Liftavató az Auróra 2 éves születésnapi buliján

DSC00916
from közéletiskolája on Flickr

2016. november 12- én este 18 órától volt a nyolcadik kerületben az Auróra utca 11 szám alatt az épület jelenlegi módon működésének 2 éves évfordulója. Mi az Önállóan lakni közösségben élni kutatócsoport tagjai néhány kivételes alkalomtól eltekintve az épület egyik termében tartottuk és tartjuk a találkozóinkat hetente egy alkalommal, kedden délutánonként 14 órától 17 óráig terjedő időszakban. (Erről egyébként első pillanattól a Kettőtöl ötig című kívánságműsor jut eszembe :-)

Azért volt fontos és egyben megtisztelő a részvételünk a születésnapi alkalmon, mivel már a kutatáshoz tartozó képzés alatt is figyeltek az ott lévő emberek arra, hogy a lehetőségekhez mérten, biztosítsák az igényeinket… Néhányszor jelentünk csak meg ott, mint csoport, és már is motiváltakká váltak arra, hogy az épület akadálymentesítését megvalósítsák.

Ezért is volt az a néhány alkalom, amikor is, nem ott találkoztunk, ez idő alatt folytak a munkálatok.
A főbejáraton el lett távolítva a járdához viszonyított szintkülönbséget áthidaló betonlépcső és helyére egy betonrámpa lett kialakítva. Még szép is, nem csak praktikus… :-) A lépcsőket elektromos lift hidalja át, aminek a karbantartói háttere is meg lett szervezve, akadálymentes mosdó is lett kialakítva az épületben. A születésnapi program részeként „felavattuk” a liftet hivatalosan is.

Sajnos a csapat tagjainak egyéb elfoglaltságai miatt és az esős időjárás következtében, csak én tudtam jelen lenni, (én is csak azért, mert szerencsésen közel lakom, így kevés ázással úsztam meg), így én mondtam néhány mondatot erről az ott jelenlévőknek és köszöntem meg a gyors intézkedést és a hozzánk való pozitív viszonyulást.
A liftet tulajdonképpen úgy avattuk fel, hogy Csengei Andival, a Közélet Iskolája munkatársával ketten beálltunk, egyszer fel és egyszer lementünk vele, megmutatva, hogy működik, és ott benne állva mondtam el néhány mondatot.

Főleg azt mondtam el, hogy máshol még nem tapasztaltam ilyen gyors reagálást egy kerekesszékes közösség jelenlétére, és hogy tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy nem kellett más helyszínt keresnünk a kutatás idejére. (Meglehetősen nehéz lett volna találnunk megfelelő helyet, ha az Aurórában nem történt volna meg az akadálymentesítés.)

Nekem egyébként nagyon tetszik az épület hangulata… Az a fajta „züllöttség”, ami természetesen inkább pozitív szabadság, mint negatív rendetlenség. Figyeltem az embereket, ahogy találkoztak, beszélgettek… Jó volt látni és jó volt a részesének lenni Azt sajnálom csak, hogy a csoport többi tagja nem volt ott és nem tapasztalhatta meg ezt. Természetesen a kutatási találkozók alkalmai azért ennél kötöttebbek a konkrét cél miatt. Ezért volt jó ez a „másik oldal”.

Mivel az akadálymentesítés megvalósult így ez a számomra kedves hely más kerekesszékesek számára is lehet találkozóhely, szórakozóhely és így elérhetővé válhat számukra is koncerteken, érdekes témákban szervezett előadásokon, kiállításokon való részvétel.

Mivel úgy alakult, hogy csak én tudtam elmenni a programra, így én sem maradtam sokáig, este 8 óra után nem sokkal hazaindultam.

Turi Zsuzsanna

Fotó: Várady István