Az országgyűlési választás fontos lehetőség a civil szerveződéseknek is – hogyan éljetek vele?

Közélet Iskolája 2017 óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Számos képzést tartottunk a témában és megjelent A választás mindenkié! című kisokosunk második kiadása is, amelyben hasznos tanácsokat adunk civil szervezeteknek vagy akár informális csoportoknak helyi választási kampányok szervezéséhez.

Most induló cikksorozatunkban a kisokos alapján dolgozzuk fel azokat a kérdéseket, dilemmákat, feladatokat, amikkel a választásokban aktív szerepet játszó alulról szerveződő csoportoknak meg kell küzdeni. Mi is lehet a civil szervezetek szerepe a jelöltállításon túl? Első írásunkban ezt dolgozza fel Sebály Bernadett, a kisokos egyik szerzője.

A társadalmi változásért küzdeni olyan, mint futballozni. Az idő nagy részében futunk az események után, néha helyzetbe kerülünk, és nagy ritkán sikerül nyerni. A választás is olyan „helyzet”, amit nem érdemes kihagyni – nem csak a politikai pártoknak, hanem a civil szerveződéseknek sem. A nyilvánosságon keresztül lehetőség van arra, hogy emeljük a nekünk fontos ügyek politikai tétjét, rá lehet irányítani a jelöltek figyelmét egy problémára, és a közösség aktív közéleti szereplőként jelenhet meg, amellyel a választások után is számolni kell.

Milyen formáit választhatják a civil szerveződések a részvételnek? Mik az előnyök és hátrányok? Érdemes-e egyáltalán belevágni? Ezt segít mérlegelni ez a cikk.

Mit akartok elérni a közösségetek számára?

Ha civil szerveződésként szeretnétek valamit csinálni a 2021-es előválasztás, illetve a 2022-es országgyűlési választások kapcsán, lényegében két dolgot kell jó előre eldönteni:

1) Mit akartok elérni a szerveződésetek számára a választások végén? Hogyan lesz jobb azoknak, akiket képviseltek?

A második kérdés az elsőből következik:

2) Akkor vagytok hatékonyabbak, ha (A) a választások alatt és között formáljátok az éppen hatalmon lévő vagy a megválasztásért küzdő politikusok nézeteit, tehát maradtok a „civil mezőben”, vagy ha (B) a szervezet tagjai belépnek a „politikai térbe” és ők maguk lesznek a választott képviselők?

Alább ennek a két lehetőségnek az előnyeit és a buktatóit mutatjuk be.

A közösség hatalma

Ha úgy döntötök, hogy szeretnétek arra használni a választásokat, hogy növeljétek a csoportotok, szervezetetek nyomásgyakorló erejét, a következő három stratégia közül választhattok.

  • TÁJÉKOZÓDJATOK ÉS TANULJATOK!

Lehet, hogy nem érzitek magatokat elég erősnek ahhoz, hogy hallassátok a hangotokat a választások alatt, vagy nem vagytok biztosak abban, hogy ez a jó taktika. Használjátok ezt az időszakot tanulásra.

Menjetek el képzésekre, figyeljétek más szervezetek munkáit. Témába vágó képzéseket találtok a Közélet Iskolája, a Civil Kollégium, a TASZ és a Számoljunk Együtt! szervezésében is, ezért érdemes nyomon követni ezeknek a szervezeteknek a honlapját. Tanulás közben a saját tagjaitok is tudatosabb állampolgárokká válnak, és így az általatok képviselt emberek és közösségek érdekeiért is hatékonyabban fogtok tudni dolgozni.

  • MOZGÓSÍTSATOK A SZAVAZÁSRA!

Népszerű gyakorlat, két formája van. Az egyik, amikor a választói részvétel növelése érdekében minél több szavazópolgárnak elmondjátok, miért fontos szavazni, hol és hogyan adhatják le a voksukat, vagy éppen milyen szempontokat érdemes mérlegelniük. Két példa erre a sok közül az aHang és a Khetane Egyesület „Ne add el a szavazatod!”, illetve A Város Mindenkié korábbi kampányai: ezek a roma közösség tagjait, illetve a hajléktalan embereket mozgósították a választásokon való részvételre.

Ezen felül azt is kérhetitek az emberektől, hogy olyan képviselőkre szavazzanak, akik hitelesen képviselik csoportotok érdekeit. Ezt tette a Magyar LMBT Szövetség 2014-ben, vagy például a Lépjünk, hogy léphessenek! egy 2018-as videókampányban a fogyatékos emberek érdekében.

A sikeres mozgósítás nem csak a részvételt növeli, hanem az érdekérvényesítő erőtöket is, hiszen ha a bázisotok tudatosan szavaz (és elég sokan vagytok), nagyobb eséllyel számíthattok arra, hogy figyelembe veszik az érdekeiteket.

Úgy tudjátok megőrizni politikai pártatlanságotokat, ha általában jelöltekről beszéltek, és nem egy jelölt mellett „kampányoltok”.

  • NÖVELJÉTEK EGY ÜGY POLITIKAI TÉTJÉT!

A választási időszak olyan „helyzet”, amikor a jelöltek figyelme fokozottan a választókra irányul. Mutassátok meg, hogy csoportotok erős közéleti szereplő, amelynek most is, és később is figyelni kell a szavára!

Tarthattok választási fórumot, ahogy azt többek között egy helyi közügyekkel foglalkozó szervezet, az Eleven Gyál tette, vagy a Civil Kollégium példáját követve kiértékelhetitek a pártpolitikai programokat a saját szempontotokból. Megfogalmazhatjátok az ajánlásaitokat az induló jelölteknek, ahogyan a Levegő Munkacsoport csinálja szinten minden választásnál, vagy kérhettek elköteleződést egy számotokra fontos ügy mellett, mint az atlatszo.hu, a K-Monitor és a Transparency International a nagyobb átláthatóságot célzó Ez a Minimum! kampánnyal.

Kérdőívezhettek a képviselőjelöltek között a szervezet számára fontos ügyekben, mint a Szegedi LMBT Közösségért csoport, és felléphettek a választási visszalépések ellen, amiről részben a fenti Ne add el a szavazatod!” kampány is szólt. De szervezhettek utcai akciókat vagy beszélgetéseket is, ráirányítva a jelöltek figyelmét egy-egy fontos ügyre. Rengeteg lehetőség van még. Merítsetek ötleteket innen és innen.

Talán nem meglepő, hiszen ez nem csak a választási időszakra igaz: arra számítsatok, hogy könnyen a kormányzati média hasábjain is szó lesz rólatok, vagy trollok lephetik el a Facebook oldalaitokat. Érdemes ezt is beépíteni a kommunikációs tervetekbe, lelkileg és a gyakorlatban is felkészülni erre, illetve segítséget kérni médiamunkában jártas társaitoktól.

A politikai hatalom

Arra is van lehetőség, hogy kilépjetek a „civil mezőből”, és saját jelölte(ke)t indítsatok. Erre a stratégiára rengeteg példát láttunk a rendszerváltás óta. Az 1990-es önkormányzati választások idején például többek között lakhatási szervezetek, környezetvédők, városvédők próbálták ki erejüket a politikai színtéren.

A 2000-es évek végére nemcsak a zöld mozgalom termelt ki magából politikai képviseletet (Lehet Más a Politika, LMP), de a radikális jobb is (Jobbik). Legutóbb pedig a 2019-es választások nyomán kerültek befolyásos önkormányzati pozíciókba olyan emberek, akik  korábban civil szervezetekben vagy társadalmi mozgalmakban dolgoztak. Ezen a választáson aratott sikert a C8 – Civilek Józsefvárosért is, akiknek az ellenzéki pártokkal szövetségben, közösségi összefogással sikerült bejuttatni Pikó András polgármestert, és hozzájárulni az ellenzéki többséghez a képviselőtestületben. Ez a cikksorozat részben az ő közösségi alapon szerveződő választási kampányuk tapasztalatait mutatja be.

A nagy lehetőség a jelöltindításban az, hogy az értékeiteket képviselő emberek belülről tudnak tenni az ügy érdekében, miközben ti, civilek kívülről gyakoroltok nyomást. A belső és a külső nyomásgyakorlást azonban nem olyan egyszerű összehangolni. Ma is ülnek Győri Péter és Matern Éva 1995-ben írt szavai:

„A [politikai] döntések […] a legtöbb esetben valamilyen kompromisszumot kívánnak. Így az eredeti célok, követelések csorbulnak, s ezzel párhuzamosan megfigyelhető a feszültség a „külső” szereplők, s a „belső” szószólók között. […] A civil kezdeményezések esélyét meghatározza, hogy a helyi politikai erők közül a többségi, vagy a kisebbségi erőkhöz kapcsolódnak-e, meg tudják-e nyerni ügyüknek a többséget. […] miközben a különböző civil kezdeményezések rendre a helyi (párt)politika falába ütköznek, aközben éppen e szerveződéseknek nagy az esélye arra is, hogy keresztültörjék a (párt)politikai törésvonalakat, azoktól eltérő szerkezetű koalíciókat, lobbicsoportokat generáljanak a döntéshozatali szférában” (Lakásügyi szerveződések a 90-es évek elején Magyarországon, 1995:3-4).

Ezen felül könnyen lehet, hogy az előző vezetés által hátrahagyott problémákat, visszásságokat is nektek kell majd rendbe hozni.

A saját jelölt bejuttatása tehát nem hozza el a Kánaánt, de számos előnyt jelenthet számotokra. Ha szeretnétek tanulni a közösségi alapon szerveződő választási kampányról, akkor ez a sorozat nektek szól. Mielőtt belevágunk ennek részleteibe, ebben a cikkben zárásul arra is szeretnénk felkészíteni titeket, mi történik akkor, ha egy ilyen közösségi kampány  győzelemre visz.

A jelöltetek győzelmének ugyanis lehetnek „negatív mellékhatásai” is.

Kell egy új identitás

Ha egy közösségi kampány résztvevőiként sikerül képviselői helyhez juttatni a jelölteteket, rögtön fel fog merülni a nagy kérdés: mi legyen ezentúl a kampányban részt vett csoport identitása?

Kit képviseltek, a szervezetet vagy a képviselőt? A képviselő segítői vagytok, vagy a civil kontrollt testesítitek meg?

Az identitást nektek kell megtalálnotok, de érdemes újra és újra feltenni ezt a kérdést: hogyan tudjátok a legtöbbet kihozni abból a lehetőségből, hogy vannak „bent” olyan emberek, akik a ti értékeiteket képviselik, és közületek jöttek?

Azzal, hogy belefolytok a szakmai bizottságok munkájába? Vagy azzal, hogy átvállaljátok úttörő projektek lebonyolítását az önkormányzattól? Vagy azzal, ha a nyilvánosság eszközeivel ügyet csináltok valamiből, amire az önkormányzat nem figyel?

Egy biztos: minél több olyan szervezet van, amely elér az emberekhez, és nem „csak” értékeket és szakmai véleményt, hanem konkrét lakossági csoportok érdekeit képviseli, annál könnyebben lehet valódi részvételi folyamatokat kialakítani. Így valószínű, hogy a mozgósítás, a lakosság körében végzett közösségszervező, aktivista munka a választási győzelem után sem megkerülhető.

Építsük tovább a szervezetet és az erőforrásainkat

A politikai hatalomhoz jutás gyakori velejárója az „agyelszívás”, hiszen sokszor a legaktívabb tagok válnak politikussá, vagy kezdenek az önkormányzatokban szakmai munkát.

Ez nagyon nehéz pillanat egy szervezet vagy mozgalom életében, hiszen tulajdonképpen – a fent részletezett új identitáson túl – új építkező folyamatra, új vízióra és új közösségi vezetők kiemelkedésére is szükség van. Ezért, ha már most tudjátok, hogy indultok a választáson, kezdjetek el erre is felkészülni.

Erősítsétek meg a szervezeti erőforrásokat, támogassátok azokat, akik feladatokat vállalnak, vonjatok be új embereket (toborzás), és legfőképpen képzésekkel, mentorálással készítsétek fel a jövendőbeli vezetőket arra, hogy elő tudjanak lépni, ha kell. Így a választási kampány egy hosszabb szervezeti építkezés egyik stratégiai állomása lesz, és nem romboló erő.

A civil szerveződések választási részvételének lehetőségeiről, módszereiről és nehézségeiről A választás mindenkié! című kisokosban olvashattok részletesebben.

Ez a cikk eredetileg a Mércén jelent meg.