Aktuális / Választások

Kit érdekelnek a választások? Minket!

 

2018 januárjában háromnapos műhelyt tartottunk tucatnyi civil szerveződés képviselőjének részvételével arról, hogy mi is lehet a civil szervezetek és az aktív állampolgárok szerepe és felelőssége a 2018. áprilisi országgyűlési választás kapcsán. A háromnapos közös tanulás során sok fontos kérdés merült fel és számos izgalmas és inspiráló példát ismertünk meg arról, hogyan vettek részt aktívan civil szervezetek és állampolgárok választási kampányokban, ami esetenként mélyreható változásokat eredményezett. Végül a résztvevő szervezetek képviselői saját akcióterveket is készítettek a választásokra a korábbi elképzeléseik és a műhelyen átbeszéltek alapján. Alább röviden összefoglaljuk a számunkra legfontosabb tanulságokat, remélve, hogy így azok is át tudják gondolni a stratégiájukat, akik nem vettek részt a januári közös munkában, de szeretnének aktív szerepet vállalni a 2018. áprilisi választásra való felkészülésben.

A Közélet Iskolája álláspontját az áprilisi választással kapcsolatos vonatkozó civil szerepvállalásról a Mércén tettük közzé egy vitaindító cikkben „Civilek” vagyunk – miért érdekelnének minket a választások?” címmel. Ebben a cikkben egyértelműen állást foglaltunk: „A 2018-as választásoknak ennél még sokkal nagyobb a tétje. Most nemcsak arról van szó, hogy melyik párt nyeri a választást, hanem arról, hogy mennyire betonozódik be a 2010 óta következetesen épített társadalmi és politikai kirekesztés és gazdasági kisemmizés, aminek a következtében ma sokkal több ember él Magyarországon szegénységben és elnyomásban, mint a rendszerváltás óta valaha. Ezt a rendszert a Fidesz nevű párt építette ki, de maga a rendszer nem pártpolitikai kérdés, hanem a társadalmi igazságosság és a magyar társadalom hosszú távú jövőjének a kérdése. A 2018-as választásokon valójában nem pártokra szavazunk, hanem vagy megerősítjük a Nemzeti Együttműködés Rendszerét (NER) vagy elutasítjuk azt.” A műhely résztvevőinek természetesen nem feltétlenül volt ugyanez az álláspontja, de a feldolgozott témákat és a szervezők általános megközelítését befolyásolta, hogy a Közélet Iskolája mit is gondol a jelenlegi magyar társadalmi és politikai rendszerről.

A képzés elején a magyar választási rendszer felépítését és működését beszéltük át jogi és politikai szempontból. Az olyan alapvetéseken túl, mint hogy mindenkinek két szavazata van (egy országos vagy nemzetiségi listára és egy egyéni jelöltre leadott szavazat), részletesen beszéltünk arról is, hogy a különböző lakcímek és lakóhelyek szerint ki hol és hogyan tud szavazni, és mit kell tennie a külföldön vagy a bejelentett lakcímüktől távol élő embereknek ahhoz, hogy élni tudjanak a szavazati jogukkal. Arról, hogy ki hogyan tud élni a választójogával a gyakorlatban, itt érhető el naprakész információ.

Ezután a magyar választási rendszer aránytalan és igazságtalan működéséről beszéltünk. Erről itt érdemes megnézni a Slejm jól érthető összefoglalóját, amelyből fontos kiemelni az egyenlőtlenül – a Fidesz érdekeinek megfelelően – átrajzolt szavazókerületeket és az egyedülálló ún. győzteskompenzáció intézményét. Kevésbé jogi jellegű, de annál hatásosabb eszköz a választások befolyásolására a választók manipulálása (pl. a Fidesz média túlsúlya, az egyoldalú „győzelmi jelentések” sulykolása, a közmunkások megfélemlítése, a „migránsokkal” riogatás), valamint a jogállam, az ún. „fékek és ellensúlyok” leépítése és általában a rendszerkritika fokozatos ellehetetlenítése is, amely mind a NER sajátjává vált az elmúlt 8 évben.

Megbeszéltük, hogy mekkora esély van a Fidesz hatalmának csökkentésére, vagy akár egy ellenzéki győzelemre. Noha a legtöbb elemző egyelőre egyetért abban, hogy az áprilisi országgyűlési választást a Fidesz fogja megnyerni, ez még semmiképpen sem lefutott játszma, ráadásul, ha valóban győz a Fidesz, nem mindegy, mekkora fölénnyel teszi ezt. Arról, hogy mekkora esélye van az ellenzéki pártoknak, illetve hogyan lehet jelentősen csökkenteni a Fidesz túlsúlyát, Róna Dániel blogján lehet részletes információkat olvasni, illetve a Mérce is fontos szempontokat jelenít meg választási cikkeiben. Szinte mindenki egyetért abban, hogy a választás elsősorban az egyéni választókerületekben fog eldőlni. Ahhoz, hogy a Fidesz elveszítse a választást, kb. 40 egyéni választókerületben kellene ellenzéki jelöltnek nyerni. Ahhoz pedig, hogy ne tudjon kétharmados többséget szerezni a következő országgyűlésben, 15-16 ellenzéki győzelemre van szükség az egyéni választókerületekben. Tekintve, hogy 2014-ben szinte minden egyéni választókerületben a Fidesz jelöltje nyert, ez hatalmas feladat – de megvalósítható!

Összességében a műhely során a következő megközelítés kristályosodott ki arra, hogyan használjuk fel a két szavazatunkat a leghasznosabb módon az áprilisi választáson:

       Az eddigi tapasztalatok alapján az ún. nemzetiségi listáról egyetlen képviselő sem fog bejutni a parlamentbe. Mivel az, aki nemzetiségi listára szavaz, országos pártlistára már nem szavazhat, így ezek a szavazatok lényegében elvesznek és az érintett választópolgárok akarata nem érvényesül. Emiatt úgy tűnik, hogy nemzetiségi listára csak akkor érdemes szavazni bárkinek, ha érdemi esélyét látja annak, hogy be fog kerülni az általa támogatott nemzetiség képviselője az országgyűlésbe.

       Ha valaki azt szeretné elérni, hogy a Fidesznek a lehető legkisebb hatalma legyen, akkor országos listán arra az ellenzéki pártra érdemes leadnia a szavazatát, amelyik üzeneteit és értékrendjét tekintve a legközelebb áll hozzá ÉS esélye van arra, hogy országos szinten megszerzi az összes szavazat 5%-át, vagyis be fog jutni a parlamentbe. Ezzel hozzájárul a kedvenc pártja parlamentbe jutásához és a számára fontos értékrend és politika képviseletéhez, miközben a Fidesz hatalmát is érdemben csökkenti.

       Ami az egyéni jelölteket illeti, a Fidesz hatalmának csökkentéséhez a leghatékonyabb út, ha az egyes választókerületekben mindenki arra az ellenzéki jelöltre szavaz, akinek a legtöbb esélye van a győzelemre vagy legalább arra, hogy megszerezze a második helyet (a Közélet Iskolája nem számol a Jobbik támogatásával annak rasszista megnyilvánulásai miatt). Mivel az első és a második helyezett közötti különbség csökkentésével a Fidesznek járó győzteskompenzációs szavazatok száma is csökken, ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy a Fidesz a lehető legkevesebb parlamenti mandátumot kapja. Akkor is érdemes szavazni számunkra szimpatikus egyéni képviselőjelöltre, ha szinte biztos, hogy nem fogja megnyerni az adott körzetet (vagy akár második sem lesz), hiszen a töredékszavazatokat be fogják számolni a pártok országos listájába is, így ezzel is erősítjük az ellenzéki pártok jelenlétét az országgyűlésben.

A műhely során megismerkedtünk azoknak a magyarországi civil kezdeményezéseknek egy részével is, amik az állampolgárokat szeretnék aktívan bevonni a választásokba. Ilyen a Közös Ország Mozgalom, amelynek célja eredetileg az igazságtalan választási rendszer reformja volt, de mivel ez a kezdeményezés meghiúsult, most az egyéni választókerületekre koncentrálva szeretnék megerősíteni az ellenzéki jelöltek teljesítményét. Ennek érdekében közvélemény-kutatást folytatnak egyes, kulcsfontosságúnak ítélt egyéni választókerületekben, hogy megtalálják a legesélyesebb ellenzéki jelöltet; helyi választási fórumokat tartanak, hogy a választópolgárok megismerhessék a jelölteket; majd a választás előtti hetekben mozgósítják a választópolgárokat, hogy április 8-án minél többen menjenek el szavazni. A Közös Ország Mozgalom tevékenysége mögött meghúzódó állampolgári stratégia, az ún. taktikai szavazás népszerűsítését tűzre ki célul a Viszlát, kétharmad! blog, amin nagyon hasznos írásokat találunk ebben a témában. Sok más kezdeményezés mellett kiemelnénk még a Demokrata Civil Közösségek csoportot, amely szintén az egyéni választókerületekben mozgósítja az embereket, függetlenül a jelöltek pártállásától és az aktivisták elköteleződésétől.

A magyar kezdeményezések mellett nemzetközi példákat is megvizsgáltunk olyan választásokról, ahol a civil szervezeteknek és aktív állampolgároknak nagy szerep jutott a végső eredmény elérésében. Ezek közül az egyik legfontosabb példa Szlovákiából származik, ahol az OK ’98 elnevezésű kampánynak hatalmas szerepe volt a választópolgárok mozgósításában és a Mečiar-kormány megbuktatásában. Erről magyarul itt, sokkal részletesebben angolul pedig itt lehet olvasni. Szó volt még többek között a municipalista mozgalmak sikeréről is a spanyol önkormányzati választásokon 2015-ben, melyről itt lehet részletesen olvasni, és az olyan aprónak tűnő, de a helyiek számára annál jelentősebb eredményről is, amely az Olaszliszkán a szociális tűzifa igénylése kapcsán indított kampány volt, valamint a VIII. kerületben szervezett Mártát a Magdolnának! kampányról, ami a nulláról ért el 20% támogatottságot egy korábban kevéssé ismert civil jelöltnek.

Mindezekből a példákból egyrészt inspirációt és reményt nyertünk azzal kapcsolatban, hogy a civil szervezeteknek és aktív állampolgároknak milyen kulcsfontosságú szerepe lehet egy-egy elnyomó rezsim vagy intézkedés megváltoztatásában – már ha ezt felvállalják. Másrészt fontos tanulsága volt a beszélgetéseknek, hogy a választási győzelemhez nem elegendőek az aktív civilek, hanem szükség van érett, együttműködésre hajlandó és határozott ellenzékre is. Úgy tűnik, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta szinte először aktivizálódnak korábban apolitikus civil szervezetek és állampolgárok a 2018. áprilisi választás kapcsán, ami azt jelzi, hogy állampolgárként elkezdtünk felnőni a feladathoz, hogy visszaszerezzük magunknak a demokráciát. Ami az ellenzéki pártokat illeti, ők egyelőre úgy tűnik, hogy nem állnak készen arra, hogy egyszerre tudják szem előtt tartani a saját és a közösség érdekeit.

Mit is tehetünk civil szervezetként a választások kapcsán? Erre a kérdésre annyi válasz van, ahány civil szervezet (erről lásd a Mércével közösen indított Civil18 sorozatunkat), ezért itt csak néhány tipikus megközelítést mutatunk be, amelyeket a műhelyen is átbeszéltünk a résztvevőkkel. Az érdekvédelmi szervezetek például használhatják a választásokat arra, hogy felhívják a figyelmet az általuk képviselt ügyekre, kihasználva a pártok és a közvélemény megnövekedett érzékenységét. A választások kapcsán a civil szervezetek közvetlen nyomást is gyakorolhatnak a jelöltekre és pártokra, akár választási fórumok tartásával, ahol a jelölteknek és/vagy a pártoknak színt kell vallaniuk egy-egy témával kapcsolatban, amit aztán megválasztásuk esetén be is tudunk rajtuk „hajtani”. Értékelhetjük a már megválasztott és újrainduló jelöltek és pártok teljesítményét is a számunkra fontos szempontok alapján, amiről aztán tájékoztathatjuk a választópolgárokat, hogy tudatosabb döntést tudjanak hozni azzal kapcsolatban, kire szavaznak.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a választásokon való részvétel általában azért fontos, mert alapvető állampolgári jogunk, és amikor lehetséges, élnünk kell vele, hogy ne a „fejünk felett” hozzanak döntéseket a sorsunkról. Azonban ebben az évben különösen nagy jelentősége van annak, hogy hányan mennek el szavazni: minél többen adják le a voksukat, annál kisebb az esélye, hogy egy párt túlnyomó többséget szerez a Parlamentben (mint amilyen most a Fidesznek van) és nagyobb az esélye annak, hogy az országgyűlés összetétele tükrözi a magyar társadalom sokféle értékrendjét és elvárásait. Ezért nemcsak egyes ügyek kapcsán, de a demokrácia védelme érdekében is kiemelt célja lehet a civil szervezeteknek a választók tájékoztatása a választási rendszer működéséről és a választók közvetlen vagy közvetett mozgósítása, hogy a lehető legtöbben éljenek ezzel az alapvető jogukkal és bele tudjanak szólni az ország és a választókerületük jövőjének alakulásába. Mindezzel a szervezetek nemcsak a választások demokratikus jellegének erősítéséhez járulnak hozzá, hanem a saját szervezeti bázisuk és ismertségük építéséhez is, ami fontos lesz ahhoz, hogy a választások után megerősödve tudják folytatni az érdekvédelmi munkát.

Végül, fontos szerepe lehet a civil kezdeményezéseknek és a tudatos állampolgároknak a választások tisztességes lebonyolításában is. Erre tesz kísérletet például a Számoljuk együtt! kezdeményezés, amely olyan állampolgárok jelentkezését várja, akik részt vesznek a szavazatszámláló bizottságok munkájában. A független állampolgári jelenlét a választás napján fontos szerepet játszhat a választási csalások megelőzésében és annak biztosításában, hogy mindenki tudjon élni a szavazati jogával, ezért a Közélet Iskolája mindenkit arra biztat, hogy ilyen formában is legyen aktív!

Ha valakit a fentieknél részletesebben érdekel az, hogy állampolgárként, szervezetként vagy újságíróként milyen cselekvési lehetőségei vannak a 2018-as országgyűlési választás kapcsán, érdemes ellátogatni a TASZ „Választasz” honlapjára, amely a választások közötti és különösen a választások körüli időszakban történő civil részvétel lehetőségeiről ad közérthető információt. A honlapot végigböngészve nagyon sokféle eszközt és lehetőséget ismerhetünk meg a közéletben való részvételre és a civil aktivizmusra, amiket még most sem késő elkezdeni használni. A Civil Kollégium Alapítvány is indított külön honlapot a választásokhoz kapcsolódóan, ami elsősorban közösségeknek, civil szervezeteknek nyújt segítséget és vannak rajta hasznos eszközök, ötletek, érvek, valamint megtalálhatjuk a választáson induló pártok programjainak elemzését is a legégetőbb szociális és politikai kérdésekben.

Az itt bemutatott taktikák és eszközök hasznosítására, kipróbálására nemsokára konkrét lehetőség is lesz, hiszen a Civil Kollégium Alapítvány által évente megszervezett Állampolgári Részvétel Hetének ebben az évben a választás lesz a kiemelt témája. A kezdeményezésbe bármely helyi szervezet, informális csoport vagy állampolgári kezdeményezés becsatlakozhat, mindenkit várnak szeretettel 2018 márciusában!

Udvarhelyi Tessza

Tudatos választópolgárként hagytam el a termet - beszámoló a választási képzésről

 

Nagyon hálás vagyok a Közélet Iskolájának, hogy részt vehettem a Kit érdekelnek a választások? című műhelyén. A háromnapos műhely végén tudatos választópolgárként hagytam el a termet. Nem csak ahhoz segített hozzá, hogy eredményesebben tudjak részt venni annak a civil szerveződésnek a munkájában, amelynek önkéntese vagyok, hanem jobb állampolgárrá is váltam.

Úgy érzem, hogy a műhely felvértezett arra, hogy konkrét tényekre és példákra alapozott érvrendszerrel szállhassak vitába az elkövetkező választási időben. Remélhetőleg meggyőzően fogom továbbadni ahol csak lehet, amit ezen a hétvégén megismertem.

Nagy élmény volt a többi résztvevővel is találkozni, ügyeiket megismerni, és velük eszmét cserélni. Értékes eleme a programnak, hogy Budapesten kívülről is érkeznek különféle civil szervezetektől, de a fővárosi szervezetekből is bevon A Közélet Iskolája olyan embereket, akik a szokásos aktivista és civil körökön kívül esnek. A műhely lehetőséget biztosít szervezetek kapcsolati hálójának kiterjesztésére, más szervezetek módszereinek megismerésére, és arra is, hogy a saját szervezetünk programjait konkrét és praktikus feladatok keretében fejleszthessük.

A műhelyvezetők hozzáértése befogadhatóvá és feldolgozhatóvá tett egy nagyon nehéz és szerteágazó témát. Nem voltak üresjáratok és felesleges pillanatok ezalatt a hétvége alatt.

Perczel Juli

További fotók a képzésről >>>

Fotó: Várady István

Mit számít egy választás? Választási filmklub a Közélet Iskolájában

 

A Közélet Iskolája egy közösségi oktató- és kutatóközpont, amely a kirekesztett csoportok aktív társadalmi részvételét támogatja. A filmklubon olyan dokumentum- és játékfilmeket vetítünk, amik sorsfordító választásokról vagy a választójog megszerezéséről szólnak. A filmek után arról beszélgetünk, hogyan kapcsolódhatnak ezek a tapasztalatok a magyarországi politikai helyzethez és a közeledő választásokhoz. A filmeket magyar szinkronnal vagy felirattal vetítjük.

2018. február 7. szerda 18h Vasakaratú Angyalok (2004, Katja von Garnier)
A film az amerikai nők választójogért folytatott harcát mutatja be Alice Paul és Lucy Burns küzdelmén keresztül, akik megalakítják a Nemzeti Nőpártot, törvényjavaslatot készítenek és még az éhségsztrájkot is vállalják.

2018. február 21. szerda 18h Nem (2012, Pablo Larraín)
A film 1988-ban Chilében a diktatúra alatt játszódik, ahol nemzetközi nyomásra népszavazást írnak ki, és a hatóság naponta 15 percet engedélyez az ellenzék számára, hogy a közmédiában kampányoljon. Az ellenzék küzdelmét a kampány kreatív igazgatójának szemszögéből követjük végig.

2018. március 7. szerda 18h A narancs forradalom (2007, Steve York)
A film a 2004-es ukrán választások utána tömegtüntetéseket és az elcsalt választás elleni küzdelmet mutatja be.

2018. március 21. szerda 18h Egy diktátor megbuktatása (2002, Steve York)
A film a szerb diktátor, Slobodan Milosevic elleni erőszakmentes küzdelmet mutatja be, középpontjában az Otpor! mozgalommal és az elnökválasztási kampánnyal.

Helyszín: Auróra közösségi központ (Bp. VIII. ker. Auróra utca 11.)

A részvétel ingyenes!

Szükség esetén utazási költségtérítést tudunk biztosítani (Budapestre és a Budapesten belüli tömegközlekedésre is) annak, aki ezt az igényét előre jelzi.

További információ: Udvarhelyi Tessza (06 20 381 8996), kozeletiskolaja@gmail.com

Megjelent! A választás mindenkié

 

2017. április 23-án időközi képviselőválasztást tartottak Budapest VIII. kerületének egyik választókörzetében, a Magdolna-negyedben és a Csarnok-negyed egy részén. A választáson a Közöd Civil Társaság független jelöltként elindította a csoport elnökét, Románné Bolba Márta evangélikus lelkészt, mert tagjai úgy gondolták, hogy a jelenlegi képviselők döntő többségénél sokkal alkalmasabb a körzetben élők véleményének és érdekeinek képviseletére.

Az elhatározás után 3 hónapig tartó választási kampány indult, ami minden résztvevőtől hatalmas odaadást és rengeteg energiát kívánt. A kampány elsődleges célja az volt, hogy Márta bekerüljön a képviselőtestületbe. Ezzel együtt, a közös munkát kezdettől fogva egyfajta kísérletként és tanulási lehetőségként fogtuk fel, ami több célt is szolgált:

•    megtudni, hogy lehetséges-e egy alulról építkező civil szervezet számára a sikeres választási részvétel;
•    megtanulni, hogyan lehet olyan választási kampányt folytatni, ami a bázisépítésre és nem a manipulációra épül;
•    közelebb hozni a közéletet és a politikát a helyi lakókhoz;
•    megmutatni, hogy az általunk képviselt értékekre is van választói igény: a szolidaritásra, az emberségre és a valódi önkormányzatiságra.

A választáson végül Márta 17%-os részvétel mellett a szavazatok 20%-át kapta meg (183 szavazat). Bár ezzel az eredménnyel nem sikerült megszerezni a képviselői helyet, nem voltunk elkeseredve, sőt, legalább négy szempontból sikeresnek értékeljük a kampányt:

•    sok új választót tudtunk megszólítani;
•    az általunk elért körben meg tudtuk erősíteni az emberek hitét egy másfajta politizálásban;
•    tapasztalatot szereztünk arról, hogyan kell szervezni egy helyi választási kampányt;
•    kipróbáltuk a Közöd Civil Társaságot egy nem veszélytelen, idegen szerepben, és túléltük.

A mai magyar politikában az állampolgárok szinte teljesen ki vannak zárva azokból az eszközökből és tudásokból, amelyek segítségével érdemben részt tudnának venni az őket érintő döntésekben. Mi nagyon sokat tanultunk a Mártát a Magdolnának! kampány során és szeretnénk, ha ez a tudás a lehető legszélesebb körben elérhető lenne. Ezt az összefoglalót azért írtuk, hogy eloszlassuk a választási kampányokkal kapcsolatos fenntartásokat és megmutassuk, hogy egy önkéntes alapon szerveződő, kis helyi szervezet is képes arra, hogy megszólítsa a választókat és versenybe szálljon a „nagyokkal”. Most szinte ismeretlenül, korábbi politikai tapasztalatok értünk el 20%-os támogatottságot, ami számunkra nagyon bíztató első lépés a valóban a helyi lakosok érdekeit szolgáló, értékeken alapuló önkormányzati politizálás felé. Reméljük, sokan követik a példánkat és a politikát ismét az állampolgárok szolgálatába fogjuk tudni állítani.

„Bár a képviselőséget nem nyerted el, én mégis tiszta szívből gratulálok. Azt gondolom, hogy ennek a kampánynak az igazi győztese te vagy (és természetesen a csapatod). Figyelemmel kísértem a kampányodat és sokszor eszembe jutott a kutyám. Két és fél éve vettem magamhoz. A mezőn láttam meg először. Két hónapig hordtam ki neki az élelmet és vizet. Először csak letettem és távoztam. Aztán leültem. Először csak kis időre. Aztán egyre tovább. Két hónap után döntött úgy ez a lelkileg sérült, kiszolgáltatott lény, hogy megpróbálja. Hátha. És hazáig követett. Először nem jött be a házba, még a kertbe sem. A kapu előtt táborozott le. Két hét kellett neki mire belépett a kapun. Ma már feltétel nélkül bízik bennem. És ez annak köszönhető, hogy bízik ÖNMAGÁBAN. Akikkel és akikért te dolgozol, hasonlóan megnyomorított, sanyargó lelkek. Akik most bizalmat kaptak. Még nem tudnak élni vele. Még nem hiszik el. Nem merik. De a félelmük át fogja törni a gátakat. És ha megkapják azt az esélyt, amit soha senki nem adott nekik és felismerik a saját értékeiket, a világot fogják apránként csendesen megváltoztatni. És közben elnyerik azt, ami nekik még soha nem volt. A méltóságukat. Az önállóság jogát. Ezt nyújtottátok sokaknak ezzel a kampánnyal. Most érnie kell az érzelmeknek. De az érés beindult. Biztos vagyok benne. És ettől én boldog vagyok. És nagyon-nagyon hálás neked és a téged körülvevőknek.”

Ezt az összefoglalót szervezési segédletnek szánjuk olyan civil közösségeknek, amelyek a képviseleti demokrácia eszközeit is fel szeretnék használni az érdekeik érvényesítésére. Elsősorban azt mutatjuk be, milyen kérdéseket érdemes feltenni a kampány szervezéséhez, és mi magunk milyen válaszokat adtunk ezekre. Nem állítjuk, hogy a kezünkben lenne a bölcsek köve – sőt! Nem nyertük meg a választást és sok kérdésben még most sincs egységes álláspont a kampánystábon belül. Többször előfordult velünk is, hogy a tudatos döntések helyett inkább az ösztöneinkre hallgattunk vagy időnyomás miatt a leginkább kézenfekvőnek tűnő irányba léptünk.

Annak ellenére, hogy Magyarországon belül is nagy különbségek vannak az egyes választókörzetek között – nemcsak a helyi problémák jellegében, hanem a szavazók létszámában, választási hajlandóságában és a választási törvény szerinti „matematika” feltételeiben is – úgy gondoljuk, számos általánosítható, más helyzetekre is átvihető tapasztalatot szereztünk. A Mártát a Magdolnának! kampány bemutatásával abban szeretnénk segíteni az alulról szervező választási kampányok szervezőinek, hogy minél több kérdést időben és megfelelő mélységben gondolhassanak át, így a közös fellépés még sikeresebb lesz!

A kisokos innen letölthető és szabadon terjeszthető >>>
 

Kit érdekelnek a választások? műhely civil szervezeteknek

 

A Közélet Iskolája egy közösségi oktató- és kutatóközpont, amely a kirekesztett csoportok aktív társadalmi részvételét támogatja. Erre a műhelyünkre civil szervezetek, önszerveződő közösségek és társadalmi mozgalmak képviselőit várjuk, akik szeretnének szervezeti álláspontot kialakítani a közelgő országgyűlési választásokról és stratégiát készíteni arról, hogyan tudják hasznosítani az általuk képviselt csoportok érdekeinek képviseletére.

Arról, hogy szerintünk miért fontos, hogy a civil szervezetek is foglalkozzanak a választásokkal, itt olvashattok!

A műhely tervezett témái:
•    a választási rendszer működése
•    lehetséges civil stratégiák a választásokkal kapcsolatban
•    szervezeti stratégiák kialakítása a 2018. áprilisi választásokra

A képzésen előnyt jelent, ha egy szervezetet több ember képvisel, mert így könnyebb lesz közösen dolgozni az egyes szervezetek céljain, stratégiáján.

Mikor? 2018. január 5-6-7. (péntek-szombat-vasárnap), 10-18h
Hol? Auróra közösségi központ (Budapest, VIII. kerület, Auróra utca 11.)

A műhelyen a részvétel ingyenes, de ha be tudod fizetni a 30.000 Ft/fő részvételi díjat, hozzájárulsz ahhoz, hogy a programjaink mindenki számára elérhetőek legyenek!

A képzés idejére kávét, teát, rágcsálnivalót és ebédet biztosítunk.

Minden résztvevő utazási költségét megtérítjük (Budapestre és a Budapesten belüli tömegközlekedésre is), aki ezt az igényét előre jelzi. Minden esetben a legolcsóbb utazási formát tudjuk csak támogatni. Ha valamelyik résztvevőnek olcsóbb szállást foglalni, mint utazást fizetni, azt is térítjük.

Jelentkezés a Közélet Iskolája honlapján elérhető jelentkezési lapon. Jelentkezési határidő: 2017. december 18. hétfő

További információ: Udvarhelyi Tessza (06 20 381 8996), kozeletiskolaja@gmail.com

Civilség és politika / civil politika - nyári egyetem

 

Civil vagy és politizálsz? Civil vagy, de nem politizálsz? Civil vagy, ezért nem politizálsz? Egyszerűen csak foglalkoztat civil társadalom és politika viszonya? A Város Mindenkié csoport és a Közélet Iskolája idén is megrendezi – immár a hatodik – közösségi nyári egyetemét. Az idei témánk: Civilség és politizálás kapcsolata, a civil politizálás lehetősége.

Nagyon sokféle módon gondolkodunk ezekről a fogalmakról Magyarországon és a mindennapokban nem könnyű az eltérő elképzelések talaján párbeszédet folytatni, tényleges tevékenységet megvalósítani pedig még nehezebb. Az idei nyári egyetemünk lehetőséget és fórumot biztosít az eltérő nézőpontok tisztázására, illetve ütköztetésére és a gyakorlatban megvalósított tevékenységek tapasztalatainak megismerésére.

Mikor? 2017. augusztus 26-27. (szombat-vasárnap) 10-18h
Helyszín: Gólya Szövetkezeti Presszó – Budapest, VIII. kerület, Bókay J. u. 34.

A belépés ingyenes, előzetesen regisztrálni nem szükséges.

Hátrányos helyzetű, szegénységben élő embereket különösen nagy szeretettel várunk!

A GYEREKET játszóházzal várjuk! Ha a gyerekednek van kedvenc játéka, kérjük hozd magaddal, hogy jól el tudjuk tölteni az időt.

Kérjük, aki megteheti, hozzon magával rágcsálnivalót vagy gyümölcsöt, hogy másokkal megoszthassa!

Mindkét napon 50 fő részére MELEG EBÉDET biztosítunk.

Vidékről érkező résztvevők igényelhetnek utazási támogatást és szállást.

UTAZÁSI TÁMOGATÁS igényléséhez kérjük, írj emailt a kozeletiskolaja@gmail.com címre legkésőbb augusztus 20-ig, amiben benne van, hogy honnan utazol, mivel és mennyibe kerül az utazás.

Ha SZÁLLÁSRA van szükséged a nyári egyetem alatt, kérjük, szintén emailben jelezd felénk legkésőbb augusztus 20-ig a kozeletiskolaja@gmail.com címen.

RÉSZLETES PROGRAM ITT - FOLYAMATOSAN FRISSÍTJÜK

További információ: Dósa Mariann, 06 70 509 8510, kozeletiskolaja@gmail.com

Fotó: Várady István