Még mennyi idő kell?! Balázs Péter beszéde a 6. Lakásmeneten

DSC_6713
from avárosmindenkié on Flickr

Be kell vallanom, először veszek részt a Lakásmeneten, sőt életemben először demonstrálok - ennek valószínűleg az az oka, hogy életemben először vagyok kerekesszékben, immáron 4. éve, akkor váltam el, azóta vagyok albérletben. Tulajdonképpen nem is kéne itt lennem, hiszen van hol laknom.

A ház, ahol lakom, két bejárattal, 4 lifttel rendelkezik, relatíve új építésű, ezért be tudok gurulni a 30 m2-be, és a főbérlő is jó fej, megengedte, hogy a fürdőkád helyére akadálymentes zuhanyzót tettessek. Be is jelentkezhettem tartózkodási helyre. Közületek hányan összetennék a kezüket, ha ilyen helyen lakhatnának - havi 60 + rezsiért.

Sok kerekesszékes sorstársamnál jobb anyagi helyzetben vagyok, ugyanis én rokkantsági ellátást és fogyatékossági támogatást kapok, ez valamivel 100 ezer Ft felett van, aki 18 éves kora előtt került kerekesszékbe, vagy bármilyen más fogyatékkal él, az csak kb. havi 55 ezer Ft-ból kell, hogy éljen. Jelenleg 30 000 Ft marad a megélhetésemre, a többit a lakhatásom viszi el. Ugye ennyiből nem lehet megélni?! Kénytelen vagyok 4 órában dolgozni, de tornára, masszőrre, fontos gyógyszerekre így sem telik. Minden hónapban hozzá kell nyúlnom a félretett pénzemhez, ami fogytán van, és még csak 43 éves vagyok. Ezért demonstrálok! Kérek szépen egy megfizethető, jó állapotban lévő, akadálymentes lakást (vagy havi 250 ezret).

Gondolom, annyiból ti is könnyebben lennétek – egyedülállóként.  Én önállóan szeretnék lakni és közösségben élni!
Magyarországon (a KSH adatai szerint) kb. 500 000 fogyatékos ember él, jó részük él intézetben, biztos hallottatok már a kitagolásról: az intézeteket megszüntetik és a lakókat lakóotthonokban, lakásokban helyezik el. Tesszük mindezt azért, mert aláírtunk (mármint Magyarország) több nemzetközi egyezményt is, sőt már a magyar alkotmány is kimondja:

XIX. cikk
(1)34 Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

XXII. cikk35
(1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
(2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.

Nem vagyok jogász, de olvasni azért tudok. Vagy rossz alkotmányt olvastam? Vagy rosszul értelmezem? (Ha valaki tudja a választ, a beszéd után keressen meg, itt leszek még.)

Egyébként jól érzem magam a bőrömben, már megbékéltem a kerekesszékkel, megértem és elfogadom azt, hogy idő kell, amíg a társadalom elfogadja/befogadja a fogyatékos embereket. De még mennyi idő kell?!

Balázs Péter

Fotó: Csoszó Gabriella