Ez a bejegyzés részlet a Közélet Iskolája online találkozószervezési kézikönyvéből
Közhely, hogy még a felnőttek sem képesek igazán hosszan egy dologra koncentrálni - ez az online technikával fokozottan igaz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk a megbeszélésekről, mert azoknak úgysincs értelme, csak meg kell találnunk a módját, hogy fenntartsuk az emberek figyelmét.
Ez a bejegyzés részlet a Közélet Iskolája online találkozószervezési kézikönyvéből
Az online térben is számos kihívással találkozik a moderátor. Összegyűjtöttünk pár ilyen tipikus helyzetet és hozzájuk egy sor megoldási javaslatot. Természetesen nem minden csoport egyforma, így ezek nem garantált módszerek, viszont azt reméljük, hogy jó kiindulópontot és ötleteket adhatnak a hatékony és élvezetes közös munkához.
Mit lehet tenni, ha…?
Ez a bejegyzés részlet a Közélet Iskolája online találkozószervezési kézikönyvéből
Ha megkérdezünk valakit, hogy mikor ítélhetünk egy megbeszélést sikeresnek, valószínűleg többé-kevésbé azt a választ kapjuk, hogy a sikeresség attól függ, meg tudjuk-e valósítani azt a célt, amelyet előre kitűztünk a csapat elé. Haladtunk-e a megbeszélni valókkal, meghoztuk-e a szükséges döntéseket, ismerjük-e a következő lépéseket? Ez valóban nagyon fontos fokmérője egy eredményes találkozónak, és önmagában sem kis cél, de emellett más, nem ennyire magától értetődő tényezők is hasonló súllyal eshetnek latba.
A sikeresség másik, nem annyira egyértelmű fokmérője az is lehet, hogy a résztvevők szívesen vannak-e jelen. Fontos figyelnünk arra, hogy fenntartsuk a tagok motivációját például a demokratikus és közösségi működésen keresztül. Biztosítanunk kell, hogy mindannyian meg tudjanak nyilvánulni és beleszólhassanak az őket érintő ügyekbe, valamint hogy arra is adjunk lehetőséget, hogy a tagok egymáshoz is tudjanak kapcsolódni, és ezáltal megéljék a közösséget.
Ez a bejegyzés részlet a Közélet Iskolája online találkozószervezési kézikönyvéből
Az online találkozókra különösen igaz, hogy az előkészítésre, tervezésre érdemes nagy figyelmet fordítani. Online könnyebb elveszteni a résztvevők figyelmét, elveszteni a fókuszt, de közös szabályokkal, előre meghatározott célokkal, jól használt eszközökkel feszessé és eredményessé tudjuk tenni a találkozókat.
Ez a bejegyzés részlet a Közélet Iskolája online találkozószervezési kézikönyvéből
Az online találkozók végén gyakran hasznos, ha kérünk visszajelzést a résztvevőktől: ez egyrészt egyértelmű lezárása a megbeszélésnek, másrészt ezáltal megtudhatjuk, hogy ők hogy látták a találkozót. A kérdés tőlünk függ, és attól, hogy mi a pontos célunk a zárókörrel. “Mit emelnél ki a megbeszélésből?” “Mit viszel el magaddal?” “Mit tanultál?” “Hogy érezted magad?” “Mit tudsz a találkozóból hasznosítani?” - ezek és sok más kérdés mind megfelelő lehet.
A Covid19 járvány miatt átalakult az életünk. Az egyik meghatározó változás, hogy meg kellett tanulnunk személyes találkozások nélkül működtetni a szervezeteinket, vagyis a megbeszéléseink és a nyilvános és közösségi eseményeink is átkerültek az online térbe.
Ezt a kézikönyvet az online átállás tapasztalatai alapján készítettük elsősorban azoknak, akik az alulról szerveződő csoportjuk, civil szervezetük online működését szeretnék fejleszteni.
A Közélet Iskolájában is sok kihívással találkoztunk a hirtelen átállás során: meg kellett tanulnunk az online eszközök használatát, kapcsolatot tartani egymással, megélni közösségi pillanatokat és stratégiai döntéseket hozni - mindezt úgy, hogy csak apró bélyegképeken látjuk egymást. Fontosnak tartjuk, hogy megosszuk egymással a tapasztalatainkat, tanuljunk egymástól, hogy képesek legyünk online is fenntartani és építeni a közösségeinket, szerveződni és tervezni. Fontos, hogy az egyre meghatározóbb digitális eszközöket a magunkénak érezzük és éljünk ezekkel, és fontos az is, hogy a járvány ellenére is megtartsuk a biztos szervezeti alapunkat, amire építhetünk, amikor újra tere lesz a személyes közösségi és érdekvédelmi munkának.
Az online működést sokan kényszerből tanultuk meg, de vannak olyan előnyei, amik miatt mi a járványtól függetlenül a jövőben is biztosan tartunk online programokat. Sokaknak ez a forma hozzáférhetőbb: sok olyan képzésrésztvevő jutott el hozzánk kistelepülésekről, mozgáskorlátozott emberként vagy kisgyerekes szülőként, akik a hosszabb, személyesen tartott képzéseinken nem tudtak volna részt venni.
Az online moderálási kézikönyv tartalmazza a Közélet Iskolájában az elmúlt egy évben felhalmozott tapasztalatainkat, amelyekre a saját találkozóink során, más szervezetek stratégiai tervezésének vezetésével vagy a képzéseink online megtartásával tettünk szert.
A kézikönyvben ezekkel a témákkal foglalkozunk: szó lesz a moderálás alapjairól és arról, hogy miben más online moderálni mint élőben. Majd írunk a találkozók előkészítéséről és felépítéséről, mutatunk kevés technikai tudást igénylő facilitálási eszközöket és bonyolultabb, de ingyenes felületeket is, amik fel tudják dobni az online megbeszéléseket. Külön kitérünk a csoportdinamikára is, vagyis hogy hogyan tudunk közösséget építeni online, és hogyan oldjunk fel moderátorként nehéz csoporthelyzeteket, hogyan segítsük, hogy mindenki egyenlően részt tudjon venni a megbeszéléseken.
A teljes kézikönyv megtekintéséhez kattints ide!
V. Szabó Júlia beszámolója
A járvány okozta gazdasági és társadalmi válság kezelésében jelentős szerepet játszanak az önkormányzatok. Számos település közösségi szolidaritási programokat indított, hogy önkénteseket szervezve, pénzt és eszközöket gyűjtve segítse az embereket. A veszélyeztetettek ellátásától kezdve, a szociális étkeztetés biztosításán keresztül a hiteles információk terjesztéséig sokféle módon tesznek a helyi lakosokért.
A Közélet Iskolájában azt gondoljuk és tanítjuk, hogy fontos, hogy az önkormányzatok minél közvetlenebbül kapcsolódjanak a helyi közösségekhez, és nyitottan működjenek az állampolgárok minél mélyebb szintű bevonásával. A beszélgetésben olyan önkormányzati politikusokkal beszélgetünk, akik szintén ezt az álláspontot képviselik és valósítják meg a gyakorlatban.
Vendégek:
• dr. Bíró Károly – Kozármisleny polgármestere
• Dani Gitta – Bajai önkormányzati képviselő
• Döme Zsuzsanna, Suzi – Budapest, Ferencváros alpolgármestere
• Varga Andrea – Miskolc alpolgármestere
Az eredeti angol nyelvű cikk itt érhető el
A cikk szerzői: Nick Beddow, Jez Hall és Pete Bryant
Nagy öröm látni a kis közösségekben felbukkanó, egymás segítésére létrejött sokféle közösségi kezdeményezést. Minden szomszédsági közösségben fantasztikus emberek vannak kiaknázatlan tudással és tapasztalattal. Az összefogás nagyon fontos mentőövet jelent azok számára, akiket legjobban sújt a koronavírus járvány, akár a fizikai izoláció miatt, akár mert nem érik el azokat a támogatási lehetőségeket, amelyekre szükségük lenne a krízis alatt.
Az emberek összehozása és összetartása azonban sokszor nehezebb, mint azt gondolnánk. A Shared Future tapasztalata közösségfejlesztés és közösségszervezés terén az, hogy vannak bizonyos dolgok, amelyekről fontos elgondolkodni mielőtt belevágunk valamilyen közösségvezérelt kezdeményezésbe, amelyre nagy igény mutatkozik.
Ebben a blogbejegyzésben arra invitálunk, hogy állj meg egy pillanatra és gondold át, hogyan szervezitek meg a munkátokat és hogyan biztosítjátok annak fenntarthatóságát. Ha figyelmen kívül hagyunk néhány fontos szempontot, könnyen beleütközhetünk olyan, sokak által ismert buktatókba, amelyek útjában állnak a sikeres közösségszervező akcióknak. Összeszedtük azt a 10 legfontosabb szempontot, amelyeket mi a legfontosabbnak tartunk ebben a tekintetben:
Rengetegen állnak át ezekben a hetekben az otthoni munkavégzésre, ami sokak számára nagy kihívást jelenthet, különösen akkor, ha korábban még sosem kellett ilyen módon szervezniük a feladataikat. Mi a Közélet Iskolájában már a karanténidőszak előtt is gyakran dolgoztunk otthonról, ezért most összegyűjtöttünk néhány olyan tippet, amelyek nekünk hasznosnak bizonyultak. A cikk végén pedig arról is olvashattok, hogy szerintünk milyen hosszabb távú pozitív hatása lehet a most kialakított munkamódszereknek.
