Mi a részvételi akciókutatás?

Az Arjun Appadurai (2006) által kidolgozott „kutatáshoz való jog” lényege, hogy társadalmi helyzettől függetlenül mindenkinek joga van a kutatáshoz. Vagyis a kutatás nem egy szűk elit kiváltsága, akik a megfelelő pedigré megszerzésével jogosultakká válnak arra, hogy másokat vizsgálgassanak, hanem azoké az embereké is, akik nehéz társadalmi helyzetüknél fogva nem jutottak hozzá az akadémiai körök által megkövetelt magas iskolai végzettséghez és státuszhoz. A részvételi akciókutatás a kutatáshoz való jog érvényesítésének egyik módja, amelynek során hátrányos helyzetű emberek közösen vizsgálják az őket körülvevő valóságot, reflektálnak a folyamat során megszerzett tapasztalataikra és lépéseket tesznek helyzetük előmozdítása érdekében.

A részvételi akciókutatásban a kutatás a társadalmi változás eszköze. Ennek során a kutatás az elit csoportok „vizslató tekintetéből” a társadalomkritika és az alulról jövő változás eszközévé is válik. A részvételi akciókutatás során nemcsak a hatalmi viszonyok, de a résztvevők is változáson mennek keresztül. Paulo Freire (1970) szerint a társadalmi átalakulás pedagógiai folyamat, amelynek során az elnyomott társadalmi csoportok tagjainak saját magukat is humanizálniuk kell, vagyis meg kell tanulniuk saját magukra is (újra) teljes értékű emberként és állampolgárként kell tekinteni. Ennek során a résztvevők elemzik és megértik saját elnyomásuk strukturális gyökereit, és megpróbálnak megoldásokat találni ezek megszüntetésére.

Ahogyan a Mikor van a tetteknek ideje, ha nem ilyenkor?! című kutatásunk egyik tagja fogalmazott: a részvételi akciókutatás egy sokismeretlenes egyenlet, ami legalább négy ismeretlenből áll. 1. Részvétel. Adottnak tűnik, de mi van, ha nincs résztvevő vagy nem alkalmas a feladatra? Illetve kérdés még a részvétel mélysége, vagyis, hogy az érintettek a valóságban milyen súllyal és intenzitással vesznek részt a folyamatban 2. Kutatás. Kutatunk, persze. De mit, hol, hogyan és minek? 3. Akció. Ez sokáig ismeretlen számunkra. Az elején fogalmunk sincs, hogy mivé fejlődik a kutatás, hová fogunk kilyukadni, de abban biztosak vagyunk, hogy a jelenlegi helyzetet szeretnénk megváltoztatni. 4. Reakció. Még ismeretlenebb. A kívülállók visszajelzései és a kutatás társadalmi hatása kiszámíthatatlan. A részvételi akciókutatás összességében egy élő, önmagát generáló, lélegző, lüktető folyamat, aminek mi részesei vagyunk, és ami a részünkké válik. A részvételi akciókutatás lényegét egyetlen bizonyosság adja: az ember – legyen bár szegény, iskolázatlan, rokkant, netán hajléktalan – mindenképpen érték.

Ha szeretnél velünk együttműködni egy részvételi akciókutatás megvalósításában: Udvarhelyi Tessza (kozeletiskolaja@gmail.com 06 20 381 8996)!

Fotó: Börcsök Zsófia

Ha szeretnéd, hogy minél több hátrányos helyzetű ember vehessen részt a kutatásainkban, támogasd munkánkat!