A Közélet Iskolája képzéseinek hatása a résztvevőkre - összefoglaló

Artboard 1
from közéletiskolája on Flickr

Készítette: Szekeres Hanna és Bartha Diána (2020)

Elméleti háttér és célok

 

A hatásmérésben azt mértük, hogy a Közélet Iskolája Alapítvány (KIA) képzései változást értek-e el olyan attitűdökben és tudásban, amik társadalmi és közösségi szerveződés szempontjából jelentősek, illetve olyan mozgósító feltételekben és változókban, amelyek a kollektív cselekvéshez, aktivizmushoz vezetnek, illetve hatékonyabbá teszik azokat.

A hatásmérés jellemzői és módszertana:

A mérést online anonim kérdőívvel végeztük.

Összesen 500 főnek küldtük el a kérdőívet, akik közül 92 fő volt a 2020 őszi képzéseink résztvevője. Végül összesen 111 személy töltötte ki a kérdőívet. Nagyrészt kvantitatív módszert alkalmaztunk, a kérdésekre skálán válaszoltak a kitöltők, ezeken statisztikai elemzést végeztünk. Nyílt kérdéseket is használtunk, ezeken tartalomelemzést végeztünk.

A hatásmérést kontrollcsoportos módszerrel végeztük, tehát összehasonlítottuk azoknak a válaszait, akik a képzéseken már részt vettek (program csoport, 69 kitöltő) azokkal, akik még nem vettek részt (kontroll csoport, 42 kitöltő). Ez utóbbi kontrollcsoport olyan személyekből állt, akik jelentkeztek és már bekerültek valamely KIA képzésre (amin 1 héten belül részt is vesznek majd), de a kitöltés időpontjában még nem vettek részt, tehát ők leendő résztvevők voltak. Ez azért alkalmas kontroll csoport, mert a leginkább hasonló motivációkkal és sajátosságokkal rendelkeznek azokhoz képest, akik már részt vettek KIA képzéseken. Tehát ha különbséget találunk a két csoport között, akkor az valószínű, hogy az a KIA képzéseinek hatása, és nem a képzéseken résztvevők alaptulajdonsága vagy külső történések hatása. (Néhány résztvevő között elő- és utótesztelést is végeztünk, de az alacsony elemszám miatt ezek az eredmények nem értelmezhetőek.)

A program csoportnak és a kontroll csoportnak ugyanazt a kérdőívet küldtük ki, és ez alapján teszteltük, hogy a KIA képzéseken már részt vett csoport különbözik-e a várt attitűdökben és viselkedésben. Ebből adódóan bármilyen változás, ami a kontroll csoport és a program csoport között megmutatkozott bizonyos, hogy a képzés hatására történt.

Cél változók:

A hatásmérés cél változóit az ún. SIMCA modell (Social Identity Model of Collective Action [A kollektív cselekvés Társas Identitás modellje]; van Zomeren, Postmes, & Spears, 2008; van Zomeren, Postmes, Spears, & Bettache, 2011) alapján, és a Közélet Iskolája Alapítvány (KIA) céljaival összhangban és kiegészítve állítottuk össze.

(1) Identitás/azonosulás: Azonosulás a problémával, a társadalmi igazságtalanság kérdésével, együttérzés az érintettekkel. A kollektív cselekvéshez elengedhetetlen, hogy kialakuljon a cselekvőkben olyan identitás, amely erősíti az elköteleződést az ügy mellett. Az identitás lehet átpolitizált és társas identitás is. Amennyiben a cselekvő nem közvetlenül része a csoportnak, ami mellett a cselekvés szerveződik, tehát például más társadalmi csoportból származik, az identitást sok esetben felváltja a morális meggyőződés és együttérzés, ami ösztönzi a cselekvést.

(2) Hatékonyság érzet: A személy vagy a közössége úgy érzi, hogy változást tud elérni a rendszerben, a politikában. A cselekvő tisztában van azzal a képességével, hogy képes megszervezni magát és a környezetét, amit befolyásol a fennálló rendszer jogosságáról való vélekedés is. Ebben fontos mind az „énhatékonyság”, mind pedig az észlelt kollektív és politikai hatékonyság. A hatékonyság érzését nagyban meghatározza a remény érzése (szemben a kiábrándultsággal).

(3) Igazságtalanság érzékelése: A társadalom igazságtalanságainak felismerése és az ezekkel való elégedetlenség érzése. Ez lehet tudatos, észlelésen alapuló, illetve sokkal elvontabb, érzelmi szinten történő érzékelés (akár düh és harag). Az igazságtalanság elismerése mellett fontos szempont a felelősségvállalás és a személy saját előjogainak a felismerése is.

Ezek a fenti változók fontos ösztönző, mozgósító szerepet játszanak, és megmutatják, hogy várhatóan milyen eséllyel alakul ki kollektív cselekvés (4), ami alatt bármilyen olyan aktivizmust és szerveződést értünk, ahol egy célért, másokért, magunkért, együtt vagy egyedül kiállunk. Kollektív cselekvés például a bojkott, sztrájk, tüntetés, aktivista esemény szervezése, petíció készítése vagy aláírása, adományozás, csatlakozás egy szervezethez vagy érdekvédelmi csoporthoz, vagy politizálás.

Ezen fő pilléreken túl a kollektív cselekvéshez és annak hatékonyságához fontosak még a következő elemek:

(5) Eszközök: Tudatos a rendelkezésére álló források és eszközök tekintetében és képes ezeket felismerni és használni ahhoz, hogy változást érjen el. Képes az önszerveződésre, kezdeményezésre és vezetésre, és hajlik a tudásszerzésre mielőtt cselekszik.

(6) Szövetséges: Nyitott, segítőkész, jó szövetségese tud lenni az érintetteknek. Hisz a közösségi munkában. Hajlandó szakmai vagy egyéb segítséget kérni, és adni is, de ezt nem lenézően, nem atyáskodó módon teszi. Tehát, a „jó” szövetséges nem nyomja el, hanem engedi az érintetteket érvényesülni, bevonja őket a folyamatba, és velük együtt, és nem helyettük próbál meg változást elérni az ő helyzetükben.

 

Eredmények I: Hatás a mozgósító változókra

A hatást megvizsgáltuk annak függvényében is, hogy egyes résztvevők mennyire elkötelezettek a társadalmi kérdésekben. A hatásokat külön-külön is vizsgáltuk azok körében, akiknek eleve (a képzéstől függetlenül) mindig is központi kérdés volt, szinte az identitásuk része a társadalmi egyenlőtlenségekkel foglalkozni, fontos számukra, hogy tudatosak legyenek társadalmi kérdésekben („magasan elkötelezettek”), illetve azok között, akiknek alapjáraton ez nem központi kérdés („alacsonyan elkötelezettek”).

(1) Azonosulás:

Pozitív hatás: Fontossá, központibbá tette a résztvevők számára a társadalmi igazságtalanságot. Meghatározóbban szolidaritást vállalnak, együtt éreznek azokkal, akiket érint a társadalmi igazságtalanság.

(2) Hatékonyság:

Pozitív hatás: A KIA képzése növelte az „énhatékonyság” érzését, vagyis azt az érzést, hogy változást tudnak elérni a környezetükben.

Nincs hatás: A képzés nem volt hatással az észlelt kollektív és politikai hatékonyságra.

Negatív hatás: A magasan elkötelezettek körében, vagyis akiknek központi kérdés, szinte az identitásuk része társadalmi egyenlőtlenségekkel foglalkozni, a képzés negatív hatással volt a remény (és az ezzel kapcsolatos hatékonyság) érzetére.

(3) Igazságtalanság:

Pozitív hatás: A résztvevők tudatosabbak és érzékenyebbek lettek a társadalmi igazságtalanságokat illetően. A képzés növelte azt az elképzelést, hogy egy jó állampolgár aktív és tudatos. A résztvevők a képzés hatására hajlandóbbak személyes áldozatot hozni azért, hogy kiálljanak társadalmi értékeikért.

Nincs hatás: Míg az igazságtalanság észlelésére egyik részről hatással volt a képzés, a felelősségvállalás nem változott. A fennálló rendszer igazságosságában való hit és annak képzete, hogy minden egyén az érdemei alapján kap elismerést és jutalmazást a társadalomtól (pl.: a jó munka eredménye a magasabb fizetés) (illetve az igazságtalanság által kiváltott felháborodás) szintén nem változott. Tehát nem változott a fennálló rendszer igazságosságában vetett hit és annak képzete, hogy minden egyén az érdemei alapján kap elismerést és jutalmazást a társadalomtól (pl.: a jó munka eredménye a magasabb fizetés). Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi változók a KIA képzésen volt és leendő résztvevői között eleve nagyon alacsony értéken állnak, így ebben már nem volt várható jelentős változás.

Negatív hatás: A képzésben résztvevők közül azok, akik átlag felett látják a társadalmi státuszukat, kevésbé voltak hajlandóak elismerni a privilégiumaikat.

(4) Kollektív cselekvés

Pozitív hatás: Az alacsony elhivatottságú résztvevők a képzés hatására, hajlandóbbak lettek személyes áldozatot hozni azért, hogy kiálljanak társadalmi értékeikért, és körükben emelkedett a konkrét aktivista és érdekvédelmi cselekvési szándék.

Negatív hatás: Mindeközben a képzés éppen az ellenkezőjét érte el a magas elhivatottságúak körében, vagyis itt csökkent a cselekvési szándék.

Változók (1-4) közötti összefüggések:

A képzések résztvevői között az igazságtalanság észlelése pozitív kapcsolatban áll a kollektív cselekvés szándékkal, ugyanakkor negatív (bár gyenge) kapcsolatban áll az észlelt hatékonysággal, és a reménnyel. Tehát a képzés hatására tudatosabbak lettek és jobban észlelik a fennálló társadalmi igazságtalanságot, és míg a résztvevők egy részét ez a tudatosság kollektív cselekvésre motivál, úgy másokat (pl. magasan elkötelezetteket) kiábrándít és tompítja a motivációjukat, ők úgy érzik annyira elkeserítő a helyzet, hogy ezen még együtt összefogva sem képesek változtatni.

 

Eredmények II: a KIA képzések szubjektív értékelése

 

   Képzésekről említett jellemzők: szakmaiság, tudás, őszinteség, közvetlenség, kötetlenség, interaktivitás, figyelmesség, nyitottság

   Kapott képességek, szemléletek: tudás, ismeret, önmegismerés, tudatosság, megerősítés, motiváció, kitartás, következetesség fontossága, vezetői erény felfedezése, csoportmunka fontossága, rendszerszemlélet, tudatos tervezés, megoldóképesség, hatékonyságnövelés, kommunikáció

   Közösség: sokszínű résztvevők (új szempontok), buborékon kívüli találkozások, elfogadó környezet, kapcsolatteremtés, közösség, nyitottság, jó hangulat, sorsközösség (nem vagyunk egyedül a harcban), együttlét más szervezetekkel

   Tartalmi tényezők: gyakorlati megközelítés (gyakorlati példák, esetpéldák, esetfeldolgozás), csoport feladatok, szituációs gyakorlatok, mások személyes példáiból, tapasztalataiból lehet tanulni, módszerek átadása, tömör, lényegretörő szakmai anyag.

1. Ábra: Mozgósításban jelentős változók (a teljesség igénye nélkül) alakulása a KIA képzés hatására.

1-től („alacsony”) 9-ig („magas”). A változók több kérdéses skálákból lettek átlagolva.

*-gal jelölt változón jelentős (szignifikáns) a különbség a program csoport és a kontroll csoport között.

 

2. Ábra: Mozgósításban jelentős változók alakulása a KIA képzés hatására.

 3. Ábra: A résztvevők értékelései különböző szempontok mentén

Egyetértés a fenti állításokkal egy 1-től (egyáltalán nem valószínű/ egyáltalán nem ért egyet) 9-ig (teljes mértékben valószínű/ teljes mértékben egyetért) terjedő skálán.

 

A hatásmérés összegzése

 

A Közélet Iskolája képzéseinek hatására a résztvevők jobban észlelik a társadalmi igazságtalanságokat, jobban azonosulnak a társadalmi problémákkal, és jobban együtt éreznek azokkal, akiket ez érint.

Ezzel összefüggésben a résztvevők jó részében a képzés növeli a kollektív cselekvési szándékot.

Ugyanakkor ennek egyik mellékterméke, hogy a privilegizáltabb résztvevők valószínűleg több bűntudatot is éreznek, és ezért, defenzív mechanizmusként tagadják, hogy ők privilegizáltak lennének.

Másik mellékterméke ennek a hatásnak, hogy miután a képzés során az igazságtalanság témái erős fókuszba kerülnek, így az is jobban tudatosul a résztvevőkben, hogy sok erőfeszítést kell tenni a változás elérésének érdekében. Valószínűleg ez a tudatosság csorbítja a reményt a változásra és a hatékonyság érzését, vagyis azt az érzést, hogy képesek változtatni az elkeserítő társadalmi helyzeteken. Tehát a képzések bizonyos aspektusa bénítóan, illetve kiábrándítóan hathat, és az eredetileg magasan elkötelezettek között ez csökkentheti a kollektív cselekvési szándékot.

Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a résztvevők reálisabban látják, hogy mit lehet tenni és elérni a jelenlegi magyarországi politikai és társadalmi környezetben, és ez a tudatosság hasznos, amikor aktivizálódnak, szerveződnek.

Az eszközök és szövetség terén az tűnik ki, hogy a képzéseken résztvevők konkrét és alkalmazható tudást kapnak, gyakorlati és elméleti eszközöket tanulnak, és úgy érzik, hogy  alkalmazni tudják a szerzett tudást.

Ugyanakkor ezeket a változókat szituációs kérdésen keresztül is mértük, amik nem adtak túl objektív képet, azonban a kutatásban résztvevők között (mind a kontrollcsoportban, mind a program csoportban) azonosítottunk néhány kihívást, amikre érdemes hangsúlyt fektetni és továbbra is fejleszteni a képzés során. A mozgósításra való hajlam összességében nem kimondottan magas a (volt és leendő) résztvevők között. A tudásszerzés igénye is hiányos, vagyis a résztvevők nem feltétlenül gondolnak arra, hogy mielőtt neki állnának egy akciónak, információt gyűjtsenek a témában, kikérjék szakértők tudását, vagy szövetségeseket találjanak, pl. kikérjék mások segítségét, másokkal együtt tervezzenek.

Összességében nagyon pozitív hatások figyelhetőek meg a Közélet Iskolája képzéseinek következtében. Olyan tudást, tudatosságot, attitűdöket és viselkedési szándékot növelnek ezek a képzések, amiket egyébként ritkán és nehezen lehet változtatni. Ezenkívül a képzések résztvevői nagyon magasra értékelik a Közélet Iskolája képzéseit és képzőit. Nagyon szeretik, hogy a képzések egyszerre elméletiek és gyakorlatiasak és nagyon szeretik a légkört, a sokszínű résztvevőket.

Ajánlások

       Érdemes odafigyelni a demobilizáló (cselekvést bénító) hatásokra, hogy a képzés résztvevői ne ezekkel az érzésekkel távozzanak. Esetleg érdemes olyan üzeneteket integrálni a képzésekbe, vagy kihangsúlyozni, amelyek növelik az észlelt hatékonyság és kontroll érzését és a reményt , és pozitívan aktiválják a bűntudatot. Egyes képzésben résztvevő személyek társadalmi privilégiumait is érdemes konstruktívan, ítélkezés nélkül megtárgyalni.

       A képzések kimondottan hatékonyak olyanok körében, akik társadalmi kérdésekben alacsonyabb elkötelezettséggel érkeznek. Így fontos olyan személyeket elérni és toborozni a képzésekre, akiknek alapjáraton nem központi kérdés az aktivizmus, őket különösen ösztönzi a képzés.

       Az egyéni aktivizmus motivációja mellett még jobban kell hangsúlyozni a szövetségépítés és mozgósítás fontosságát.

       A résztvevők sok tudást szereznek, de ezt nem feltétlenül merik továbbadni másoknak, akár a saját szervezetüknek. Ebben segíthet, ha egy szervezetből minimum két személy együtt vesz részt egy-egy KIA képzésen, így bátrabbak lesznek a tudás továbbadásban. Esetleg a képzés végén érdemes lehet megkérni a résztvevőket, hogy foglalják össze a képzésen tanultakat, amit aztán átadhatnak/prezentálnának a szervezetüknek.

       A képzések résztvevői aktivizálódnak, de nem feltétlenül lépnének fel vezetőként. A vezetői szerep fontosságát is érdemes tovább hangsúlyozni, vagyis azt, hogy vezetőnek lenni nem feltétlenül negatív (korrupt) szerep, hanem fontos a széleskörű változás eléréséhez.