Nemcsak pedagógiai szemlélet, hanem cselekvési folyamat - beszámoló a Felszabadítás Pedagógiája képzésről 1.

 

Már nagyon vártuk a kritikai pedagógia képzést, és nem is csalódtunk, nagyon inspiráló volt az első két nap. Sokszínű társaság jött össze, ez szerintünk – visszajáróként mondjuk – a KIA képzések egyik különlegessége, hogy így a különböző alapokra építkezve tanulhatunk együtt. Mi a csapatunkkal egy ifjúsági közösségi hely létrehozásán dolgozunk Deviszont! néven, és erre szeretnénk felkészülni minél jobban, ezért is jöttünk el a képzésre.

Az ismerkedés után először a kritikai pedagógia elméleti alapjait beszéltük át, Paulo Freire nézőpontját vizsgáltuk meg részletesebben, aki ennek a szemléletnek a legismertebb képviselője. Nagyon izgalmas volt kis csoportokban átbeszélni, hogy milyen sok ponton fontos nekünk, amit még a hatvanas években gondolt az elnyomásról, és a felszabadítás pedagógiájáról. Végül azzal zártuk a napot, hogy beszéltünk olyan magyar példákról, amik valamilyen szempontból kritikai pedagógiának tekinthetők, például a bögötei anarchista iskoláról vagy a Népi Kollégiumok Országos Szövetségéről. Szuper volt, hogy valójában minden egyes foglalkozással egyben egy módszert is tanultunk. Ahogy mi feldolgoztunk a képzés során az egyes résztémákat, azokkal a módszerekkel mi is tudunk majd dolgozni a saját csoportunkban.

Másnap megpróbáltunk közösen definiálni, hogy számunkra mit jelent a kritikai pedagógia, ami kapcsán rengeteg apró dilemma és kérdés vetődött fel. Mint például, hogy mi a célja, mik az értékei és eszközei. Abban maradtunk, hogy számunkra ez nem csak pedagógiai szemlélet, hanem cselekvési folyamat is egyben, aminek célja az elnyomás tudatosítása és felismerése, a hatalmi viszonyok megértése és megkérdőjelezése, valamint az elnyomás alóli felszabadulás és a kritikai gondolkodás.

Ezen a hétvégén még hangsúlyosabb volt az elmélet, de innentől egyre inkább a gyakorlat irányába haladunk majd. A második nap végén már rátértünk a tanítási gyakorlatunk tervezésére, mivel az is a képzés része, hogy mindannyian megpróbálunk valamilyen közösségben foglalkozást tartani a tanult módszerekkel. Ezeket közösen is tervezzük, és segítjük egymást az első lépésekben. Egyelőre még csak az ötletelés és kísérletezés fázisában vagyunk ezzel kapcsolatban, de nagyon izgalmasnak ígérkezik, úgyhogy szorítsatok, hogy jól sikerüljön!

Fernengel Ági és Szarka Alexandra

Fotó: Várady István