„Nincs minden veszve” - állampolgári ismeretek képzés a Budapesti Fegyház és Börtön drogprevenciós körletén

A 2016 tavaszi félévben Állampolgári jogok, állampolgári ismeretek címmel képzést tartottunk a Budapesti Fegyház és Börtön Kozma utcai intézetében fogvatartott férfiak számára. A kurzus az ugyanebben az intézetben 2015 őszén megtartott Társadalmi egyenlőtlenségek képzésünk folytatásaként indult – ugyanazon a körleten tartottuk meg. Mivel azonban senkit nem akartunk kizárni a tanulás lehetőségéből és a tananyag a korábbi képzésen való részvétel nélkül is elsajátítható volt, mindenki részt vehetett az új kurzuson, akit érdekelt az állampolgári jogok témája.

Nagyon jó visszajelzés volt számunkra, hogy az előző kurzus hallgatói közül többen részt vettek ezen a képzésen is, az egyik ilyen résztvevő pedig önként vállalta, hogy fogvatartotti részről szervezi a képzést (összegyűjti az érdeklődőket, névsort vezet stb.) Ami azonban tényleg minden várakozásunkat felülmúlta: az egyik korábbi hallgató, aki ezen a kurzuson nem tudott személyesen részt venni, mert a képzés idején szakmaképzésre járt, saját kezdeményezésre indított egy levelező tagozatot: minden kiosztott szöveget és feladatlapot önállóan feldolgozott, a munkáját beküldte nekünk a képzésen személyesen is részt vevő zárkatársán keresztül (összesen 4 db A5-ös füzetet írt tele), ezekre a fogalmazásokra pedig mi írásban reagáltunk. Mindez jól mutatja a fogvatartottak érdeklődését, tudáséhségét, másrészt a fogalmazásai nagyon látványos fejlődésről tanúskodnak - a képzés végére a levelező hallgató gondolatmenete sokkal logikusabb lett,  érvelése sokkal meggyőzőbb és a tartalmi tudásanyaga is egyértelműen sokat bővült. 

A börtönben megszervezett társadalomismereti képzéssel kapcsolatos motivációnkról, ennek filozófiájáról az előző kurzusról írt beszámolónkban részletesen írtunk, nagyon röviden a lényeg: minden embernek joga van ahhoz és képes is arra, hogy alapvető politikai–filozófiai–erkölcsi kérdésekről véleményt alkosson, vitázzon másokkal, és ebből egy társadalomban mindenki csak gazdagodhat. Ennek a mostani, kifejezetten az állampolgári ismereteket bővítő kurzusnak pedig az volt a célja, hogy a fogvatartottak  jobban megismerjék a demokratikus jogállami berendezkedés filozófiáját és gyakorlati működését, illetve az ehhez kapcsolódó egyetemes állampolgári jogokat. Hiszen a jogállami berendezkedés és a modern képviseleti demokrácia kialakulásának és alapelveinek, valamint az ezeket valódi tartalommal megtöltő intézmények ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy az állampolgárok akívan és tudatosan tudjanak részt venni a társadalomban. A nemzetközi szakirodalom és jó gyakorlatok által alátámasztott meggyőződésünk, hogy az állampolgári ismeretekre, készségekre, jogtudatosságra szert tevő fogvatartottak szabadulásuk után nagyobb sikerrel illeszkednek vissza a társadalomba. Ez pedig csökkentheti a visszaesés valószínűséget, és a szabadultakat saját környezetük és a tágabb közösség cselekvő tagjaivá teheti.

Tartalmát tekintve a képzés az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának feldolgozásából indult, majd az állam, illetve a jogállamiság filozófiai-történeti megalapozásával folytatódott. Beszéltünk a társadalmi szerződés elméletéről, a demokratikus berendezkedés alapelveiről és lehetséges formáiról, a hatalmi ágak szétválasztásáról, a külöböző hatalmi ágak szerepéről, az alkotmányosságról és a jogállamiságról. Az elméleti megalapozás és a fogalmak tisztázása után áttértünk a gyakorlati kérdésekre: esettanulmányok és gyakorlati feladatsorok segítségével a fogvatartottak megismerkedtek a magyar államigazgatási és közjogi rendszer felépítésével. Ezek után egy-egy külön alkalmat szenteltünk a legfontosabb állampolgári alapjogok (választójog, gyülekezési jog, információhoz való jog, szólásszabadság) feldolgozásának. Noha a hangsúly a politikai szabadságjogokon volt, egy alkalmat kifejezetten önrendelkezési kérdéseknek szenteltünk (az egészségügyi önrendelkezésre összpontosítva). A különféle jogok megismerése során törekedtünk arra, hogy a résztvevők valódi formanyomtatványokkal, dokumentumokkal (pl. műtéti beleegyező nyilatkozat, nemzetiségi névjegyzékbe vételi kérelem, Magyar Közlöny számok stb.), sőt akár jogszabály-szövegekkel (pl. Bv.tv.) is dolgozzanak. Ennek célja az általános hivatali szöveg-értési készségek fejlesztésén keresztül szintén az önálló jogérvényesítési képesség növelése volt.

A hátrányos helyzetű kisebbségek jogérvényesítési lehetőségei is nagy hangsúlyt kaptak a képzésen – a Büszkeség és bányászélet című film közös megnézése után izgalmas vitát folytattunk ezekről a lehetőségekről. (Talán nem nagy meglepetés, hogy a film minden fogvatartottat levett a lábáról.) És végül, szintén külön foglalkozást szántunk a fogvatartotti jogoknak (ezúton is nagyon köszönjük a Magyar Helsinki Bizottság ehhez nyújtott segítséget!)

A kurzus során a foglalkozásokat olvasmányokkal egészítettünk ki. Egyfelől klasszikus politikatudományi, illetve -filozófiai szövegek rövidített, közérthető nyelven megfogalmazott változatait olvasták a résztvevők, és ezek feldolgozását beépítettük az órák anyagába. Így a résztvevők olvastak többek között Ronald Dworkint, John Stuart Millt és David Harvey-t. A kurzus során a fogvatartottak által írt fogalmazások tanúsága alapján ezek a szövegek inspirálólag hatottak a résztvevőkre. Másfelől gyakorlatiasabb háttéranyagokkal is kiegészítettük az órán elhangzottakat: a szabálysértési eljárási kisokostól kezdve a Budapest Pride betiltása körüli jogi küzdelemről szóló leíráson át a császármetszésre vonatkozó műtéti beleegyező nyilatkozatig és tájékoztatóig.

Nagyon vegyes képet mutat, hogy a résztvevők mely témákat tartották a legérdekesebbnek, leghasznosabbnak. Volt, aki az emberi jogok rendszerét emelte ki mint fontos újdonságot, amit a kurzuson tanult, másoknak azok a témák “tetszettek, melyek egy demokratikus rendszert vázoltak fel.” Emellett többen említették a fogvatartotti jogok, a kisebbségi jogok, a szabadságjogok, illetve az igazságszolgáltatás felépítésének megismerését a képzés fő tanulságaiként.

A képzés során, illetve végén írt fogalmazások és a kurzus egészét értékelő visszajelző lapok alapján a fogvatartottak összességében érdekesnek és hasznosnak találták a képzést. “A legfontosabb tanulsága, hogy mégsem vagyunk annyira elveszve, mint gondoltuk. A másik pedig az, hogy botrányosan keveset tudunk ezekről a dolgokról.” - fogalmazta meg az egyik résztvevő a képzés két, talán legfontosabb tapasztalatát. Sajnos Magyarországon még mindig nagyon keveset tudnak az állampolgárok a saját jogaikról, illetve az ezeket szolgáló intézményekről – különösen a kiszolgáltatott helyzetű társadalmi csoportok tagjai, akik erősen felülreprezentáltak a fogvatartottak körében. Viszont annak nagyon örülünk, hogy a résztvevők egyöntetűen úgy találták, a képzésünk javított ezen a szomorú helyzeten, és ma már sokkal inkább tisztában vannak a jogaikkal, lehetőségeikkel, illetve az államigazgatási intézmények felépítésével és működésével. 

A kurzust a továbbiakban is szeretnénk megtartani minél több büntetés-végrehajtási intézetben. Jelenleg dolgozunk rajta, hogy női fogvatartottakat, és Budapesten kívül találtható bv-intézetek fogvatartottjait is elérjük. Az elért célcsoportok bővítésén túl pedig szeretnénk tartalmában és módszertanában is továbbfejleszteni a kurzust az első félév értékes tapasztalatai alapján.

Egyrészt szeretnénk még több készségfejlesztő célú tevékenységgel gazdagítani az órákat. A jogsegély-levelek írásától kezdve az ombudsmannak vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak írott panaszokon keresztül, az önkormányzati képviselőnek címzett levelekig számos, a jogérvényesítést és politikai részvételt segítő gyakorlati műfaj elsajátításán keresztül szeretnénk a résztvevők kommunikációs és önérvényesítő képességeit fejleszteni. Korábbi tapasztalataink alapján hasznos lehet továbbá egy önálló, tanulásmódszertanra fókuszáló óra beiktatása is, amelynek során célzottabban reflektálunk a kooperatív tanulás, az értő, aktív, célorientált olvasás működésmódjára, előnyeire.

Másrészt a demokratikus értékeket szeretnénk még hatékonyabban érvényre juttatni az órák szervezésében is. Az egész osztályt érintő, frontális megbeszélések során a moderálás felelősségét a résztvevők között egyenlően tervezzünk megosztani, rotálni. A csoportos feladatokban szeretnénk gyakrabban váltogatni világosan megszabott feladatokat. (Pl. mindig más jelentse egy-egy csoportos feladat eredményeit az “osztály” egészének, más jegyzeteljen, ügyeljen az idő betartására).

Harmadrészt tartalmában is fejlesztenénk a kurzust. Nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni az egyenlő bánásmód követelményeire és az egyenlő bánásmódhoz való jog egyéni és csoportos érvényesítési lehetőségeire, különös tekintettel a roma kisebbségi státuszra és a büntetett előéletre. Ezentúl szintén nagyobb teret tervezünk adni a szabadulás utáni civil életbe való bekapcsolódási lehetőségek közös feltérképezésének, az önszerveződéshez szükséges készségek, ismeretek elsajátításának.

Dósa Mariann (Közélet Iskolája) és Mráz Attila (Társaság a Szabadságjogokért/TASZ)