A Tettek Ideje kutatócsoport állásfoglalása a tudományosságról és a részvételről

A "Tettek ideje" kutatócsoport szeretné kifejezni fenntartásait és sérelmeit a konferencia szervezését illetően.

Büszkék vagyunk arra az erőfeszítésekkel teli munkára, amit a csapatunkkal 9 hónapja végzünk. Mindezt a nem létező szabadidőnkben. Az időnk nagy részét ugyanis elveszi a megélhetésünkért és lakhatásunkért folytatott küzdelem. Ennek ellenére mi mégis kutatunk, mert fontosnak tartjuk azt a tudást, amivel gazdagíthatjuk a társadalmat és nem mellesleg mindeközben a saját bőrünkön érezzük a kutatási tevékenység felszabadító erejét.

A mai konferencia címe és fő témája: A társadalmi részvétel és a kutató–laikus kutató együttműködés lehetőségei a társadalomtudományokban.

Ennek tükrében már az is komoly aggályokat ébresztett bennünk, hogy kérésünkre, hogy a csoportunk tagjainak anyagi helyzetére való tekintettel a konferencia szervezői támogassák az utazásunk költségeit, a vezetés azzal válaszolt, hogy járuljunk be személyesen és adjuk elő kérésünket ilyen módon is. Ezt az eljárást akkor is megalázónak éreztük, ha a beszélgetés egyébként kellemes légkörben zajlott le. Miért volt erre szükség? Miért kellett ilyen módon is szembesülnünk azzal, hogy mi különbözünk a többi résztvevőtől? Miért kellett személyünkkel is felvállalni a "szegény laikus" szerepet?

Mindez felveti bennünk a kérdést, hogy mennyire kíváncsiak a mi tudományos munkánkra, ha így állnak ahhoz hozzá, hogy segítséget kérünk a részvételünkhöz. És most nem csak magunkról beszélünk. Mi –ugyan egy meglehetősen rosszízű eljárás során – végül megkaptuk a támogatást az utazásunkhoz, nem így a kázsmárki kutatók. Noha ők is jelezték, hogy komoly nehézséget okoz számukra a részvétel költségeinek kifizetése, ők végül semmilyen segítséget nem kaptak. Ez azt jelenti, hogy egy nagyrészt jövedelem nélküli, az ország egyik legrosszabb gazdasági mutatókkal rendelkező térségéből származó kutatókból álló csoportnak elő kell teremtenie több tízezer forintot ahoz, hogy az épp az ő munkájukról szóló konferencián bemutathassák a kutatásuk eredményeit. És ha mindez nem volna elég megdöbbentő, akkor azt a kérésüket is elutasították, hogy legalább a konferencia részét képező fogadás költségeit fedező fejenkénti 2000 forintot ne kelljen befizetniük. Pedig ők akár azt is vállalták volna, hogy a fogadáson való részvételtől eltekintenek.

Mi is kutatók vagyunk, olyan kutatást végzünk, ami számunkra és reményeink szerint mások számára is értéket teremt. Akkor is, ha megkapjuk a laikus címkét. Viszont a jelenlegi akadémiai közeg résztvevőihez képest sokkal kevesebb erőforrásunk van ahhoz, hogy ezt a munkát végezzük. Ezért mi azt gondoljuk, hogy a mai tudományos közegnek igenis tevőlegesen felelősséget kell vállalnia azért, hogy ezek az egyenlőtlenségek megszűnhessenek.

Laikus kutatóként megalázottnak érezzük magunkat. Bántó az a tény, hogy az állófogadás fontosabb ezen a konferencián, mint a mi részvételünk. Az akadémia hozzáállása nem lehet az, hogy "ki kíváncsi ezekre a hóbortosokra, ha ehetünk finom szendvicset is."

Úgy tűnik, nemcsak laikusnak, de naívnak is tartanak bennünket. Mi azonban nem naívak vagyunk, hanem csalódottak. Csalódtunk abban a szakmában, amibe még csak most kezdtünk belekóstolni. Csalódtunk azokban az emberekben akik egykor elköteleződtek a társadalomkutatások mellett. Ebbe a társadalomba mi is beletartozunk. De ezt a nem laikus kutatók - úgy tűnik - már régen elfeledték.

Állásfoglalásunk elsődleges célja az, hogy rámutassunk a nehézségekre és ezzel lehetővé tegyük a fejlődést. A mi kutatócsoportunk elkötelezett az iránt, hogy Magyarországon elterjedjen és széles körben elfogadottá váljon a részvételi (akció)kutatás módszertana. Mi hiszünk ebben a módszertanban és saját munkánk során tapasztaljuk a benne rejlő felszabadító és felforgató erőt. "Laikus" kutatóként mi pontosan átlátjuk a felelősségünket abban, hogy híd lehessünk a mai, hagyományos tudományos világ és más, esetleg jövőbeli "laikus" kutatók között. Az általunk jelzett problémák egyelőre akadályok széles társadalmi csoportok előtt, hogy kutatóvá válhassanak. Az akadémia felelőssége az, hogy ezeket az akadályokat elismerje, komolyan vegye és már ma, akár ennek a konferenciának a hátralevő részében aktívan tegyen ezeknek az akadályoknak a lebontásáért. A kutatók közötti egyenlőtlenségek tudatos kiegyenlítésével, a rendelkezésre álló erőforrások újrarendezésével és a fontossági sorrend ennek megfelelő felállításával.

"Tettek ideje" kutatócsoport/Közélet Iskolája

Ha szeretnéd, hogy minél több hátrányos helyzetű ember vehessen részt a kutatásainkban, támogasd munkánkat!