Barion Pixel

Miben hiszünk?

A Közélet Iskolája értékei a következők:

1) Részvétel

Hiszünk abban, hogy azoknak az embereknek, akiket egy döntés érint, érdemben részt kell venniük a döntés meghozatalában.

2) Közösség

Hiszünk abban, hogy a világ jobban működik, ha közösen, egymással együttműködve dolgozunk és a közösség érdekét helyezzük előtérbe.

3) Társadalmi igazságosság

Hiszünk abban, hogy emberi mivoltából eredően mindenkinek jár a tisztelet, az egyenlő bánásmód és azonos esélyek függetlenül a társadalmi helyzetétől.

4) Egyszerűség és fenntarthatóság

Hiszünk abban, hogy a jó élet nem egyenlő az anyagi javak felhalmozásával és hogy egy szervezetnek társadalmi, fizikai és természeti környezetével összhangban kell működnie. Ehhez pedig szükség van arra, hogy felelősen bánjunk közös erőforrásainkkal.

5) Ami személyes, az egyben politikai is

Hiszünk abban, hogy a társadalmi változások elválaszthatatlanok a személyes változásoktól, így minden személyes kérdés egyben politikai. A változás érdekében folyamatosan dolgoznunk kell a közélet és saját magunk átalakításán egyaránt.

6) Szolidaritás 

Hiszünk abban, hogy a különböző társadalmi csoportok erősebbek, ha közösséget vállalnak egymással, felismerik a társadalmi berendezkedésből eredő elnyomást, kiállnak a hátrányt elszenvedők mellett és aktívan tesznek ezek megszüntetéséért.

7) Rendszerkritikus gondolkodás

Hiszünk abban, hogy egy demokratikus közösség akkor tud jól működni, ha a tagjai megfelelően tájékozott döntéseket tudnak hozni. Ehhez elengedhetetlen a társadalmunkat alkotó rendszerekkel kapcsolatos gondolkodás. A folyamatok ismeretében könnyebben fel is tudnak lépni az általuk megtapasztalt igazságtalanságok ellen.

Oktatási filozófiánk: kritikai pedagógia

Az oktatásnak nagy ereje van: ahogy bebetonozhatja a társadalmi egyenlőtlenségeket, úgy az igazságos társadalom építésének is fontos eszköze lehet. A kritikai pedagógia, más nevén a felszabadítás pedagógiája arra törekszik, hogy felforgassa a természetesnek vett igazságtalan társadalmi és hatalmi viszonyokat.

A kritikai pedagógia célja, hogy a közösségi tanulás által az emberek felismerhessék a rendszerszintű társadalmi igazságtalanságokat, és ezekben a maguk helyzetét. Ezen a felismerésen keresztül vezet el az út ahhoz, hogy elkezdjék alakítani a közéletet és érvényesíteni a saját érdekeiket: végső soron, hogy átalakítsák az elnyomó hatalmi viszonyokat.

Ki tanul kitől?

A kritikai pedagógia szerint tudással, műveltséggel minden ember rendelkezik, és ezek egyenértékűek függetlenül az elvégzett osztályok számától vagy társadalmi státusztól. Ez a gondolat feloldja a klasszikus tanulási folyamat szereplői közti hierarchiát: a tanár és a diák egyenlővé válik, ez pedig lehetővé teszi, hogy a diákok ne csak passzív befogadói legyenek a tanár által megosztott tudásnak. A résztvevők maguk is tanítják egymást és a tanárt, valamint megkérdőjelezhetik a tanultakat, így pedig párbeszédek, viták alakulhatnak ki a közösségben. Ezek a beszélgetések, érvelések a közös felfedezési folyamat részei, ami a kritikai pedagógiában a közösségi tanulás alapja.

Egy ilyen hosszú pedagógiai folyamat során a résztvevők nem elméleti kérdésekkel, hanem a saját életükben való megjelenésével, a saját valóságukkal foglalkoznak. Úgy dolgoznak fel társadalmi kérdéseket (legyen az a zeneipar működése, járványintézkedések, a migráció témája, egy adóemelés, stb.), hogy közben a mögöttes hatalmi viszonyokat is vizsgálják.

Milyen hatása van a kritikai pedagógiának?

A társadalmi-közéleti kérdésekről való gondolkodás, beszélgetés, és az, hogy mások komolyan veszik az ember véleményét, kevesek kiváltsága, pedig a közös gondolkodás kizökkenti az embert a mindennapokból, különleges, felemelő élményt ad a számára. Ráadásul mindez közösségben történik, ami lehetőséget teremt arra, hogy az emberek felismerjék: elnyomottságuk közös tapasztalat, és nem önhibájukból, hanem az egyenlőtlen viszonyokból fakad.

A kritikai pedagógia folyamata és ez a felismerés erős hatással van az egyénre, amit Paulo Freire, a kritikai pedagógia egyik fontos gondolkodója felszabadulásnak nevez. Az így magukévá tett tudásból és az ilyen élményekből gyakran nő ki olyan csoport , amely aztán már aktívan tesz magáért, megszervezi a saját érdekvédelmét, szolidaritást vállal más elnyomott csoportokkal, mozgalmakat alakít ki: vagyis tesz az elnyomó hatalmi viszonyok átalakításáért. A kritikai pedagógia célja nem csupán a tudás megszerzése, hanem a tudásból következő cselekvés, ami igazságosabb viszonyokat teremt. 

Milyen módszerrel lehet mindezt elérni?

A kritikai pedagógia egy oktatási filozófia, ami a társadalom átalakítását tűzte ki célul tanulás által, nem egy konkrét módszertan.Ennek a célnak az érdekében bármilyen pedagógiai módszert szívesen használ, amely megfelel az elveinek: fontos tehát, hogy a bevetett módszerek ne rúgják fel a tanulási helyzet demokratikusságát, hanem inkább elősegítsék azt, és a résztvevők aktivitásán alapuljanak.

Ugyanakkor vannak olyan módszerek, amelyek gyakran megjelennek a kritikai pedagógiában: ilyen a vita, a kiscsoportos munka, a drámapedagógiai módszerek. Az is fontos, hogy a folyamat ne csak a hagyományosan elismert elméleti és matematikai intelligenciát vonja be, hanem építsen más érzékekre, készségekre is, teret kapjon a mozgás, az emberi viszonyok jelentősége és a művészetek.

A Közélet Iskolájában hiszünk abban, hogy a kritikai pedagógia közelebb visz minket egy olyan világhoz, amelyben élni szeretnénk, ezért mind a képzéseinken, mind a működésünk során alkalmazzuk az elveit. 

Szeretnél többet tudni? 

Ha szívesen elmélyednél a témában, akkor neked szól az évente megrendezett felszabadítás pedagógiai képzésünk. Ha nem akarsz lemaradni a meghirdetéséről, akkor iratkozz fel a hírlevelünkre!

Megosztás Facebookon
Kosár
//
A kosarad üres.
0
//
Megszakítás