„A mi dolgunk, hogy megmutassuk a kiutat ebből a helyzetből” – Szegénység és önszerveződés a koronavírus idején

Egyre többet hallani, hogy sok közösségbe hamarabb jut el az éhezés, mint maga a vírus. A magyarországi válságkezelés pedig tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket, és veszélyezteti a szociális területen dolgozókat is. A május 4-én megrendezett a beszélgetésben a válság társadalmi hatásait jártuk körbe, különös tekintettel a sérülékeny csoportokra azzal a céllal, hogy felderítsük az aktív alulról szerveződő segítő és érdekvédelmi kezdeményezéseket és hangot adjunk nekik.

Meghívott vendégek:

• Bitó-Balogh Zsanett, Jász Krisztina - Még egy falat kampány

• Balázs-Piri Katalin - Józsefvárosi Önkormányzat Közösségi Részvételi Iroda

• Köves Ferenc - SZÁD - Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete

• Molnár Viktória - Utcáról Lakásba Egyesület

A beszélgetés moderátora, Fernengel Ági azzal nyitotta az eseményt, hogy a szegénység témája azért ilyen releváns jelenleg, mert a járvány gazdasági visszaesést is okozott, ami elmélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket. Akik kiszolgáltatott pl. alkalmi munkát végeznek, sokkal nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, például csupán márciusban 56.000 ember vesztette el az állását.

Jász Krisztina azt meséli, hogy a koronajárvány alatt hatalmas nélkülözés jelent meg hátrányos helyzetű településeken, ezért egy időre félretéve a közösségszervező munkát egy kampányt indított be három szervezet (aHang, CKA, Esély Labor). A Még egy falat kampánynak az a célja, hogy élelmiszert és fertőtlenítő szert juttassanak el 12 nehéz helyzetű településre. Nagy segítségül szolgált az aHang platform, amely segítségével rengeteg emberhez jutottak el, így valósulhatott meg az, hogy túlszárnyalták az eredeti céljukat az adománygyűjtés terén. Azért is elképesztően fontos a közösségszervezés – mondta -, mert az önkormányzat erőforrásai limitáltak és a civil szervezetek, helyi közösségek gyorsabban és hatékonyabban tudnak segíteni.

Bitó-Balogh Zsanett, aki szintén az Egy falat kampány munkatársa, az ország keleti részében található Nagykállóból jelentkezett be. „Minket sújt leginkább a munkanélküliség és munkanélkülivé válás. Van olyan családunk, ahol mind a két szülő elvesztette az állását, és nekik próbálunk tűzoltásként élelmiszer segélyt nyújtani, mert nagy bajban vannak.” Zsanett hangsúlyozta, hogy ez a szörnyű helyzet roma és nem roma embereket egyaránt érint, és teljesen más a szituáció, mint a fővárosban, hiszen náluk sokaknak például nincs internet hozzáférése, ami szükséges a munkához, tanuláshoz. Viszont pozitívumnak látja, hogy az emberek összekovácsolódnak és olyanok segítenek egymásnak, akik előtte évekig nem beszéltek egymással.

„Én azért lettem közösségszervező, hogy segítsek az embereknek, és most az adományozással tudok épp segíteni. A mi dolgunk, hogy megmutassuk a kiutat ebből a helyzetből, mert sokan most olyan elkeseredettek, hogy ezt nem látják.”

Kriszta és Zsanett egyetértettek, hogy az államnak alapjövedelmet kellene biztosítania a legkiszolgáltatottabbak számára. Ez nem csak a családokat segítené, hanem a gazdaság felpörgetésében és a költés ösztönzésében is hasznos lehetne.

Itt lehet segíteni a Még egy falat kampányban

Molnár Viktória, az Utcáról Lakásba Egyesület munkatára arról beszélt, hogy sok az idős, rossz egészségi állapotú ügyfelük. Őket minél inkább próbálják óvni, ezért bevásárolnak nekik rendszeresen. Az ügyfeleik többsége alkalmi munkából tartja fenn magát, közülük sokan vesztették el a munkahelyüket és csupán 1-2 hétre elegendő tartalékuk volt. Ezért hozták létre a Vásárolj be! kampányt. Ez egy facebook csoport, ahol a rászorulók bevásárlásában lehet segíteni akár pénzadománnyal, akár önkéntes munkával.

Viki azt tapasztalja, hogy manapság szinte minden munkára úgy kell jelentkezni, hogy fel kell hívni egy telefonszámot (de sokaknak nincs telefonja, vagy nincs rajta pénz), aztán azt kérik az álláskeresőtől, hogy írjon egy emailt (ám sokaknak nincs számítógépe vagy internete), majd általában ki kell nyomtatni egy papírt és aláírni (de a nyomtatást sem egyszerű megoldani), tehát emiatt rengetegen esnek el a munkavállalástól vagy segélyektől ebben a válsághelyzetben.

Nagyon jó látni, hogy az emberek összefognak és az önkormányzati, civil és üzleti szereplők közösen igyekeznek megtámogatni azt a réteget, akinek most a leginkább szüksége van erre.  Mindannyian máshogy tudunk segíteni, de ha mindenki megtalálja ebben a helyét, akkor közösen át fogjuk vészelni ezt az időszakot.”

Az Utcáról Lakásba Egyesületben úgy látják, hogy sokan felfigyelnek társadalmi problémákra, amire korábban kevésébe, így ez egy lehetőség arra, hogy a járvány után jobb irányba haladjunk tovább.

Itt lehet becsatlakozni a Vásárolj be! csoportba

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetétől (SZÁD) arról mesélt, hogy a szakszervezet ugyanazt teszi a járvány alatt, mint korábban, tehát a munkavállalói érdekképviseletet, érdekvédelmet végzik. Jelenleg a munkabér miatt állnak tárgyalásban a kormánnyal. Ezen kívül nagy probléma, hogy az állam nem biztosít védőfelszerelést a szociális ágazatban dolgozó 86.0000 munkás számára, ezért ez a költség a szakszervezetre hárul, pedig ennek a finanszírozása nem az ő feladatuk lenne. A SZÁD egy javaslatcsomagot is összeállított nyílt levélben. A pontok között helyet kapott a követelés, hogy a szociális ágazatban dolgozóknak elsőbbséget kellene biztosítani a vírusra tesztelés során, hiszen 25%-uk idősellátásban dolgozik, ezért kiemelten fontos, hogy időben azonosítsák a fertőzötteket. Ezen felül veszélyességi pótlékot, illetve méltó elismerést is kérnek a kormány részéről.

„Most a hajléktalan ellátásban dolgozni olyan, mintha mindig karácsony lenne, ugyanis az emberek lelkiismerete akkor szokott megszólalni.  Most is nagyon sok adományt kapunk magánemberektől, cégektől, civil szervezetektől.”

A jogszabályok nagyon negatívan érintik a munkavállalók érdekeit, mert annyira tágra szabták a Munka Törvénykönyvét, hogy az gyakorlatilag megszűnt. Köves Ferenc arra biztatja a munkavállalókat, hogy legyenek különösen kritikusak és tudatosak a járvány alatt: ne írjanak alá bármit, hanem ha kétségük támad, akkor előtte mindenképpen konzultáljanak a szakszervezettel vagy egy jogvédő szervezetettel. Illetve ne felejtsük el, hogy a munkamegtagadás egy törvényes lehetőség jelen körülmények között, amiben szintén számítani lehet a szakszervezet támogatására.

Itt lehet követni a SZÁD tevékenységét 

Balázs-Piri Kata arról számolt be, hogy a Józsefvárosi Közösségi Részvételi Iroda első dolga az volt, hogy létrehoztak egy zöld számot, amit ingyen hívhatnak a lakosok, egy krízisalapot nyitottak és speciális támogatást nyújtanak olyanoknak, akik elvesztették a munkájukat. Emellett fontosnak tartják a káoszban a hiteles és átlátható kommunikációt: létrehozták a Józsefváros összefog nevű facebook csoportot, valamint nagyon sokat plakátolnak, hogy az idősebb generációhoz is eljussanak a fontos információk. Rengeteg önkéntessel dolgoznak együtt, akiknek a koordinálásáról itt olvashattok bővebben. A 8. kerületi lakosok segítséget kérhetnek pl. bevásárlásban, gyógyszer kiváltásában és kutyasétáltatásban, de már előfordult olyan is, hogy hallókészülékbe vettek elemet az önkéntesek – meséli Kata. Nagyon sok telefonhívást kapnak, hiszen 80.000 lakosa van a főváros egyik legszegényebb kerületének.

 „Ha van valami jó ebben a járványban, akkor az az, hogy mindannyian a jó oldalunkat tudjuk megmutatni. Nagyon jó érzés látni, hogy a kerületben ennyi segítőkész ember van.”

Balázs-Piri Kata úgy gondolja, hogy a válságban sikerült elmélyíteni az együttműködést a helyi civil szervezetekkel és azt is reméli, hogy sok önkéntesükkel a jövőben is folytatni fogják a közös munkát.

Itt tudhatsz meg többet a józsefvárosi válsággal kapcsolatos intézkedésekről 

A teljes beszélgetés videója: 

Olvasd el az oktatás és koronavírus beszélgetésünk fő gondolatait is ide kattintva!

Olvasd el az önkormányzatok és válságkezelés beszélgetésünk összefoglalóját!

A Közélet Iskolája további online képzéseit és programjait itt éred el