Aktuális

Polgári engedetlenség képzés

Sokan hallottak Gandhiról, Rosa Parksról vagy Martin Luther Kingről, mégis kevesen élnek a polgári engedetlenség eszközeivel. Pedig az érdekérvényesítés hagyományos eszközei gyakran elégtelennek bizonyulnak, és számtalan olyan igazságtalanságról tudunk, amellyel szemben akár törvénysértő eszközökkel is szükséges és igazolt fellépnünk. 

„Ha valamit is megbántam, az eddigi jó magaviseletem. Miféle ördög bújt belém, hogy ilyen jól viselkedtem?” – írta Thoreau, a polgári engedetlenség politikai filozófiájának klasszikus szerzője. Ha magadra ismersz az idézetben, ez a képzés neked szól! 

A kétnapos képzésen a következő kérdésekre keresünk válaszokat:

- Mit jelent a polgári engedetlenség, és mi igazolja a törvények megsértését? Mindez milyen előkészületekkel és kockázatokkal jár?

- Hogyan tegyük mindezt az erőszakmentesen? 

- Mit tanulhatunk a közelmúlt magyarországi polgári engedetlenségi akciókból?

- Hogyan illeszkedhet a polgári engedetlenség egy hosszú távú kampánystratégiába?

„A kedvenc részem a megoldásokról való beszélgetés volt” – beszámoló Nyelvtöröttek című olvasókörről

A Közélet Iskolája tevékenységére régóta figyelek, és nagyon örültem, hogy részt vehettem a "Nyelvtöröttek" olvasókörön, amely az oktatásban fellelhető nyelvi különbségekről és az ebből fakadó egyenlőtlenségekről szólt.

Alapvetően nagyon fontosnak tartom az oktatás témakörét, és iskolai szociális munkásként igyekszem személyesen kipótolni a rendszerbeli hiányosságokat. Így azzal az elvárással érkeztem meg, hogy jobban kiterjesszem a perspektíváimat.

Részvételi akciókutatás mint kritikai pedagógia - beszámoló képzésről

IMG_5733
from közéletiskolája on Flickr

A 2021-es Felszabadítás Pedagógiája képzés negyedik napja is online zajlott. Mostanra már ismerősként üdvözöltük egymást. A mai nap is egy „villámrandival” indult ahol arról beszélgettünk, milyen nagy álmunk van, ami egyszer szeretnénk megvalósítani. Ezt követte a már szokásosnak mondható bevezető játék, én ezeket a játékokat apró bónuszként tekintem, ami minden képzésen, de akár társaságban is remek hangulatot tudnak kialakítani.

A délelőtt első harmadában Tessza beszélt a Részvételi akciókutatásról (RAK), majd, rövid filmek segítségével, külföldi példákkal ismerkedtünk. Mivel a filmek visszatekintő jellegűek voltak, jól láthattuk, hogy az érintettek bevonásával, milyen jelentős eredmények születhetnek. Ezt követően vendégelőadók érkeztek. A Kóspallagi Ökotájhaz Projekt már egy több éve zajló RAK: a résztvevői  számára a helyi tudás feltárása és a képessé tétel a fontos célkitűzés. Az ő „akciójuk” az építkezés és az infrastruktúra fejlesztés. Nem csak az érintettek, hanem a szövetségesek is fejlődnek a közös munka során.

„Az online tér egészen új lehetőséget kínál a tanulásra, a közösségi részvételre” – két beszámoló a Felszabadítás pedagógiája képzésről

2GG-AKZF másolata
from közéletiskolája on Flickr

Pilinger Zsuzsanna Tár-s Egyesület, környezeti nevelő, pedagógus beszámolója

A képzés első két alkalmáról ezt vittem magammal:

Szeretném használni az öt ujjas módszert ahhoz, hogy elmeséljem milyen volt nekem megélni a két napot.

A hüvelykujj jelenti azt, ami nagyon tetszett, érdekes volt, megfogott: már annak nagyon örültem, hogy bekerültem a képzésbe. Nagyon tetszik a két nap felépítése és meglepő módon az online tér egészen új lehetőséget kínál a tanulásra, a közösségi részvételre. Tessza és Panni inspiráló módon vannak jelen és kiváló navigátorként, kapitányként és első tisztként vezetik a képzés Zoom-os hajóját. Példát adnak ezzel is. Tetszik a rugalmasság, a fontos képzési tartalmak után követhetősége, mind a tananyagokban, mind pedig a számunkra létrehozott FB csoportban. Izgatottság, várakozás és nagyfokú kíváncsiság van bennem. Ezzel az érzéssel várom a következő alkalmakat, mert ezt a tanulási részvételt tartom igazán a magaménak.

A mutatóujj-amely rámutatott valami fontosra, felfedezésre: eddigi munkámban is sok és sokféle kritikai pedagógiai módszerrel dolgoztam, alkalmaztam ezeket anélkül, hogy tudtam volna, hogy azt használom. A két nap hatására megértettem, hogy én magam nem csak a módszertant alkalmazom, hanem alkatomnál fogva a kritikai szemléletet is képviselem. Ez eddig nem volt tudatos. Felfedeztem, hogy nekem ez mennyire fontos, és hogy miért maradhattam hátrányban mégis emiatt a közösségeimben. Megerősítést kaptam a szerepeimmel és az érték-képviseletemmel kapcsolatban is. Új motiváció indult meg bennem minél több átfogó tudás megszerzésére annak érdekében, hogy valódi eredményt lehessen elérni az életünkben és a társadalmunkban egyre inkább jelen levő elnyomás ellen. És kaptam egy nagy adag bátorságot és kedvet ahhoz is, hogy én is kipróbáljam az online megoldásokat, készítsek az eddigi foglalkozásaimból digitális változatokat is.

Mik a politikai stratégia alapkérdései, és hogyan írjunk választási programot?

73088104_445600682748694_4651914297029427200_o-730x487
from közéletiskolája on Flickr

Ez a cikk eredetileg a Mércén jelent meg.

Mi is lehet a civil szervezetek szerepe a jelöltállításon túl? Milyen a jó jelölt, hogyan érdemes kiválasztani és milyen csapatra és erőforrásokra van szükség egy választási kampányhoz? Cikksorozatunk első és második részében ezeket a kérdéseket dolgoztuk fel. Ezúttal pedig Molnár György és Udvarhelyi Tessza írásainak szerkesztett változatát adjuk közre, amely a politikai stratégiaalkotás és a programírás folyamatát mutatja be.

Közösségi érdekérvényesítés a munkahelyeken – online képzés

IMG_6385
from közéletiskolája on Flickr

A munkakörülményeink, a fizetésünk alapjaiban határozzák meg az életünket. Éppen ezért fontos, hogy ebbe beleszólásunk legyen, azaz ki tudjunk állni magunkért és egymásért a munkahelyeken is. Ezen a képzésen megtanulhatod, hogy hogyan építhetsz szolidáris, tenni akaró közösséget a munkában, hogy biztonságos és méltányos körülmények között dolgozzhassunk.

Az online képzésen ilyen kérdésekre keresünk megoldásokat:

- Hogyan lesz munkatársakból egy közös érdekekért kiálló csapat?

- Melyek a munkahelyi érdekérvényesítés eszközei (pl. sztrájk, aláírásgyűjtés)?

- Hogyan lesz egy munkahelyi problémából megnyerhető ügy?

- Mitől erős egy szakszervezet?

"Nem fáradtam el a feladatoktól, inkább energikusabb és motiváltabb lettem" - beszámoló az online moderátorképzésről

jelenléti 1. nap
from közéletiskolája on Flickr

A koronavírus-járvány óta nagyon sok minden megváltozott az életünkben. Sokan otthonról és online dolgoznak, és a legtöbb civil szervezeti és önkéntes tevékenység is sok esetben az online térbe szorult vissza.

Korábban is használtunk online eszközöket, eddig is zajlottak online megbeszélések, ám míg a valós térben való találkozásaink száma és gyakorisága csökkent, addig az online térben való jelenlétünk és aktivitásunk jelentősen megnőtt az elmúlt egy évben. Tapasztalatom szerint online térben való viselkedésünket, hatékonyabb működésünket még tanulni kell, főleg akkor, ha korábban nem kellett dolgoznunk ebben a térben.

Erre az igényre érzett rá a Közélet Iskolája, és vélhetően ezért szervezték meg az online moderátori képzést, hogy az érdeklődőknek, erre nyitott személyeknek segítséget nyújtsanak.

Nyelvtöröttek – olvasókör az oktatási egyenlőtlenségekről

A Közélet Iskolája önkéntesei által szervezett interaktív online olvasókör során arról beszélgetünk, hogy nyelvi és kulturális szempontból mennyire befogadó az iskola.
Könnyen érthető szövegek alapján beszélgetünk a következőkről:
► Mit üzen a tananyag és az oktatás nyelvezete?
► Mitől függ, hogy egy gyerek hogyan boldogul az iskolában?
► Milyen hátterű diákok vannak összehangban az iskola kultúrájával, és mi történik a többiekkel?
► Ki és mit tehet azért, hogy az oktatás ne csak tovább növelje a társadalmi szakadékot?
Kiket várunk?
Mindenkit, akit érdekel a téma, és szeretne többet megtudni az oktatási egyenlőtlenségekről és az ezt meghatározó hatalmi viszonyokról. Előnyben részesülnek azok, akiknek korábban nem volt lehetősége ezekről a témákról tanulni.

Egyenlő házasság Magyarországon? - beszélgetés LMBTQ aktivitstákkal

A film annak a bő 10 éves kampánynak a történetét dolgozza fel, amely végül elérte, hogy 2014-ben az írek megszavazták, hogy azonos nemű párok is házasodhassanak. A mozgalom egy személyes történetből indult el: Katherine és Ann Louise Kanadában házasodtak össze a 2000-es években, majd megpróbálták ezt otthon is érvényesíteni. Mivel erre nem volt lehetőslg, beperelték az ír államot, amiért az diszkriminálja őket. Saját ismerettségi körükből szervezték meg az utóbb Egyenlő Házasság nevet viselő szervezetet, amely először az ő bírósági ügyüket segítette, majd a házasságért való küzdelem motorja lett.

Bár az ő személyes ügyüket elkaszálta a bírói döntés, maga a folyamat felkavarta az állóvizet, a média pedig elkezdett foglalkozni a dologgal. A film főleg a szerveződő kampány kulisszatitkaiba avat be bennünket: aktivisták mesélnek arról, hogy hogyan toboroztak szakembereket a stábjukba, hogyan alakították az üzenetük megfogalmazását az általuk készített közvéleménykutatások eredményeinek fényében. Beszélnek arról is, hogy milyen ellentétek léteztek és mégis milyen szövetségek köttettek a mozgalom hátterében, hogy hogyan környékezték meg az ír parlament 160 képviselőjét, milyen volt vitákon részt venniük és mik jelentették a fordulópontokat a kampány során.

A filmet követő beszélgetés meghívott vendégei Dudits Luca (Háttér Társaság), Merész Gabi (Budapest Pride) és Mészáros Gyuri (kutató és aktivista) voltak.

Hogyan válasszunk jelöltet, milyen a jó kampánycsapat, és hogy lesz a kampány a közösségi építkezés része?

65864122_10220412237282877_1674240941323452416_o-VA-1140x855
from közéletiskolája on Flickr

Mi lehet a civil szervezetek szerepe a jelöltállításon túl? Erről szólt sorozatunk első írása, ezúttal pedig arról lesz szó, hogy milyen a jó jelölt, hogyan érdemes kiválasztani, és milyen csapatra és erőforrásokra van szükség egy választási kampányhoz. A cikk eredetileg a Mércén jelent meg.

Milyen a jó jelölt?

Minden szervezetben és településen más és más szempontok lehetnek meghatározóbbak abban, hogy ki számít jó jelöltnek, azonban összességében biztos, hogy egy jó jelölt felkészült, és politikai tudása, ismeretei nemcsak a pártokra terjednek ki, hanem a helyi viszonyokra, és az őt jelölő közösség céljaira és képességeire is. Tudja vagy megtanulja, milyen készségeket igényel a képviselői funkció, ismeri a saját képességeit és állóképességét, és hajlandó gyorsan tanulni.

Magabiztos, vagy segítséggel azzá tud válni. Nagy munkabírásúnak kell lennie, és nagyvonalúnak is. Nem eshet könnyen kétségbe, a konfliktusok elől nem térhet ki, hanem a megoldásokon kell fáradoznia, és képesnek kell lennie arra, hogy tanácsokat fogadjon el a társaitól. Bírnia kell az őt jelöltként megválasztó kisebb-nagyobb közösség többségének bizalmát. És végül fontos az is, hogy csapatjátékos legyen, és közösségben gondolkodjon.

Fontos szempont lehet (noha nem feltétel) egy szervezet számára a jelöltje kiválasztásánál, hogy korábban is ismert legyen a helyi vagy országos közéletben. Ugyanennyire fontos, hogy a jelölt ne kívülről érkezzen, hanem ismerje az a kerületet, települést vagy közösséget, amit képviselni szeretne. Hatalmas előny, ha maga is ott él vagy dolgozik.

Newest Newer
Older Oldest