Barion Pixel

Tudástár

Idén először tartottuk meg a „Jogaid nem védik meg magukat!” című képzést, ahol 8 héten keresztül tanultunk a résztvevőkkel arról, hogy milyen lehetőségei vannak ma Magyarországon az állampolgároknak arra, hogy tudatosítsák és érvényesítsék jogaikat és érdekeiket. Külön érdekessége a képzésnek, hogy az alapgondolata a börtönökben zajló képzéssorozatunkból származik – már 3 éve tartunk kurzusokat büntetés-végrehajtási intézményekben a társadalmi egyenlőtlenségekről és az állampolgári jogokról.

Az elmúlt évek során a Közélet Iskolája programjainak résztvevői sokszor jelezték felénk, hogy ők is nagy szükségét érzik annak, hogy ezt a tudást megszerezzék, mert más fórumokon erre nem nyílik lehetőségük. A többi képzésünkhöz hasonlóan erre a kurzusra is nagyon sokszínű csoport állt össze, akik 8 héten keresztül együtt tanultak az állampolgárként őket megillető jogokról és ezek kikényszerítésének lehetőségeiről. Volt köztünk roma jogvédő szervezet munkatársa, LMBT aktivista, tanodában dolgozó önkéntes, pedagógus, egészségvédelmi dolgozó, fogyatékkal élő aktivista, közmunkás jogvédő és szakszervezeti dolgozó. A résztvevők feladatul kapták, hogy a képzés végére azonosítsanak egy olyan jog- vagy érdeksérelmet, amellyel kapcsolatban szeretnének konkrét lépéseket tenni a kurzus során tanultak felhasználásával. A terveket a résztvevők részletesen megvitatták egymással és a két képzővel, mindebből az alábbi projektek kristályosodtak ki:  

1. projekt:
Eszter azt szeretné elérni, hogy a középiskolások számára legyen ténylegesen biztosított a pályaorientációs tanácsadás. A helyzetelemzése szerint ehhez törvénymódosításra lesz szükség, ő ezt tűzte ki projektje céljaként.

A jelenlegi állapotban a gyerekek jogai sérülnek, hiszen nem jutnak hozzá egy olyan szolgáltatáshoz, amit a törvény garantál számukra.

Ez tehát egy általános probléma, így lehetőség van közérdekű igényérvényesítésre, amit egy olyan szervezet tehet meg, amelyiknek ez szerepel az alapító okiratában.   

De ezen kívül is több eszköz áll rendelkezésre az érdekérvényesítésre:

2. projekt:
Zsuzsa egy régóta húzódó ügy végére szeretne pontot tenni a projektje keretében. A társasháza lakóközössége évekkel ezelőtt egy pályázaton nyert 450.000 ft-ot a ház felújítására, azonban a megítélt összeget a mai napig nem fizette ki az önkormányzat, arra hivatkozva, hogy kifogyott az erre szánt költségkeretük, miközben Zsuzsáék elvégezték a fejújítást, megelőlegezve a költségeket, mert ezt írta elő a pályázati kiírás.

Ebben az ügyben is több irányba el lehet indulni egyszerre:

3. projekt:
Jula dúlaként azt szeretné elérni, hogy a császármetszéssel született babáknak is egyenlő esélyük legyen megszületésük után azonnali bőrkontaktusra az édesanyjukkal. Tudományos kutatások meggyőzően bizonyítják, hogy ez a fizikai tapasztalat kulcsfontosságú a babák későbbi egészséges fejlődése és a szoptatás sikeressége szempontjából, mégis a legtöbb császármetszéssel világra segített újszülöttet megfosztanak ettől ma Magyarországon. Ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen, először is fel kell térképezni, hogy valóban diszkriminációról van-e szó vagy a probléma a hüvelyi úton született babákat is érinti. Ezért Jula először közérdekű adatigényléssel próbál majd ennek utánajárni. Ha ezek alapján diszkriminatív gyakorlatról van szó, akkor az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fog fordulni. Ezzel párhuzamosan fel fogja térképezni, hogy most létezik-e erre vonatkozó írásbeli protokoll a magyar egészségügyben, ennek függvénye, hogy a létező protokoll megváltoztatása vagy egy protokoll kialakítása lehet-e a projekt fő követelése. Emellett pedig Jula szövetségeseket is fog keresni a magyarországi és a nemzetközi színtéren – felveszi a kapcsolatot az Integrált Jogvédelmi Szolgálattal, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával, az Egészségügyi Világszervezettel és az ENSZ A nőkkel szembeni diszkrimináció valamennyi formájának felszámolásáról szóló egyezményének (CEDAW) bizottságával, hazai és külföldi civil szervezetekkel, hogy partnerekre találjon a nyomásgyakorláshoz. Ebbe később a sajtót mint negyedik hatalmi ágat is szeretné bevonni.   

4. projekt:
Egy másik résztvevő személyes léptékű projektet szeretne megvalósítani a képzés során tanultak felhasználásával. Számára fontos tanulsága volt a képzésnek, hogy az érdekérvényesítéshez nagyon fontos kiindulási alap a megfelelő önbecsülés: el kell hinnünk, hogy képesek vagyunk változtatni, ahhoz, hogy valóban változtatni tudjunk. Felismerte, hogy az önbecsülés megerősödése abban is segít, hogy kiszűrjük, mi az, ami a törékeny önbizalom miatt bennünket ért személyes sérelem és mi a rendszerszintű érdeksérelem.

Ezek alapján a képzés végére azonosítani is tudta, hogy a munkahelyi problémái közül melyek tekinthetők érdeksérelemnek, projektje keretében a változás, a változtatás lehetőségeit járja körbe.

5. projekt:
Arkadiusz a kisebbségi csoporthoz tartozó állampolgárokat érő utcai erőszak áldozatainak törvényes védelmét szeretné kikényszeríteni projektje keretében. Elsősorban azért fog nyomást fog gyakorolni az illetékes döntéshozókra, hogy induljanak eljárások ezeknek a támadásoknak az ügyében.

6. projekt:
A Közmunkás Mozgalom a Jövőért csoport tagja hosszú távon azt szeretné elérni, hogy a legszegényebb nagyon beteg emberek se maradjanak megfelelő jövedelem nélkül, ha például társadalombiztosítást sem képesek fizetni sokáig. Az ilyen rokkantaktól megvont ellátás visszaállítását vagy nagyon alacsony szociális segély szintjének növelését, pontosabb szabályozást és minősítést szeretné elérni, illetve a munkanélküliekkel egyenlő feltételeket és jogokat, egészségi állapotuknak megfelelő rehabilitációs munkakörök kialakítását.  Ezzel kapcsolatban már készült egy ombudsmani jelentés, amely törvénymódosításra szólította fel a minisztériumot. A képzés résztvevője azon szeretne dolgozni különböző jogi, kommunikációs és érdekérvényesítési eszközökkel, hogy ez a törvénymódosítás a valóságban is megtörténjen, majd a gyakorlati jogalkalmazásban is megjelenjen. Ehhez csoportjával egyrészt közvetlenül és különböző jogi szerveken keresztül is a döntéshozó politikusok, másrészt a média erejét is fel fogják használni.

A nyár folyamán minden résztvevő dolgozni fog a saját projektjén és ősszel újra összeül majd a csoport, hogy közösen megbeszéljük a további lépéseket. A terveink szerint az év végére minden résztvevő kézzelfogható eredményeket tud majd felmutatni. Azt pedig, hogy mi számít eredménynek, természetesen minden résztvevő saját maga számára határozza meg.

Megosztás Facebookon
Az elmúlt hétvégén abban a szerencsés helyzetben volt részem, hogy részt vehettem a Közélet Iskolája képzésen, ahol Fernengel Ági és Jagodits Eszter képzők segítségével mélyültünk el a stratégiai tervezés világában. Nem ez volt...
A Közélet Iskolája 2023-as évét új programok és képzések kifejlesztése és az új csapat összeállása határozta meg. Most ismét büszkén mutatjuk meg nektek a munkánk és a közösségünk alakulását, fejlődését!...
Kosár
//
A kosarad üres.
0
//
Megszakítás