Aktuális / Közös városunk

Mozgalomból a városházára: progresszív várospolitikák Európában - Közös Városunk konferencia

Közös városunk_nemzetközi konferencia
from közéletiskolája on Flickr

Résztvevők: Florian Schmidt (építési, fejlesztési és ingatlan-gazdálkodási tanácsos, Berlin), Rui Franco (helyettes városi tanácsnok, Lisszabon), Laura Colini (kutató és EU Városfejlesztés szakértő), David Bravo (Barcelona en Comú)

Moderátor: Polyák Levente, urbanista, Eutropian

 

Moderátor: Polyák Levente vagyok és az elmúlt években nagyon sokat dolgoztam Európában önkormányzatokkal és azt láttam, hogy nagyon sok előremutató intézkedés lépett érvénybe az elmúlt időszakban ezekben a városokban. Nemcsak Nyugat-Európában, de Dél-Európában is, sőt még Kelet-Európában is felmerültek ilyesmik. Ez egy nagyon érdekes lehetőség arra, hogy egy kicsit szembesítsük a különböző feleket Európa szerte.

Észrevettük, hogy a legfontosabb intézkedések, amelyekre a civil mozgalmak hatással tudnak lenni a lakhatás, a közösségi terek, a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a dzsentrifikáció és a turizmus. Ezek éppen azok a területek, amelyekkel Budapesten is küzdünk. Tehát nagyon remélem, hogy az itt megosztott tapasztalatok nagyon hasznosak lesznek.

Arra kértül a vendégeinket, hogy először arról beszéljenek, hogyan jutottak el egy mozgalomtól a városházáig – hogyan indítottak mozgalmat, hogyan szereztek politikai erőt és hogyan lettek sikeresek. Valamint, hogy melyek voltak azok a szakpolitikai intézkedések, amelyeket magukkal hoztak és hogyan tudják ezeket valóban bevezetni, amikor már bejutottak a városházára. Különösen úgy, hogy erősen konzervatív bürokratikus korlátok veszik őket körül.

David Bravo: Szeretném megosztani veletek azt, hogy hogyan is kezeljük a dzsentrifikáció témáját Barcelonában elsősorban aktivistaként, illetve a városházán. A Barcelona en Comú civil mozgalommal már egészen a kezdetek óta együtt dolgozom, nagyon jó barátaim vannak ott, és közös küzdünk azért elsősorban helyi szinten, hogy a turizmus és a dzsentrifikáció ne tegye tönkre a várost, valamint a lakhatáshoz és a városhoz való jogért. Mi közösen úgy döntöttünk, hogy be akarunk jutni a város önkormányzatába egy olyan városban, ami több fronton is vesztésre állt. Ilyen volt a turizmus, ahol a városháza inkább a turistákért és nem a helyiekért dolgozott. A másik ilyen az ingatlanpiac és a mobilitás. Barcelonában nagyon sok probléma van az autós közlekedéssel.

Kelet-Európában ez lehetetlen... - Közös Városunk konferencia

Közös városunk_nemzetközi konferencia
from közéletiskolája on Flickr

Résztvevők: Iva Ivsic és Hana Jusic (Zagreb Je NAS!), Joanna Erbel (a Lengyel Városi Mozgalmak Kongresszusának (KRM) tagja és a Lakhatási Innovációs Hivatal igazgatója), Lenka Burgerova (Várostervezési, építészeti és közterületi tanácsnok, Prága)

Moderátor: Udvarhelyi Tessza

Udvarhelyi Tessza: Több oka van annak, hogy ezt a beszélgetést meg szerettük volna szervezni. Van néhány fontos állampolgári kezdeményezés Nyugat-Európában, amelyeknek sikerül vezetést szerezniük fontos városokban. De Kelet-Európáról mindig sokkal kevesebb szó esik, ráadásul Magyarországon elég alacsony az önbecsülésünk és sokszor szoktuk azt gondolni, hogy a csodák csak Nyugat-Európában tudnak megtörténni. Ez a beszélgetés elsősorban arról szól, hogy kitágítsuk a képzeletünket és elképzeljük önmagunkat olyan emberekként, akik tényleg progresszív baloldali politikát vezetnek be a kelet-európai országokban.

A másik ok, amiért nagyon szerettem volna ezt a panelt vezetni, az az, hogy a municipalizmus, amely valamennyire a mozgatórugója volt ennek a konferencia szervezésének, az egyik módja annak, hogy megváltoztassuk a társadalmat. Ehhez egy nagyon jó eszköz, hogy megközelítjük a városokat és a helyi közösségeket. A municipalizmus egyik központi gondolata a politika feminizálása, vagyis az, hogy döntéshozó helyzetbe hozhassunk nőket, olyan pozícióba, ahol tényleg befolyást tudnak gyakorolni a környezetre és azok az értékek, amelyeket képviselnek, a politikában is megjelenjenek. Ez a beszélgetés elsősorban erről a két témáról fog szólni.

Az első kérdés, amiről szeretnék beszélni, ez egy kicsit személyes, de természetesen abban az értelemben, hogy a személyes egyben politikai is. Hogyan kerültetek az aktivizmusba és hogyan a politikába? Van-e különbség a kettő között? Milyen különbséget láttok abban, hogy milyen hatással tudtok lenni a környezetetekre? Vannak-e különbségek, vannak-e hasonlóságok, és mit láttok a saját hatásotokként manapság?

Lenka Burgerova: Hogyan is kerültem az aktivizmusba? Azt hiszem, hogy 16 éves korom óta vagyok aktivista. Azokban az időkben láttam egy templomot, ami borzalmas állapotban volt a középiskolánk közelében. Voltam annyira fiatal, hogy bementem az önkormányzathoz, és azt mondtam, hogy adjanak nekünk pénzt, hogy felújíthassuk a templomot. Annyira meglepődtek, hogy azt mondták, oké. Tényleg adtak pénzt az 1990-es évek végén, eléggé sok pénzt, és aztán nagyon sok munka után tényleg fel is újítottuk a templomot. Ez volt az az esemény, ami ráébresztett arra, hogy sok esetben tényleg csak kérni kell és a politikusok akár még meg is csinálják, amit szeretnénk.

Hogyan szervezzünk sikeres kampányt? - Közös városunk konferencia

Közös városunk_nemzetközi konferencia
from közéletiskolája on Flickr

Vendég: Hana Jusic és Iva Ivsic (Zagreb Je NAS!)

Moderátor: Bálint Mónika (Civil Kollégium Alapítvány)

(a beszélgetés szerkesztett változata)

Bálint Mónika:Kb. egy évvel ezelőtt ismerkedtem meg a mozgalmatokkal és nagyon izgalmas volt az, ahogyan bevonjátok az embereket. Hogyan építettetek fel egy kampányt alulról szerveződve és mi volt az a módszer és hangvétel, amivel sikerült elérnetek az embereket?

Hana Jusic: Az egyik legnagyobb sikerünk az volt, hogy mindössze három hónappal az önkormányzati választások előtt gyűltünk össze először. Ez azért eléggé optimista dolog volt. Három hónap alatt elég nagy láthatóságot szerezzünk ahhoz, hogy komoly esélyt szerezzünk arra, hogy bejussunk az önkormányzatba. A Zagreb je Nasba a kezdeményezők mindenféle aktivista mozgalmakból jöttek. Például néhányan a 2009-es diákmozgalmakból érkeztek, ottani aktivisták voltak, akiknek már volt múltjuk az önkormányzattal való harc területén. Ők úgy gondolták, hogy egy politikai platformot hoznak létre, ami összegyűjti azokat az embereket, akik nem bíznak a politikai pártokban. Horvátországban a politikai pártok nem nagyon népszerűek, hiszen sokan korruptnak látják őket.

Először a tagok a mi aktivistáink volta, de mivel nem akartuk, hogy ez a kezdeményezés be legyen zárva egy értelmiségi körbe, meghívták azokat az embereket is, akik a különböző helyi küzdelmekben vettek részt és konkrét ügyekért harcoltak. Ők olyan emberek voltak, akik a saját negyedükben aktívak voltak és nem volt hozzánk hasonló hátterük. Ugyanígy igyekeztünk minél nagyobb láthatóságot elérni a médiában, illetve művészeket megszólítani és a magunk oldalára állítani. Három hónap alatt a mozgalom egyre nagyobbra duzzadt. Az emberek, akik különféle területekről érkeztek, mind hozzátettek ehhez a mozgalomhoz.

Hálózatos részvétel a városi demokráciában - Közös városunk konferencia

Vendég: Bernardo Gutiérrez (MediaLab Prado)

Moderátor: Polyák Levente (Eutropian)

(a beszélgetés szerkesztett változata)

Moderátor: Bernardo Gutiérrez-zel vagyunk itt, aki Madridban dolgozik, a madridi MediaLab-Prado laborjának vezetője és a 15M mozgalomnak is a tagja. A mai témánk a hálózatos részvétel a városi demokráciában, vagyis az, hogy hogyan lehet részt venni, milyen formái vannak a részvételnek, beleértve a digitális technológiát is. Ezekről fogunk beszélgetni. Az első kérdésem, hogy miért a részvételi döntéshozatal a magja az egész mozgalomnak, ez hogyan bontakozott ki?

Lakhatás és a városhoz való jog - Közös Városunk konferencia

DSC00212
from közéletiskolája on Flickr

Vendég: Joanna Erbel (Lengyel Városi Mozgalmak Kongresszusa, Lakhatási Innovációs Hivatal)

Moderátor: Misetics Bálint

(a beszélgetés szerkesztett változata)

Misetics Bálint: A vendégünk Joanna Erbel szociológus és városi aktivista, aki 2014-ben Varsóban a Zöld párt polgármesterjelöltje volt és városi mozgalmakban is dolgozik. Ő felelt Varsó lakásfejlesztési politikájának kidolgozásáért és jelenleg annál a szervezetnél dolgozik, amely a kormány lakáspolitikájának végrehajtásáért felelős. Először Joanna bemutatja a Lakhatás 2030 programot, amely Varsó lakhatási stratégiai programja, majd két témát fogunk részletesebben átbeszélni. Az első a lakásbérleti piac, a második pedig a kilakoltatások. Fogunk beszélni egy konkrét törvényről is, ami Magyarország vonatkozásában nagyon érdekes lehet a szociális lakhatás tekintetében, mert lényegében jogot biztosít a szociális bérlakásokhoz azok számára, akiket kilakoltattak vagy akiket a kilakoltatás fenyeget, amennyiben megfelelnek bizonyos feltételeknek.

A helyi politika megújítása Magyarországon - Közös Városunk konferencia

DSC00454
from közéletiskolája on Flickr

A helyi politika megújítása Magyarországon

Vendégek: Baranyi Krisztina (önkormányzati képviselő, Budapest IX. kerület), Gidai Judit (MOST Egyesület, Veszprém), Pikó András (C8 - Civilek Józsefvárosért), Varga Andrea (Padtársak, Miskolc)

Moderátorok: Kemény Vagyim (Tilos rádió), Nyári Juli (Civil Hírügynökség, Tilos Rádió)

(a beszélgetés szerkesztett változata)

Nyáry Juli: Nagyszerű példákat hallottunk az elmúlt másfél napban a konferencián. Ti hogyan kezdtétek, hogyan keveredtetek bele a politikába, mi volt a motiváció? Magyarországon az aktivista egyenlő a reménytelen küzdelmet viselővel. Mi az, ami ebben a reménytelen küzdelemben ad valami hátteret?

Baranyi Krisztina: Én azért lettem politikus, mert aktivistaként nem lehet semmire jutni. Konkrétan a 2008-2009-es romák elleni gyilkosságsorozat után kezdtem el érdeklődni a közélet iránt, aminek éppen ma van a 10 éves évfordulója. Azt éreztem, hogy a Magyarország történetében példátlan rasszista indíttatású gyilkosságsorozat nem kelt semmilyen hullámot a magyar közéletben. Azóta sem történt meg a szembenézés ezzel. Ezért kezdtem a közélettel foglalkozni és akkor még civil voltam. Később azért lettem párttag, hogy azokat a célokat, amikért dolgozom, érvényre tudjam juttatni, eredményeket tudjak elérni. Mert azt láttam, hogy a magyarországi civil tevékenység az addig tud eljutni, hogy megjeleníti a problémákat, viszont a megoldásra nincsenek eszközei, így a politikának kell beavatkozni. Egy jó ideig reménytelennek láttam azt, hogy civil kezdeményezéssel valódi változást lehessen elérni.

Hogyan születik egyetlen témából nagyobb vízió a városról? / Közös városunk konferencia

DSC00415
from közéletiskolája on Flickr

Vendég: Dobrica Veselinovic (Ne Da(vi)mo Beograd)

Moderátor: Udvarhelyi Tessza

(a beszélgetés szerkesztett változata)

 

Udvarhelyi Tessza: Workshopunk témája, hogy miként születik egyetlen apró témából kiindulva egy nagyobb vízió az egész városról. Ez azért fontos, mert ha megnézzük Budapest mozgalmi térképét, akkor nagyon sok csoportot látunk, akik különböző ügyekért küzdenek, de nincsenek nagyobb városi mozgalmak. Ez a beszélgetés nagyon fontos nekünk, mert jelenleg ott tartunk, hogy vannak állampolgárok, akiket érdekelnek bizonyos ügyek a városban, de egymástól elszigetelten működnek és nagyon félnek attól, hogy politikával foglalkozzanak, vagy attól, hogy az aktivizmusuk nagyobb léptéket öltsön. Meghívtuk Dobrica Veselinovic-ot Belgrádból, aki megosztja velünk saját tapasztalatait. Ő is saját mozgalmat szervezett, ami egy konkrét témával kezdődött, azután átfogóbb politikai kérdésekkel kezdett foglalkozni. Dobrica el fogja mondani, hogy milyen kontextusban alakultak meg és, hogy mi az ő mozgalmuk, én pedig közbe fogom szúrni a kérdéseimet és titeket is biztatlak, hogy tegyétek fel a kérdéseiteket.

Dobrica Veselnovic: Belgrádban nagyon érdekes a helyzet, hiszen Szerbia és Magyarország között nagyon sok a hasonlóság. Látni fogjuk a hasonlóságokat, amelyek kormányaink részéről mutatkoznak meg. Fogok beszélni arról, hogy miként kezdődött a mozgalmunk és miként fejlődött tovább és hogyan indultunk a tavalyi önkormányzati választáson. Bemutatok néhány rövidfilmet és videót, valamint szó lesz arról, hogy miért a kacsa a mozgalom jelképe.

Zöld ügyek – a közös minimum? / Közös Városunk konferencia

DSC00138
from közéletiskolája on Flickr

Vendégek: Iva Ivsic és Hana Jusic (Zágráb a MIÉNK! – Zagreb Je NAS!), Željko Milovanović (Kerékpárosok és gyalogosok listája, Maribor )

Moderátor: Balogh Samu

(a beszélgetés szerkesztett változata)

Balogh Samu: A mostani témánk a zöld ügyek mint egy lehetséges közös nevező. Az eredeti ötletünk az volt, hogy szakpolitikai témákról beszéljünk, de mivel ezeket mindenki ismeri, aki a teremben van, fontos volna, hogy más szempontokat is megismerjünk, főleg, hogy Magyarországon választási évben vagyunk. Kérlek, mutassátok be magatokat és a munkátokat!

Željko Milovanović: Be fogom mutatni a biciklis és gyalogos pártunk (vagy listánk) tevékenységét. Maribor, a szülővárosom, Szlovénia keleti felében található és az ország második legnagyobb városa. Jugoszláviában a legfontosabb nehézipari központ volt, de a függetlenség és a kapitalizmus bevezetése után összeomlott az ipar. Ennek a hatásait még ma is lehet érezni, hiszen itt az egyik legmagasabb munkanélküliség az országban.

Gazdaságfejlesztés közösségi alapokon / Rui Franco a Közös Városunk konferencián

Vendég: Rui Franco, helyettes városi tanácsnok, Lisszabon

Moderátor: Polyák Levente, urbanista, Eutropian

(a beszélgetés szerkesztett változata)

Polyák LeventeMiért fontos egy európai városnak, hogy több teret adjon a szociális vagy kooperatív gazdaságnak?

Rui Franco: Igyekszem őszintén, szabadon szólni erről, hogy minél nyíltabban tudjunk erről beszélni. Az a benyomásom, hogy a szabadpiac néven ismert jelenség nem segíti elő a tisztességes társadalmat és gazdaságot. A piacot nem érdekli az, hogy mindenkinek joga van a tisztességes munkához, lakhatáshoz és élethez. Különösen a sűrűn lakott nagyvárosokban gyakran nagyon magas a tőke és a termelés koncentrációja. Így miközben ezek a városok gazdasági szempontból sokszor erősebbek az országos átlagnál, megjelenik a generációkon átívelő szegénység is. A liberális gazdaságpolitika eszköztelen, hogy a javakat a nagyvárosokban megfelelően ossza el a gazdag vállalatok és a szegény közösségek között.

Our Common City – International Conference

 

Activists, community leaders and experts, who are either trying to get into local politics or who already sucessfully got in, came from nine different cities from all around Europe to the Our Common City conference. The goal of the event was to demonstrate to the Hungarian public that politically successful civil activism is possible, and not just in the usual suspect Western European countries but in the surrounding Central and Eastern European countries as well. The conference closed with a Hungarian round-table discussion, where two participants from the countryside and two from Budapest talked about their tasks and oppportunities in 2019.

Close to four hundred people attended the Our Common City international conference on February 22 and 23 in Budapest. Representatives of politically successful urban movements shared their experiences and opinions in round-table discussions and workshops for two days.

In the last few years we have seen a new political movement emerging around Europe: aware and active citizens who are fighting for their cities, for the development and improvement of their broader community by taking a political role. The right to the city, fair redistribution of the urban goods, a sustainable, a livable and healthy environment are the main focus of these organizations. Certain organizations emerged from one-off citizen protests, others decided after years of hard work to raise their activity to a new level and enter the arena of political representation.

One of the speakers at the conference represented Barcelona en Comú, which was organized in 2015 for the election of the housing activist Ada Colau Ballando as the mayor of Barcelona. Besides Southern European examples (Madrid, Lisboa), there was a special focus on the realities and peculiarities of the Central and Eastern European region. Alongside Berlin, respresentatives from Warsaw, Prague, Zagreb, Belgrade and Maribor spoke about their experiences of partaking in politics as a civil or even as a woman.

The participants of the Hungarian round-table discussion (Kriszitina Baranyi, Judit Gidai, András Pikó and Andrea Varga) talked about how it is possible to make changes in their cities – making them more just, more sustainable and more inclusive – from within the municipality, outside the municipality or on their way there.

Videos of the roundtable discussions:

From movement to the city hall

It's impossible in Eastern-Europe

The reformation of local politics in Hungary

Recordings of the workshops:

How to creat a larger vision from a single issue?

Networked participation

Green spaces - the common ground

How to organize a successful campaign?

Community-based economic development

Housing and right to the city

The conference was organized by the School of Public Life from Budapest and Eutropian from Vienna.

All the photos of the conference can be found here.

Photo: Gabriella Csoszó

Older Oldest