Méltó lakhatást mindenkinek! Beszámoló az Eleven Emlékmű beszélgetéséről

eleven
from közéletiskolája on Flickr

A Város Mindenkié 2016. október 8-án szombaton 15 órától szervezi meg a 6. Menetet a Lakhatáshoz Való Jogért. Egy beszélgetésen vettem részt az Eleven Emlékműnél 2016. szeptember 27-én kedden 18 órától, a magyarországi lakhatási válság kapcsán, érintett csoportokat képviselő egy-egy előadó között. A beszélgetés 3 konkrét téma köré csoportosult: „Az én történetem” - Saját történet, lakhatással kapcsolatban; Szükségletek elvárások – állami és emberi segítségnyújtás kérése; Miért fontos a menet? Ezen kívül beszélgetés alakult ki a körénk csoportosuló érdeklődők bevonásával, nagyon sok tanulságos, hasznos információ hangzott el.

Murányi László A Város Mindenkié érintett aktivistájaként vett részt a beszélgetésben. Saját viszontagságairól beszélt. 2014 óta él Pesten. Pénzbüntetését nem tudta fizetni, mert elveszítette az állását.
Kérdésként hangzott el felé a hajléktalanszállók állapota, elmondta, hogy többszörös létszámban fogadnak be embereket a férőhelyekhez képest. A higiéniáról, hogy elszaporodnak a poloskák. Fapadosnak mondja, nem szeretne érthető okokból visszamenni. Fizetős szállókon jobb a körülmény, de ő nem volt ilyenben. Egyszer szeretett volna szociális bérlakáshoz jutni, azt mondták neki, hogy az igénylés felsőfokú végzettséghez kötött. Jelenleg már van munkája. A beszélgetéskor elmondta, hogy folyamatban van egy albérletbe költözése, azóta Tesszától megtudtam, hogy megtörtént a beköltözés. Ennek nagyon örülök és minden jót kívánok neki a továbbiakra…

Basel Hararah az Artemisszió Alapítvány és Migszol csoport tagjaként vett részt a beszélgetésen.
Építészmérnök, Palesztinából menekült, tavaly kapott státuszt. Házakat újít fel, közösségépítő, segíti a menekültek integrációját a helyi lakosságba. Nem tud magyarul, CEU-n tanul, gazdasági elemző szakon ez magyar végzettség. Elmondta, dolgozniuk kell, állandó lakcím számukra is fontos, nincsenek megfelelő papírjaik, országszerte nehéz a megélhetés, ezért Budapestre jönnek a menekültek. Az érintettsége motiválja az önkénteskedésre. Jelenleg sincs állandó lakcíme, egy ágyért fizet. Döbbenetes számadatokkal indokolta a saját menekülési szándékát, hogy a hazájában lévő háború során 2014-ben, hányan haltak meg, hány házat romboltak le és hányan sérültek meg. Nem volt szándékában Magyarországon maradni Belgiumba indult, de Dublini menekült ügyi eljárás, egyezmény erre kötelezték őt. Két hónapig volt a bicskei menekült táborban, ez idő áll rendelkezésére. Szerinte a társadalmi felelősségvállalás fontos A menet azért fontos a számára, mert nyomásgyakorlás menekültek lakhatása szempontjából. Kérdésként merült fel hogy a civilek mit tehetnek, mivel hivatalosan gátolják az ételosztást?

Setét Jenő az Ide tartozunk! roma közösségi aktivistája, szociális munkás, jogvédőként dolgozott – jelenleg munkanélküli. Sok mindenről beszélt, például, hogy milyen „láthatatlan” diszkriminációk vannak – szociális hátrányokkal élők politikai befolyásolása történik. A lakáspolitika igazságtalan: kormányzatok a szavazatok reményében a feltételezett szavazóképes társadalmi rétegeket támogatja a második, harmadik lakás vásárlásában. Jenő számára a lakásmenet azért fontos, mert a különböző csoportok kölcsönös szolidaritását fontosnak tartja. Kérése, hogy ne hagyjuk kiveszni a szolidaritást az emberekből, „feltétel nélkül” adjanak munkát! Ne pénzt! Szerinte társadalmi különbségek csökkentése, kormányzati feladat. Szemében az ember érték. Véleménye szerint, lakni hatalom, szükséglet, mert nincs társadalmi tagság, lakatás nélkül. Lakni ma nem alakvető jog Szociális ellátási kötelezettség az önkormányzatok megfogalmazása. Ma, főleg a társasházakat és a középosztályhoz tartozó családokat támogatja az állam. Nem épülnek szociális bérlakások, 5 százalékot emleget, vannak olyan kerületek, ahol egyáltalán nincs szociális bérlakás. Lakástörvény hibája: A szociális bérlakások szerződéseinél a meghosszabbítás alapja legyen a szociális körülmény. Közösségek elűzése vagy be nem engedése, alapellátás nem biztosítása lehetőség az előítéletek tudatos fenntartása. Romáknál előszeretettel alkalmazzák. Az albérlet piac elrugaszkodik a realitásoktól – albérletkereséskor diszkriminációt tapasztalt a származása miatt

A beszélgetést Szabó Sebestyén moderálta. Sebestyén megérti a lakásukat kiadókat és anyagi szempontokat vesz figyelembe – ez összefügg Jenő felvetésével. Budapest Főváros 20. század eleji várospolitika: az állam a bérbeadót támogatta azért hogy reális áron tudják bérbe adni a lakást például egyetemistáknak akik tanulmányaik miatt kerülnek lakáshelyzetbe.

Udvarhelyi Tessza A Város Mindenkié és a Közélet Iskolája aktivistája, aki többek között statisztikákat osztott meg velünk, amellyel sajnos alátámasztják, hogy lakhatási válság van Magyarországon, célja, ismerjük fel, ezt, hiszen, az embereknek dönteniük kell, hogy egyenek vagy lakjanak. Tessza beszélt a kilakoltatásokról, bérleti díjakról, szociális bérlakások számáról, feltételekről. Családok bomlanak fel lakhatási problémák miatt, hiszen állami ellátásban pénzt költ a gyermekekre, de a családban tartásukat nem támogatja. A statisztikák szerint a kihűlés, fagyás következtében halálozás lakhatási szegénység miatt történik. Említette a lakásszegénység és a szívességi lakáshasználat fogalmát, véleménye szerint, a hajléktalanság egyik formája az is, amikor az emberek nem dönthetnek a lakhatási lehetőségeikről. A lakcím a társadalmi elfogadottság alapja, az ország 1/3a lakásszegénységben élő.

Tessza tolmácsolt a teljes beszélgetés alatt Basil számára. Amíg Ő beszélt, Sebestyén vállalta a tolmácsolást.
Én az „Önállóan lakni – Közösségben élni" kutatócsoport egyik tagjaként vettem részt a beszélgetésben. Ez a csoport egy mozgássérültek bevonásával tervezett, lakhatási szükségleteket felmérni szándékozó részvételi akciókutatást kezdett meg. Elmondtam saját történetemet és véleményemet a lakhatási lehetőségekről. Vidékről költöztem fel Budapestre, intézménybe, majd onnan lakóotthonba, majd albérletbe. A jelenlegi lakhatásomat szó szerint a szolidaritás létezésének köszönhetem, mert mások segítségével sikerült a beköltözéshez szükséges pénzt kifizetnem. Ötödik éve már, hogy Fővárosi tulajdonban lévő bérlakásban élek, jelenleg állást keresek, mert kevesebb a bevételem, mint az elvárt kiadásom.

Felhívtam a figyelmet a Támogató Szolgálatok fontosságára, mert az önálló élet feltétele sokak számára az egésznapos személyi segítés, ami ma csak munkanapokon, reggel 8 órától 4 óráig vehető igénybe, ezen kívül barátok, ismerősök segítik az ellátásra szorulókat. A szociális bérlakások kapcsán pedig fontosnak tartom, hogy az érintettek bevonásával írjanak ki mozgáskorlátozottak számára is valóban használható lakásokra pályázatokat. A menettel kapcsolatban elmondtam, hogy ma nincs garancia arra, hogy aki fedelet tud a feje felett, azzal nem történhet semmi, ami miatt rászorulóvá válik. Ezért mindenki gondolkodjon el ezen, és jelenlétével támogassa a menetet.

Az Emlékműnél rendszeresen vannak Szabadtéri beszélgetések, Szabó Sebestyén szavaival élve: „Közéleti társadalmi politikai témák kibeszélése”. Ezen beszélgetések megszervezése támogatható, és a beszélgetések meghallgathatóak hangfelvételről az Eleven Emlékmű honlapján, meghívó kérhető az ee@gmail.hu e-mail címen.

Nagy élmény volt a részvétel, jó volt érzékelni, hogy vannak még emberek, akik érzékenyek a társadalmi problémákra, érdeklődőek és mernek véleményt alkotni. Számomra egyébként a helyszín megközelítése navigációval vált lehetővé, mivel az állapotomhoz kapcsolódóan utcán nehezen tájékozódom… Köszönet a navigálásért és a felszólalási lehetőségért!

Turi Zsuzsanna