önszerveződésének biztosítunk lehetőséget, keretet adunk közös tevékenységeiknek a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem vagy az érdekérvényesítés területén. Lehetővé tesszük, hogy az állampolgárok csoportjai közösen képviselhessék érdekeiket, részt vegyenek a közéletben és ellenőrizzék a politikai hatalom mindenkori gyakorlóit.

Mi, az állásfoglaláshoz csatlakozó civil szervezetek elutasítjuk a kormány korlátozó és megbélyegző törekvéseit, mert tudjuk, hogy a magyar társadalomnak szüksége van ránk. Olyan ügyekkel foglalkozunk, amikre mások nem fordítanak kellő figyelmet. Kiállunk magunkért és egymásért.

Magyarországnak szüksége van civilekre

Mi, az állásfoglaláshoz csatlakozó civil szervezetek határozottan tiltakozunk az egyesülési szabadságot sértő szabályozás ellen. Ugyanígy elutasítjuk a civil szervezetek és ügyfeleik, szimpatizánsaik, támogatóik megbélyegzését. Ez nemcsak az egyes szervezetek munkáját és megítélését befolyásolja, de általában is korlátozza a demokratikus véleménynyilvánítás, a közügyekben való állampolgári részvétel lehetőségét. Az eddig elhangzott nyilatkozatok alapján a tervezett jogszabály ellentétes lehet a Magyarország által is aláírt, vonatkozó nemzetközi egyezményekkel  és kérdéses, hogy egyáltalán kiállná-e az alkotmányosság próbáját.

A „nemzeti konzultációt” pedig alkalmatlannak tartjuk arra, hogy az állampolgárok valódi, tényeken alapuló véleményt alkossanak, és fejtsenek ki. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy ez nem helyettesítheti a valós társadalmi vitát.

A civil szektor hatályos magyarországi szabályozása megfelelő keretet és kellő biztosítékokat ad ahhoz, hogy a civil szervezetek jogszerűen, átláthatóan és elszámoltathatóan csinálják azt, amire létrejöttek.  Gazdálkodásának átláthatósága ma is kielégítően szabályozott terület, a sajtónyilatkozatokban emlegetett adatok bárki által megismerhetőek.

Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az új jogalkotási elképzelésekről és a “nemzeti konzultációról” csak a sajtóból értesüljünk, hogy egyes politikusok nyilatkozataikban megpróbálják a civileket lejáratni és megosztani. Elvárjuk, hogy az új törvény(módosítás) az érintettek bevonásával, szakmai vitában nyerje el végső formáját, ahogy az egy demokratikus jogállamban elvárható, és ahogy azt Magyarországon is jogszabályok írják elő.

Követeljük, hogy a civil szektor, a civil szervezetek működésének szabályozása az átláthatóság, a támogatások és a tevékenységek szempontjából egységes, a nemzetközi és európai normáknak megfelelő legyen, és biztosítsa az állampolgárok jogát ahhoz, hogy szabadon szerveződjenek és keressenek forrásokat tevékenységükhöz. 

A kiálláshoz csatlakozó szervezetek listája >>>

Civil szervezeti tortúrák

A Közélet Iskolája ötlete kb. 3 éve fogalmazódott meg bennünk, és 2014-ben kezdtük el a szervezet kialakítását. Számos egyeztetés után 2014 februárjában indítottuk el a Közélet Iskolája Alapítvány bejegyzését, ami a várható ügymenet szerint néhány hónapot kellett volna, hogy igénybe vegyen. Végül éppen 12 hónap alatt sikerült az alapítványt hivatalosan is beindítani. De mi is tartott 12 hónapig?

Miután önkéntes ügyvédünkkel több hónapig írtuk a szervezet alapító okiratát, alapítónk végül 2014. február 6-án nyújtotta be először a Fővárosi Törvényszéknek a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet. A február 24-én keltezett válaszban a bíróság hiánypótlást kért tőlünk. Ez a levél sajnos csak késve jutott el hozzánk, mert hiába kértük a bíróságot, hogy ne az alapító címére küldjék a hivatalos levelezést (ő hosszú ideig külföldön tartózkodott), ezt nem vették figyelembe, így hetekig ott várt ránk a postaládában.

Végül, gyors munkával szerencsére éppen az előírt határidőn belül nyújtottuk be a hiánypótlást, amiben a bíróság minden felvetésére reagáltunk: pontosítottunk, töröltünk, és újabb papírokat töltöttünk ki, hogy mindenben megfeleljünk a Ptk.-nak és a civil törvénynek. Ahogyan a bíróság kérte, konkretizáltuk a célokat, a megvalósítás érdekében végzendő tevékenységeket, azt, hogy kiknek kívánunk ösztöndíjat, képzési támogatást nyújtani, mit értünk „egyéb közösségi szolgáltatások és kommunikációs csatornák használata alatt”, és rögzítettük a támogatások tartalmát is.

A bíróság 2014. június 18-i keltezésű elutasító végzése július 2-án érkezett meg. Az indoklás szerint a hiánypótlást „részben hibásan” teljesítettük. Ebben az esetben két lehetőségünk volt: új eljárás keretében benyújtunk egy új alapító okiratot és ezzel azt kockáztatjuk, hogy hiánypótlási eljárásra hivatkozva ismét több hónapot csúszunk vagy fellebbezünk, ami ugyan hosszadalmas eljárás lehet, de ha nekünk adnak igazat, akkor azonnal be leszünk jegyezve. Végül, mivel ügyvédünk nem gondolta megalapozottnak az elutasítás indokait, július 14-én fellebbezett a Fővárosi Ítélőtáblához.

Ügyvédünk érvelésese szerint a bíróságnak nem volt igaza abban, hogy az alapítvány tevékenysége és a vagyonfelhasználás módja esetében a felsorolásnál a „különösen” kitétel használata helytelen lett volna. Mi ugyanis nem példálózni akartunk, hanem a Magyar Nyelv Értelmező Szótárának megfelelően „leginkább, főleg, elsősorban” értelemben használtuk a különösen kifejezést. A másik kifogás az volt, hogy nem magyaráztuk meg a "támogatás" és az "ösztöndíj" közötti különbséget. Mi úgy gondoltuk, ez köztudomású és sok más alapítvány alapító okiratában is szerepel az ösztöndíj, ami egy bevett támogatási forma és nem kíván külön magyarázatot. 

A Fővárosi Ítélőszék végül 2014. szeptember 30-án (itt a nyári ítélkezési szünet miatt telt-múlt az idő) megállapította, hogy a fellebbezés minden pontja megalapozott és utasította az elsőfokú bíróságot arra, hogy a 2014. április 10-én kelt alapító okirat alapján változtatás nélkül vegye nyilvántartásba az alapítványt.

Nagy örömünkre a 2014. október 20-án keltezett végzéssel a bíróság 11.975/2014.számon nyilvántartásba vette az alapítványt. Ekkor azonban észrevettük, hogy a végzésen a kuratórium elnöke új keresztnevet kapott (a bíróság összekeverte két kurátor nevét), amit postafordultával jeleztünk is a bíróságnak, és kértük a javítást. Noha ezt a hibát a bíróság vétette, és semmilyen tartalmi változást nem kértünk a végzéssel kapcsolatban, a bíróság a javítást módosítási eljárásként kezelte, azaz megküldte a javításra vonatkozó határozatot minden kuratóriumi tagnak azzal, hogy ha akarnak, 15 napon belül fellebbezzenek. Ezért – és mert közben megint bezárt a bíróság a téli szünet idejére - a javítási folyamat összesen 3 hónapot vett igénybe. Végül 2015 januárjában megkaptuk a javított végzést, amelyen az elrontott név kézírással volt kijavítva. Így az alapítvány nyilvántartásba vétele 2015. január 14-én emelkedett jogerőre és 2015. január 22-én a Közélet Iskolája Alapítvány végre bejegyzésre is került.

Ez alatt az időszak alatt mi már több támogatóval kapcsolatban voltunk, akik azért nem tudták a pénzügyi támogatásukat eljuttatni hozzánk, mert nem volt hivatalosan bejegyezett szervezetünk. Amikor megkaptuk a jogerős bejegyzést, azonnal elkezdtük intézni az alapítvány adószámának „megszerzését”, de sajnos itt is akadályokba ütköztünk. Mint kiderült, 2015. január 1-jétől elméletileg életbe lépett az elektronikus nyilvántartási rendszer, amelynek keretében egy alapítvány bejegyzésével együtt a bíróság az adószámot is automatikusan kiadja. Ez azonban a mi esetünkben nem történt meg, mert az új rendszer még nem működött és a régi szerint már nem lehetett – volna – adószámot kapni a NAV-tól. Nagyon sok telefonálás és talpalás után – no és a NAV-dolgozók jó szándékú közreműködésének köszönhetően – végül két hét alatt sikerült adószámot kapnunk, és ezzel már meg tudtuk nyitni a bankszámlánkat is.

Volt olyan pont ez alatt az egy év alatt, amikor azt gondoltuk, hogy akár politikai okai is lehetnek annak, hogy ilyen nehézkesen megy a Közélet Iskolája bejegyzése. De ennek nagyon kevés valószínűsége van, és inkább az tűnik az igen egyszerű magyarázatnak, hogy a magyarországi bürokrácia malmai nagyon-nagyon lassan és nehézkesen őrölnek.

Ezt a történetet nem azért írtuk le, hogy sajnáltassuk magunkat. Szerencsére mi a bejegyzési procedúra alatt is tudtuk végezni a munkánkat, és végül egyetlen támogató sem pártolt el tőlünk a bürokratikus nehézségek és a több hónapos késés miatt. Inkább azért osztottuk meg, hogy bemutassuk, mi kell ma Magyarországon egy civil szervezet hivatalos megalapításához a jó ötleten és a jóindulaton kívül: kitartás és türelem, egy karakán ügyvéd, türelmes támogatók és egy lankadatlan ügyintéző – nekünk szerencsére mindez megvolt és másoknak is azt javasoljuk, hogy így induljanak neki egy hasonló folyamatnak.

Ezek a tortúrák nem egyediek és nem is új keletűek. Egy 2006-os kutatásból, amelyről a Magyar Narancs is beszámolt, kiderül, hogy a civil szervezet bejegyzésének bírósági gyakorlat sokszor következetlen és önkényes: "egyazon napon ugyanazok a személyek húsz szervezetet alapítottak. A bejegyzési kérelmet, valamint a csak nevükben (NOSZA X Megyei/Budapesti Közhasznú Egyesület a Nonprofit Szervezetek Jogaiért) és székhelyükben különböző alapszabályokat valamennyi megyei és a Fővárosi Bírósághoz beadták. A 8-40 napon belül visszaérkezett végzésekben nem szerepelt olyan pont, amelyik az összes bíróság kifogásaiban megjelent volna, a legtöbb rendelkezés pedig csupán egy-egy döntnök jogértelmezői fantáziájának a terméke. Bár az egyesület több kérdésben is vitatkozik a végzésekkel, legfőbb kifogása a határozatok - már a jogbiztonságot veszélyeztető mértékű - szórása: volt olyan bíróság, amelyik egy pontban rendelte el a hiánypótlás benyújtását, és volt, amelyik 36-ban."

Mindez kulcsfontosságú kérdést vet fel: hogyan lehet Magyarországon jól működő demokráciát kialakítani, ha az állampolgárok az egyesülési jogukat ennyire bizonytalan és kiszámíthatatlan környezetben kell, hogy gyakorolják?