Mikor van szüksége a szervezetednek stratégiai tervezésre?

 

Gyakran tapasztaljuk civil szervezetekben és informális csoportokban, hogy sok ember lelkesen és szorgalmasan dolgozik, de a tagok nem feltétlenül érzik úgy, hogy sokat haladnának előre a szervezet egészét tekintve nem. A hivatásos civil szerveteknél gyakran probléma, hogy úgy tűnik, mintha a pályázatok irányítanák az életüket és nem fordítva. Az informális csoportoknál pedig sokszor a kedv vagy a szokás dönti el, hogy mit tesz a csoport, és nehezen fűzhető fel egy szálra, hogy pontosan mi felé haladnak. Noha egy szervezet, csoport vagy mozgalom hosszú távú működéséhez elengedhetetlen, hogy az alkalmazottként vagy önkéntesként dolgozók élvezzék, amit csinálnak, ugyanannyira fontos, hogy tudják, közös cél felé tartanak, és azt is, ezt hogyan akarják elérni. Erre való a stratégiai tervezés.

A stratégiai tervezés során a fő kérdés nem az, hogy mit szoktunk csinálni, mihez van kedvünk vagy mi az, amire források álnak rendelkezésre, hanem az, hogy mit akarunk elérni és ennek érdekében mit kell tennünk és ehhez mire van szükségünk. Ehhez először is arra van szükség, hogy a kitűzött célok világosak és a munkatársak/tagok/aktivisták körében elfogadottak legyenek. No meg arra is, hogy megértsük, mi az a probléma vagy helyzet, aminek a megoldására, megváltoztatására utakat keresünk. Egy szervezet akkor tud stratégiai módon működni, ha ezeket a kérdéseket minden érintett részvételével rendszeresen és tudatosan átgondolja, átbeszéli, értékeli, és ha kell, akár újrafogalmazza és újraértékeli. A jó stratégia sohasem statikus, amit egy szervezet egyszer megalkot, majd aszerint működik, hanem egy élő vezérfonal, ami segít abban, hogy felmérjük a munkánk értékét és értelmét és akár újra is gondoljuk, ha megváltoznak a társadalmi vagy politikai körülmények vagy éppen átalakul a tagság.

A Közélet Iskolája eddig számos szervezetnek segített abban, hogy elinduljon ezen az úton és a „kedv”, „szokás” és „pályázat” vezérelte működésről átálljon a stratégiai tervezésre. Volt köztük, ahol a szervezeti működés demokratikusabbá tétele volt a központi feladat; más szervezetnek egy sor „égető” kérdést kellett feldolgoznia, ami akadályozta a fejlődését. Volt olyan szervezet, ami kifejezetten stratégiai dokumentumot szeretett volna létrehozni, hogy fel tudja fűzni a sokrétű tevékenységeit egy vezérlőelvre és minden munkatársának egyértelmű legyen az a társadalmi szintű cél, ami felé törekszik. Máshol pedig egy konkrét program vagy kampány tudatos és részletes átgondolására volt szükség. Mindez olyan tevékenység, amit ha megfelelő időközönként elvégez egy szervezet, akkor sokkal stabilabban, kiszámíthatóbban, demokratikusabban, és ami a legfontosabb, eredményesebben fog dolgozni.

A Közélet Iskolája stratégiai célja, hogy Magyarországon olyan mozgalmak és szervezetek képviseljék az állampolgárok – elsősorban a hátrányos helyzetben vagy elnyomásban élő emberek – érdekeit, amelyek demokratikusan működnek, tömegbázisra épülnek, és világos vízióval rendelkeznek a céljaikról és arról a világról, amiben élni szeretnének.

A stratégiai tervezés lényege, hogy csak akkor lehet elkezdeni a munkát, ha egy szervezet tagjainak a többsége felismerte annak szükségszerűségét és készen áll arra a sokszor nehéz, de felszabadító munkára, amit ez a közös gondolkodás és tervezés jelent. Ha úgy érzed, hogy a te szervezeted, csoportod vagy mozgalmad készen áll erre a kihívásra, keress meg minket és működjünk együtt! Hogy pontosan mennyit kell ezért a szolgáltatásunkért fizetni, közösen beszéljük meg, de elsősorban attól függ, hogy milyen és mekkora szervezetről van szó (pl. önkéntes vagy hivatásos, bejegyzett vagy informális) és hogy pontosan mire van szükségetek és ehhez mennyi időre lesz szükség.

Stratégiai tervezési módszerünkről itt olvashatsz >>>

Azt, hogy korábban kikkel dolgoztunk, itt nézheted meg >>>

Fotó: Várady István