Aktuális / Beszámoló

A Közélet Iskolája képzéseinek hatása a résztvevőkre - összefoglaló

Artboard 1
from közéletiskolája on Flickr

Készítette: Szekeres Hanna és Bartha Diána (2020)

Elméleti háttér és célok

 

A hatásmérésben azt mértük, hogy a Közélet Iskolája Alapítvány (KIA) képzései változást értek-e el olyan attitűdökben és tudásban, amik társadalmi és közösségi szerveződés szempontjából jelentősek, illetve olyan mozgósító feltételekben és változókban, amelyek a kollektív cselekvéshez, aktivizmushoz vezetnek, illetve hatékonyabbá teszik azokat.

A hatásmérés jellemzői és módszertana:

A mérést online anonim kérdőívvel végeztük.

Összesen 500 főnek küldtük el a kérdőívet, akik közül 92 fő volt a 2020 őszi képzéseink résztvevője. Végül összesen 111 személy töltötte ki a kérdőívet. Nagyrészt kvantitatív módszert alkalmaztunk, a kérdésekre skálán válaszoltak a kitöltők, ezeken statisztikai elemzést végeztünk. Nyílt kérdéseket is használtunk, ezeken tartalomelemzést végeztünk.

A hatásmérést kontrollcsoportos módszerrel végeztük, tehát összehasonlítottuk azoknak a válaszait, akik a képzéseken már részt vettek (program csoport, 69 kitöltő) azokkal, akik még nem vettek részt (kontroll csoport, 42 kitöltő). Ez utóbbi kontrollcsoport olyan személyekből állt, akik jelentkeztek és már bekerültek valamely KIA képzésre (amin 1 héten belül részt is vesznek majd), de a kitöltés időpontjában még nem vettek részt, tehát ők leendő résztvevők voltak. Ez azért alkalmas kontroll csoport, mert a leginkább hasonló motivációkkal és sajátosságokkal rendelkeznek azokhoz képest, akik már részt vettek KIA képzéseken. Tehát ha különbséget találunk a két csoport között, akkor az valószínű, hogy az a KIA képzéseinek hatása, és nem a képzéseken résztvevők alaptulajdonsága vagy külső történések hatása. (Néhány résztvevő között elő- és utótesztelést is végeztünk, de az alacsony elemszám miatt ezek az eredmények nem értelmezhetőek.)

A program csoportnak és a kontroll csoportnak ugyanazt a kérdőívet küldtük ki, és ez alapján teszteltük, hogy a KIA képzéseken már részt vett csoport különbözik-e a várt attitűdökben és viselkedésben. Ebből adódóan bármilyen változás, ami a kontroll csoport és a program csoport között megmutatkozott bizonyos, hogy a képzés hatására történt.

Gyakornokság - lehetőség vagy kizsákmányolás? - beszámoló online beszélgetésről

zoom beszélgetés
from közéletiskolája on Flickr

Egy fiatal férfi, miután nem talál munkát, gyakornoki pozíciók keresésébe fog, ám azzal szembesül, hogy ezek mind fizetetlen állások. Végül úgy dönt, egy filmprojekt kedvéért (ebből lett ez a dokumentumfilm) elvállal egy ilyen pozíciót az ENSZ genfi központjában, és hogy anyagilag is kijöjjön, a menő munkája mellett és ellenére a városi tó partján sátrazik. A film során szakértők oszlatják el a gyakornokságot övező mítoszokat, például azt, hogy ez a lehetőség mindenki számára elérhető, hogy hosszútávon kifizetődő, hiszen segíti a későbbi munkavállalást, hogy elengedhetetlen lépése a sikeres karrierépítésnek és hogy a történelem során ennek megfelelő gyakorlatok mindig is léteztek.

Emellett a film megszólaltat két másik embert, akik korábban fizetetlen gyakornokként dolgoztak. Az ő történetükön keresztül nem csak érthetővé, de átérezhetővé is válik, hogy milyen bizonytalanságot, kiszolgáltatottságot, alávetett helyzetet jelent ilyen pozícióban lenni. Egyiküket azután bocsátják el állásából (Obama kampányán dolgozott), miután zaklatásért panaszt tett a feletteseivel, kollégáival szemben. Másikuk egy zenei cégnél volt, ám magánéleti okokból hajléktalanná vált, de mivel a munkája nem járt bevétellel, nem volt jogosult támogatásra sem – és végül a gyakornoki állásából is kirakták. A film végén mesélnek az egyéni érdekérvényesítési próbálkozásaikról is, illetve röviden hallhatunk a Fizetett Gyakornoki Mozgalomról is.

A filmet követően Fernengel Ági egyik beszélgetőpartnere Horváth Bence 444-es újságíró volt, aki gyakran foglalkozik a munka világának változásával és ennek az életünkre gyakorolt hatásával. A másik vendég pedig Dvorácskó Balázs volt, aki a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának szervezési titkára, és egyben a Közélet Iskolája munkahelyi érdekvédelem képzésének egyik vezetője is.

“Folyton laknátok” - Beszámoló az első online olvasókörünkről

„Én, ha bárki kérdezi… a születésemtől fogva vagyok hajléktalan.”

 

Így kezdődik Gabi, lakásszegénységben élő hajléktalan és későbbi A Város Mindenkié aktivista monológja, melyet az olvasókörön közösen olvastunk el. Gabi panasz nélküli sorai egy olyan életutat írnak le, amely a szegénységből és a bizonytalan lakás- és élethelyzetből való kilábalás nehézségeiről, illetve abuzáló kapcsolatok elszenvedéséről tanuskodik. Többünk elcsodálkozott azon, hogy gyermekkorától kezdődően nemhogy a szociális ellátórendszerek bizonyultak elégtelennek abban, hogy segítsenek bármifajta létbiztonságot megteremti számára, de emberi kapcsolatait, családjához és partnereihez fűződő viszonyát is mind kiszolgáltatottsága határozta meg.

S bár tragikus élethelyzeteinek fájdalmas története egyértelműen a szegénység újratermelődésének elkerülhetetlenségére enged következtetni, mégis elbeszéléséből egy olyan szikár jellem rajzolódik ki, aki még küzd a saját életért, aki még megőrizte reményét, és igyekszik megtalálni a mindennapi nehézségek közepette az alkalmi harmóniát. “De a hajléktalanságnak, ennek az utcán vagy szállón élésnek, ha az ember akarja, megtalálhatja a jó oldalát is. És hogy mi kint aludtunk, amikor ott dolgoztunk: reggel arra keltünk, hogy a mókus a fejünkhöz vágja a mogyoróját; meg hogy a madarak csicseregnek” - szól Gabi.

"Nyitott kincsesládaként működtek számomra"- beszámoló a stratégiai tervezés képzésről

3 alkalom képernyőfotó - megosztható
from közéletiskolája on Flickr

2021. februárjában részt vettem a Közélet Iskolája „Stratégiai tervezés” c. online képzésén.  Én minden képzést az alábbi idézettel indítok: „Bocsásd meg magadnak, hogy nem tudtad azt, amit nem tudtál, mielőtt megtanultad volna.” Ez a gondolatsor most is segített, hogy pánik nélkül fogadjam az új ismereteket.  Ugyanis új ismeret akadt bőven. Olyan fogalmak, szavak nyertek új értelmet, amelyeket ismertem ugyan, de számomra eddig szervezeti stratégia témakörben nem telítődtek tartalommal.  Vízió, misszió, problématérkép, változáselmélet… Az első napon nem volt könnyű ezen fogalmak tisztázása, szétválasztása. Bevallom, hogy eleinte nem is értettem, hogy miért baj, ha összecsúsznak. A második nap végére már átláttam, hogy ezek a kategóriák hogyan épülnek egymásra, hogyan vezethető le egyik a másikból, s végül hogyan határozzák meg egy szervezet napi működését.

Miért érdemes résztvenni a Közélet Iskolája „A jogaid nem védik meg magukat!” képzésén?

képernyő fénykép
from közéletiskolája on Flickr

Mond neked valamit a kifejezés: állampolgári ismeretek? Van neked olyanod? Tanítottak erre? A társadalom tagjaként téged jogok is illetnek a kötelezettségeid mellett!?

A jogaidat érdemes ismerned, mert nem védik meg magukat helyetted, és ha úgy gondolod, hogy nem csak téged érintenek bizonyos (jog)sérelmek, hanem a környezetedben, közösségedben másokat is, akkor érdemes erről együtt gondolkodni, közösen fellépni, hangot adni ennek, szervezkedni, érdeket, jogot érvényesíteni adott esetben.

Ehhez jó belépő a képzés.

Ha már benne vagy, és próbálsz kiállni magadért, közösségedért, és úgy is gondolod, hogy járatos vagy ebben még akkor is nagyon ajánlom a részvételt, mert értő mentorok segítségével strukturáltan vezetnek egy útvesztőkkel teli vidéken, és biztosan lesz olyan, amiről még nem hallottál, amivel kapcsolatban egy gyakorlati példa visz tovább, vagy olyan ajtókat nyit meg előtted, amikről nem is tudtál.

Előválasztás, női képviselők, sikeres kampányok - összefoglaló online beszélgetésről

A képre kattintva hallgasd meg a teljes beszélgetést!

A Vegyük be a Házat! (Knock Down the House) című dokumentumfilm négy elszánt női képviselőjelölt alulról szerveződő kampányát követi végig az USA-ban a kongresszusi helyért 2018-ban. Mind a négyen olyan igazságtalanságokat tapasztaltak meg saját bőrükön, amelyek ellen politikusként akarnak küzdeni: kilakoltatás és szegénység, egyenlőtlen egészségügyi ellátás vagy rendőri brutalitás. Másfél órába sűrítve izgulhatjuk végig a kampányuk mélypontjait és sikereit. A filmet utólag is bárki meg tudja nézni Netflixen (magyar szinkronnal vagy felirattal) vagy Youtubon (angol felirattal).

A vetítést követően arról beszélgettünk meghívott vendégeinkkel, hogy milyen tanulságokat vonhatunk le a filmből, hogyan értelmezhető ez a hazai helyzetre és a közelgő választásokra. A női politikai szerepvállalás kérdése is felmerült, illetve a képviselők osztályhelyzete, amely akadálya lehet annak, hogy azonosulni tudjanak a választók problémáival.

"Felismerjük, hogy tudunk magunkért tenni, változást elérni, nyomást gyakorolni" - beszámoló a részvételi akciókutatás képzésről

értékelés_kézzel
from közéletiskolája on Flickr

 „Bekerültem, yesss!!!” – így örültem a hírnek, mikor megtudtam, hogy bejutottam a részvételi akciókutatás képzésre. Alig vártam. (Még az sem tudott visszatartani a jelentkezéstől anno, hogy láttam: online lesz megtartva. Sebaj, ez van, tanulni így is lehet. És bíztam az oktatók kreativitásában is.

"Csapatban tényleg minden megoldható" - beszámoló a csoportszervezés képzésről

"Igazán jó volt nekem arra a képzés, hogy rendszerben lássam, mi vezeti a csoportot egy jó, mindennapi működéshez, ahol mindenki tudja a feladatát és közösen átgondolt, megoldások születnek a felmerülő kihívásokra, helyzetekre. Hatékony, mert a csoportban résztvevő szakembereknek a tapasztalata is megjelenik, mert sokféle módszerrel segít a képzés anyagát befogadni. 
Szuper embereket ismertem meg és kiváló iránymutatást kaptam ahhoz, hogyan kezdjünk neki a csapatommal közösen, másokat bevonva dolgozni a céljainkért. Köszönöm a lehetőséget!"
"Lényegretörő, személyes tapasztalatokon alapuló képzés, ami kezdő és újraformálódó csoportoknak is ideális"
"Gyakran előfordul, hogy egy elakadásunk már azáltal megoldódik, hogy valaki felvállalja, hogy ő is küzd ugyanazzal a nehézséggel. Megkönnyebbülést hozott, hogy felismerhettem féltve őrzött kis problémáinkban a tipikusat és ezáltal: a leküzdhetőt. Jó ránézni a képességeimre kívülről, azt látni, hogy az a tulajdonságom, amit semmiségnek, rosszabb napokon pedig idegesítőnek gondolok máshonnan nézve fontos vezetői erény. Jó volt látni, (mert persze tudjuk, de nem szoktunk eléggé bízni benne) hogy csapatban tényleg minden megoldható."
"Szuper kezdő képzés azoknak, akik csoportalapításon vagy csoporthoz csatlakozáson gondolkodnak. Viszonylag magasszintű, alapinformációkat, hasznos tanulságokat adó képzés, melynek témáiban később érdemes még elmélyedni. A képzés vezetése, moderálása szuper, online is kiegyensúlyozott és gördülékeny a kommunikáció."

"Jó volt látni, hogy mennyien, mennyi féle háttérrel és motivációval érkeztünk" - beszámoló a kampányfőnök képzésről

Kampányfőnök képzés 2020
from közéletiskolája on Flickr

Negyedik alkalommal vettem részt a Közélet Iskolája képzésén – és remélem, hogy nem utoljára.

Minden képzés előtt más helyzetből indultam – most egy komoly helyi ügy sikerre vitele motivált, és ez a képzés csodálatosan pont jókor került megrendezésre. Sok előzetes tapasztalattal érkeztem, és sok olyan előzetes tudással, amit korábbi Közélet Iskolája képzéseken kaptam – mégis rengeteg új dolgot tudtam meg, és sok új dologra ébredtem rá ezen a képzésen.

Letisztult például a fejemben a kampányfőnök szerepe, ami azt gondolom, nagyon sokunk fejében nem tiszta, összemosódnak a kampányban résztvevő szereplők feladatai, ami a végén a kampány sikerességét veszélyezteti.

Nagyon jó volt látni, hogy mennyien, mennyi féle háttérrel és motivációval érkeztünk, és vettünk részt a képzésen. Rengeteget tanultunk egymástól – ami a Közélet Iskolája képzéseinek egyébként egy alapeleme.

És rendkívül érdekes volt látni, hogy mindenkinek mást adott a képzés: volt, aki eldöntötte, hogy tényleg ez az ő feladata a kampány vezetése, volt, aki pont ellenkezőleg, rájött, hogy ő bizony soha nem akar kampányfőnök lenni – de már el tudja helyezni magát egy kampánycsapatban – ami szintén szuper, hiszen a kampányt nem a kampányfőnök viszi egyedül a hátán.

Rengeteg konkrét információt és személyes tapasztalatokat, meglepő kampányélményeket is megosztottak velünk a képzők, amit, mint fénylő aranyrögöket gyűjtöttem be – számomra talán a szerep tisztázásán kívül ezek voltak a legértékesebbek, amiket magammal viszek a jövőbeli kampányokba.

A képzés szerencsére személyesen volt (sok-sok maszkos ember és keresztül-kasul nyitott ablakok), és annak ellenére, hogy a 2 nap hosszú volt, hiszen rengeteg mindent tanultunk, nagyon jó volt a tevékenységgel és az agymunkával töltött idők váltakozása.

Ezeknek a képzéseknek speciális hangulata van: a hasonló problémák és a közösen átélt élmények után máig megmelengeti a szívem, ha egyik-másik korábbi társam posztjaiba belefutok a Facebookon.

Ha akár te, akár a csapatod kampányra készül a jövőben, mindenképpen jó alap hozzá ez a képzés. A legjobb, ha többen is csatlakoztok, mivel a gyakorlati feladatok során mindenki a saját konkrét tervezett kampányával foglalkozik – és azt legjobban a csapatod többi tagjával tudjátok megtenni.

Én mindig kettős érzéssel jelentkezek egyébként a Közélet Iskolája képzéseire: egyrészt ott van bennem a mohó vágy, hogy „Még akarok ebből a sok-sok értékes tudásból!” – másrészt többedszeri visszatérőként kicsit aggódok, hogy ne vegyem el a helyet olyanoktól, akiknek nagyobb szüksége lenne rá. Most azonban kicsit megnyugodtam, amikor megtudtam, hogy a résztvevőket mindig alapos megfontolás után válogatják össze, hogy egymástól is tudjunk sokat-sokat tanulni, és minél sokszínűbb, több helyről, többféle háttérrel vegyenek részt a képzésen.

Remélem még lesz jó pár olyan képzés, amibe bekerülök, hogy továbbvihessem magammal az itt kapott tudást.

 Pusztai-Pintér Mónika beszámolója

_______________________________________________

Ha szeretnéd visszanyerni a hited a politikában és a választási kampányokban, akkor csak ajánlani tudom ezt a képzést!

A kétnapos tréning során betekintést nyerhettünk Pikó András 8. kerületi polgármester kampányának fordulatoktól nem mentes részleteibe. Udvarhelyi Tessza kampányfőnök és Nagy Zsófia kommunikációs stratégiáért felelős egymást kiegészítve számoltak be tapasztalataikról. A résztvevők csoportja is színes és szimpatikus volt. Sok helyről érkeztünk: civil szervezetek, pártok és egyéb alakulatok.

Ami közös volt, hogy mindannyian lelkesen vetettük bele magunkat a témába, és általában a magyar közéletbe, ami felüdítő tapasztalás volt.

A tréning során elméleti részek és gyakorlati feladatok váltották egymást. Az elméleti rész a 8. kerületi kampány tapasztalatainak a szintetizálására épült, és így a gyakorlatban is egyből alkalmazható iránymutatásokat is tartalmazott. A gyakorlati feladatok során nekiláthattunk egy saját kampány átgondolásának, kidolgozásának, és még arra irányuló feladat is volt, hogy egyáltalán mennyire vagyunk kampányfőnöknek valók.

A részvételi demokrácia állt a képzés középpontjában, és az, hogy mindannyian tehetünk azért, hogy egy jobb országban élhessünk. Nagyon örülök, hogy részt vehettem a tréningen, és remélem, hogy sokan mások is el fogják ezt végezni, vagy a Közélet iskolája egyéb képzéseit, melyek mind elősegítik az állampolgári tudatosságot, és cselekvésre ösztönöznek.

Nagy Eszter beszámolója

Értelmiségi paraszt fiatalok - beszámoló a NÉKOSZ városi sétáról

IMG_20200926_103527
from közéletiskolája on Flickr

Szeptember 26-án tartottuk meg az első (nyilvános) városi sétánkat a Népi Kollégiumokról. Jobb időben reménykedtünk, de szerencsére a kellemetlenül hideg és szeles időjárás ellenére is szép számmal, 20-25-en összegyűltünk az Egyetem téren, ahol a séta kezdődött.

A Népi Kollégiumok a 30-as években indult pedagógiai kísérlet arra, hogy paraszt fiatalok úgy kerülhessenek be az egyetemekre és úgy válhassanak aztán az értelmiségi-diplomás réteg tagjaivá, hogy közben nem veszítik el paraszti identitásukat és kötődéseiket.

A cél tehát egy olyan társadalmi mobilitási út létrehozása volt, amely nem fölözi le a parasztság legtehetségesebbjeit, helyette egy olyan csoportot teremt, amely híd lehet közöttük és a polgári/úri osztályok között.

Nagy Kristóf, a séta vezetője, érzékletesen mutatta be, hogy ez milyen identitáskonfliktusokat okozott a népi kollégisták számára: ők voltak a magas körökben forgó díszparasztok, akiknek a támogatás érdekében be kellett tölteniük a rájuk kiosztott szerepet. Ezért úri közönség előtt táncoltak és énekeltek a szalonokban, fontos emberekkel paroláztak, és egy divattervező által rájuk adott népi motívumok ihlette drága ruhákban jártak – miközben ők maguk pontosan tudták, hogy a falvakban az emberek szép ruhát legfeljebb vasárnaponként hordanak, amúgy pedig inkább rongyokat viselnek.

Eközben ráadásul ideológiai értelemben is egyre inkább eltávolodtak a fősodor politikai eszméitől: bár a Népi Kollégiumok számára a nacionalista Turul Szövetség adta meg az intézményi (és részben anyagi) hátteret, a kollégisták hamar balra tolódtak, ami természetesen komoly konfliktusokat okozott, még olyan is volt, hogy hetekre tüzelő nélkül hagyták őket télen. Természetesen a második világháború után a politikai környezet a feje tetejére állt, de a kollégisták helyzete ezzel sem vált sokkal könnyebbé: ettől kezdve a hatalom saját eszközeként bánt velük, ami szintén nem kedvezett az alulról szerveződő autonóm csoportnak.

A Nékosz társadalmi és politikai jelentőségén túl a kollégisták életének néhány izgalmas, már-már bulvárt idéző részletéről is hallottunk: a fiatalok olyan sokat néptáncoltak (paraszt identitásuk megőrzése érdekében), na meg politizáltak, hogy mellette a tanulásra elég kevés idejük jutott.

Baloldali elkötelezettségüket mutatja, hogy a szobáikat szövetkezeti alapon szervezték meg, de ennek a tudatosságnak némileg ellentmond pl. az a tény, hogy volt olyan igazgatóválasztás, ahol a jelöltek birkózással döntöttek a posztról. Az ilyen érdekességek mellett korabeli képek, videók és hangfelvételek tették változatossá a programot.

A sétán megnéztük a kollégium első épületét, majd a Nemzeti Múzeum kertjében folytattuk a beszélgetést, és végül a Rajk László szakkollégium előtt fejeztük azt be. A hideg miatt sajnos a program végére tervezett olvasókör elmaradt, de a résztvevők kérdések és hozzászólások útján interaktívvá tudták tenni a sétát, így beszéltünk többek közt a mozgalom és a kollégisták utóéletéről is. Többen említették például, hogy a „Sej, a mi lobogónkat” c. dal, ami a Népi Kollégisták himnusza volt, később az állami felvonulások és ünnepélyek részévé vált, de szóba került a kollégisták ’56-ban és a rendszerváltásban betöltött szerepe, valamint Jancsó Miklós Fényes szelek c. filmje is.

Bauer Flóra beszámolója

Newest Newer
Older Oldest