Aktuális / Szabad_október

Forradalmat írunk – Szépírói pályázat a Szabad Október Fesztivál alkalmából

 

A 20. századi magyar történelem két, talán leginkább inspiráló eseménysorozatáról emlékszik meg a Szabad Október Fesztivál, immár második alkalommal a Gólya Szövetkezeti Presszó, a Kettős Mérce blog és a Közélet Iskolája közös szervezésében. Az 1956-os és az Őszirózsás forradalom baloldali gyökereit szeretnénk feleleveníteni, újra élővé tenni. Különösen, hogy a két forradalom baloldali eszmeisége már szinte teljesen kikopott az emlékezetünkből, illetve az uralkodó jobboldali kurzus kisajátította ezek értelmezését. Ennek pedig súlyos következményei vannak: az eltorzított, meghamisított emlékezet könnyen igazol a forradalmak szellemiségével ellentétes, elnyomó rendszereket és intézkedéseket.

A fesztivál szervezőiként idén is az egyik fő céljuk, hogy újjáélesszük ezt az emlékezetet és kifejezetten baloldali szemszögből értelmezzük a 20. századi magyar történelemnek ezt a két nagyon szép epizódját. Meggyőződésünk, hogy sokat tanulhatunk ezekből a történelmi eseményekből, és ez a tudás inspirációként és tanulságokkal szolgálhat a magyarországi demokratikus baloldali kultúra számára. Épp ezért azt szerettük volna, ha a fesztivál arra is alkalmat teremt, hogy összejöjjünk és közösen gondolkodjunk arról a társadalmi rendszerről, amiben ma Magyarországon élünk és még inkább arról, hogy hogyan tudjuk ezt megváltoztatni – ha már forradalmakról beszélünk: felforgatni.

A magyar baloldali forradalmi hagyományokról nem csak történeti szempontból kell beszélnünk, a nyilvános tér más megszólalási lehetőségeit is szeretnénk megnyitni. Az irodalom a személyesről és a politikairól való gondolkodás, a felforgatás és a forradalmiság kreatív terepe. A Szabad Október Fesztivál irodalmi pályázatán a forradalom, az elnyomás elleni harc, a szabadság gondolatával foglalkozó írásokat várunk. Olyan írásokat várunk, amelyek kapcsolódnak, akármilyen távolról is, a fesztivált megihlető forradalmak eszméihez. Az irodalmi megszólalás lehetőségét is szélesebb körben szeretnénk megteremteni, ezért egyaránt várjuk azon szerzők írásait, akik eddig nem írtak szépirodalmat vagy nem jelentették meg írásaikat, és már publikáló írók munkáit.

Várjuk a pályázatokat, a következő kategóriákban:
- 25 év alatti kötettel rendelkező vagy irodalmi folyóiratban rendszeresen publikáló szerzők
- 25 év alatti eddig rendszeresen még nem publikáló szerzők
- 25 év feletti kötettel rendelkező vagy irodalmi folyóiratban rendszeresen publikáló szerzők
- 25 év feletti eddig rendszeresen még nem publikáló szerzők

A pályázók közül a szervezők zsűrije* (Dósa Mariann, Fehér Renátó, Lóránd Zsófia) válogatja ki azokat, akik a fesztivál irodalmi estjén felolvassák majd a pályaművüket.

A felolvasott szövegekre a fesztivál közönsége szavaz majd, a közönségdíjas szerzők szövegei megjelennek a fesztivál internetes felületein és a zsűritagok szívesen segítenek az egyéb publikálási lehetőségek feltérképezésében.

A pályázathoz a következőket kérjük megküldeni a kozeletiskolaja@gmail.com e-mail címre, 2017. október 15-ig:

  • Max. 5 oldal próza vagy vers
  • Bemutatkozás vagy rövid életrajz 
  • Ha van, publikációs lista (A pályázásnak nem feltétele!)


A zsűri döntéséről mindenkit értesítünk 2017. október 20-ig.

A felolvasás helye és időpontja: 2017. október 27. péntek, 18.00, Gólya

* A zsűri tagjai:
- Lóránd Zsófia eszmetörténész, több mint tíz évig dolgozott szerkesztőként és irodalomszervezőként. Ezen idő alatt a JAK (József Attila Kör Irodalmi Egyesület) elnökségi tagja, a BÓRA Könyvek és a JAK Világirodalmi Sorozat sorozatszerkesztője és a JAK-Solitude Csereprogram programvezetője volt.
- Fehér Renátó költő, a Hévíz folyóirat és a Litera.hu szerkesztője, a József Attila Kör Irodalmi Egyesület tagja, irodalmi tehetséggondozással foglalkozik a Független Mentorhálózat keretében.
- Dósa Mariann, a Közélet Iskolája oktatási programjának vezetője

Támogasd a Közélet Iskoláját, hogy a képzéseinken minél több ember vehessen részt ingyenesen!

Szabad Október Fesztivál

DSC09354
from közéletiskolája on Flickr

Idén először szerveztük meg a Szabad Október Fesztivált, hogy a 20. századi magyar történelem két, talán leginkább inspiráló eseménysorozatának emlékét ápoljuk, és közösségi élményt nyútsunk azok számára, akik szívesen gondolkoznak velünk a baloldal örökségéről, és jövőjéről. Az 1956-os és az Őszirózsás forradalomnak is erős baloldali gyökerei voltak, ez azonban már szinte teljesen kikopott az emlékezetünkből, illetve az uralkodó jobboldali kurzus kisajátította ezek értelmezését. Ennek pedig súlyos következméyei vannak: az eltorzított, meghamisított emlékezet könnyen igazol a forradalmak szellemiségével ellentétes, elnyomó rendszereket és intézkedéseket.

A fesztivál szervezőiként az egyik fő célunk az volt, hogy újjáélesszük ezt az emlékezetet és kifejezetten baloldali szemszögből értelmezzük a 20. századi magyar történelemnek ezt a két nagyon szép epizódját. Meggyőződésünk, hogy sokat tanulhatunk ezekből a történelmi eseményekből, és ez a tudás inspirációként és tanulságokkal szolgálhat a magyarországi demokratikus baloldali kultúra számára. Épp ezért azt szerettük volna, ha ez az egy hét arra is alkalmat teremt, hogy összejöjjünk és közösen gondolkodjunk arról a társadalmi rendszerről, amiben ma Magyarországon élünk és még inkább arról, hogy hogyan tudjuk ezt megváltoztatni – ha már forradalmakról beszélünk: felforgatni

Három nagyon különböző területen, de hasonló célokkal dolgozó szervezet közös elképzelése és munkája volt a fesztivál: a Kettős Mérce blog régi törekvése, hogy az online politikai újságírás mellett közösségi programokkal is hozzájárulhasson a hazai baloldali kultúra újjáépítéséhez; a Közélet Iskolája számára fontos cél, hogy a formális oktatási és kutatási programjai mellett szabadidős események szervezésével is hozzájárulhasson a magyarországi mozgalmi élet kivirágzásához; a Gólya Közösségi Ház pedig a megalakulása óta egy olyan hely szeretne lenni, ahol teret és figyelmet kaphatnak az ilyen balos mozgalmi közösségi programok.    

A fesztivál nyitóprogramja a Munkásmozgalmi Könyvtár megnyitója volt, ahol Kalmár Szilárd mutatta be a munkásmozgalmi emlékezet több ritkaságát, amelyekbe bele is lehetett lapozni. Ezt követte A Város Mindenkié csoport október 23-ai megemlékezése, ahol Pető Andrea történész mesélt a nők ’56-os szerepvállalásáról, Csengei Andrea pedig arról a lakásfoglaló mozgalomról, amelyre a forradalom által keltett zűrzavarban kerülhetett sor. A forradalom gazdasági alapját jelentő munkástanácsok történetét is feldolgoztuk egy előadás, illetve beszélgetés keretében, szakítva azzal a gyakorlattal, hogy 1956 kapcsán szinte mindig csak a szovjet hadsereg elleni fegyveres harcokról és a megtorlásról esik szó, és nem beszélünk arról a szabadságvágyról, ami a gyárakban és üzemekben nyilvánult meg 1956 őszén. 

Az 1918-ban lezajlott Őszirózsás forradalom hiába az egyik leginspirálóbb epizódja a közös múltunknak, ha nem vagyunk történészek, akkor jó eséllyel meglepően keveset tudunk és még kevesebbet beszélünk róla. Ezért a feszivál egyik programja egy olyan szabadegyetem volt, ahol a résztvevők az Őszirózsás forradalommal kapcsolatos témákról hallgathattak rövid előadásokat. Egy másik estén pedig az Agitátorok című – elkészülte után betiltott -  filmet vetítettük, ami a Népköztársaság bukása utáni néhány hónapot dolgozza fel Sinkó Ervin Optimisták című regénye alapján. A vetítés után a legkitartóbb résztvevőkkel arról beszélgettünk, hogy hogyan viszonyulhat a ma demokratikus baloldala a Tanácsköztársasághoz, és arról, hogy mit jelenthetett 1969-ben ez a film. A fesztivált egy történelmi sétával zártuk. Középső-Józsefváros a munkásmozgalmi élet kiemelt színhelye volt a századfordulón és a 20. század első felében, így mind az Őszirózsás forradalom, mind 1956 története csonka lenne a kerületrész helytörténete nélkül.

Összességében nagyon örülünk, hogy megtörtént ez a fesztivál, mert a baloldali történelmi emlékezet fájó hiányait kezdtük el betömni vele és erre nagyon büszkék vagyunk. A programok  sokszínűek voltak, így nagyon különböző közönséget vonzottak – a kisgyerekes családoktól a tapasztalt aktivistákig mindenki megtalálta a neki szóló, őt érdeklő eseményt, amiből tanulni és inspirálódni tudott. Az előadók pedig nagyon felkészültek voltak és mindenki komolyan vette a kérésünket, hogy könnyen hozzáférhető módon beszéljen témájáról. Azt biztos, hogy az ő lelkesedésük révén sikerült barátságos légkört teremtenünk, de abban szeretnénk fejlődni, hogy a résztvevők aktívabban be tudjanak vonódni a programokba – akár a beszélgetésekbe, kialakuló vitákba, akár már az események megszervezésébe is. Épp ezért jövőre szeretnénk a szervezők körül kialakulóban lévő közösségeket jobban bevonni a fesztivált megelőző hónapok munkájába is, illetve aktívabban és szélesebb körben terjeszteni a fesztivál hírét. A kezdetektől az volt a tervünk, hogy ebből a fesztiválból hagyományt csinálunk, évről évre egyre gazdagabb és színesebb programmal és egyre több résztvevővel. Jövőre folytatjuk – és talán már nem is csak Budapesten!

Gólya Szövetkezet, a Kettős Mérce blog és Közélet Iskolája